Pálmafa Project

Lazac tormás céklás édesburgonyapürével

Advent első vasárnapja közeleg, ezért elkezdelek elárasztani benneteket ünnepi receptekkel. Ha esetleg unjátok már a halászlevet és valami egyszerű, sokkal gyorsabb, de mégis nagyon finom halételre vágytok, akkor ez a lazac bizony opció lehet.

Továbbra is imádjuk a lazacot, nagyon szeretem, hogy lágy és krémes a húsa, kivéve persze, ha agyon van sütve, szóval vigyázni kell rá, ez a halacska megérdemli, ha már nem éppen olcsó és nem minden nap kerül az asztalra. Pedig elbírnám viselni na.

A lazac mellé pedig valami könnyed zöldséges köret jár, legalábbis én a rizst, krumplit stb. túl soknak érzem mellé, ezért legtöbbször ropogós zöldsalátát vagy zöldségpürét készítek hozzá, zellerből, répából vagy édesburgonyából és céklából, mint most. Ha pedig cékla, akkor a téli időszakban a torma passzol mellé a legjobban. Ebben az ételben minden benne van, ami csak kell, jó zsírok, jó szénhidrátok, jó fehérje, és ami a legfontosabb még isteni az íze is. Na meg a püré színe sem utolsó a céklának köszönhetően, passzol a karácsonyi díszekhez, ha éppen az ünnepi asztalra szánjátok!

Hozzávalók 3 főre:

3 szelet lazac

2 db közepes édesburgonya

4 kicsi cékla

hüvelykujjnyi méretű torma

1 gerezd fokhagyma

1 deci natúr joghurt v kefir v tejszín

pár csepp citromlé

só, bors

kókuszolaj

A céklát megfőztem héjastól, mikor már majdnem puha volt, hozzáadtam az édesburgonyát is. Mikor mindkettő megpuhult, leszűrtem róluk a vizet, lehúztam a héjukat, felkockáztam, hozzáreszeltem a tormát, belekanalaztam a kefirt, sóztam, borsoztam, pár csepp citromlevet is facsartam bele, majd botmixerrel pürésítettem.

A lazac mindkét oldalát sóztam, borsoztam. Kókuszolajat hevítettem a serpenyőben, beletettem a lazacot bőrével lefelé, megvártam, míg alulról kb. a közepéig kifehéredik a húsa, majd rögtön megfordítottam, a másik oldala is kapott pár percet, az utolsó 1 percben adtam hozzá a felaprított fokhagymát, hogy ne égjen meg, és az olaj átvegye az ízét, majd tálalásnál a halszeletekre is tettem a fokhagymából egy keveset, pár csepp citromlé társaságában és mellé kanalaztam a pürét.

 

Diós, mákos, sütőtökös kuglóf

Teszt kuglóf készült, mert kísérletezni támadt kedvem és mivel egész jó lett, gondoltam közzéteszem.

A sütikkel való kísérletezéseim időnként a kuka irányában végződnek, vagy káromkodással, mikor megpróbálok eltérni a recepttől. Ez ugyebár a főzésnél nem gond, az sokkal nagyobb szabadságot ad, nekem legalábbis, és nem is titok, hogy azt jobban szeretem emiatt, de azért a sütifronton is igyekszem helytállni. Ezért csereberéltem most ki a lisztet egy régi sütőtökös kuglóf receptben, még hozzá dióra és mákra. Sütöttem már hasonlót, csak nem egyszerre használva őket liszt helyett.

Gondoltam, ha kuglóf, legyen kövér és rögtön 3 színben és ízben pompázzon, kicsit rusztikus lett, de az enyém. Igazából annyi volt csak a bibi, hogy picit korábban vettem ki a sütőből és mikor már majdnem kihűlt, felvágtam és akkor vettem észre, hogy a középső diós réteg kissé még krémes…

Aztán kiderült később, hogy az elsőre hibának vélt bibi, az előnyére vált tulajdonképpen, ugyanis tényleg olyan volt, mintha egy sűrű diókrém lenne betöltve a két másik réteg közé. Kicsit olyan brownie-s állaga lett. Most nem arra akarlak bíztatni benneteket, hogy vegyétek ti is a sütőből hamarabb, de ha csak pár perc van vissza a sütési időből, az nem akkora tragédia. Amúgy, ha nem felejtitek el tűpróbával ellenőrizni, mint én, akkor ez nem fordulhat elő.

A férfi is jelentkezett kóstolásra, ami olyan jól sikerült neki, hogy a felét egyből lekanyarította, így kétséges volt a másnapi fotózás, dehát ez a tökéletlen kuglóf sztori így volt szép és kerek.

Hozzávalók:

10 dkg sült sütőtök

15 dkg darált mák

15 dkg darált dió

15 dkg tönkölyliszt

1 cs sütőpor

20 dkg eritrit

2 tojás

2 deci natúr joghurt

1 evőkanál citromlé

10 dkg vaj

1 deci kókuszolaj v olívaolaj

csipet só

Elkészítése: Kikészítettem a kimért mákot, diót, lisztet külön-külön 3 tálban. A sütőport elosztottam 3 felé, csak úgy szemmértékkel és mindegyikben elkevertem azt. Itt ízesíthetitek a lisztet akár fahéjjal, a mákot, diót citrom- vagy narancshéjjal, gyömbérrel ízlés szerint.

A sütőt előmelegítettem 180 fokra, kivajaztam és liszteztem a kuglófformát.

Simára kevertem a puha vajat, eritritet, egész tojásokat, majd hozzáadtam a joghurtot és az olajat, citromlevet és plusz egy csipet sót. Ezt az egészet lemértem decire, majd elosztottam 3 felé és az egyik harmadhoz belekevertem még a botmixerrel pürésített sütőtököt is, amibe aztán a kimért tönkölylisztet szórtam és simára kevertem őket. A másik kettőbe külön-külön belekevertem a diót és a mákot.

Ezután a forma aljába öntöttem először a mákosat, majd a diósat és végül a tönkölylisztes egyveleget. Sütőbe toltam és jó 1 óráig sütöttem. Félúton viszont nagyon pirulni kezdett a teteje, letakartam alufóliával. Tűpróbával ellenőrizzétek, hogy átsült-e.

 

 

 

Marhahúsos vöröslencse curry

Mindenkinek jár egy kis curry télen! Persze nyáron is, de én akkor nem gyakran kívánom az ilyen típusú ételeket, most viszont szezonja van, hiszen ezek a fűszerek ilyenkor képesek igazán a melengető hatásukat éreztetni.

Elég sok curry recept van már a blogon, de húsos talán még nincs. Na jó, talán egy csirkés van valahol. A legjobban egyébként én is a húsmentes verziókat kedvelem, hiszen általában elég laktatóak azok magukban is, pláne a lencsések, de most egy ilyen hard core verzióra vágytam marhahússal.

Az a jó ebben, hogy bár lencse és marha, de mégis gyorsan elkészülnek. Szerintem szűk fél óra alatt ez meg is volt, ugyanis a vöröslencse ripsz ropsz megfő áztatás nélkül és frankón besűríti magát, semmi habarás hókuszpókusz nem kell, a marhahús meg mivel darált formába kerül bele, szintén gyorsan átpirult az elején és már tálalható is volt a vacsora A férfi orra elé, majd másnap lett belőle finom ebéd is.

Ja, és hogy mit keres benne a grapefruit? Hát vannak azok a napok mikor az ízlésem a szokásosnál is jobban kificamodik, úgyhogy gondoltam egyet és citromlé helyett, fanyar, kesernyés grapefruit kockákat dobáltam rá. Amúgy citromlevet én egyébként is szoktam belecsavarni mikor elkészül, kell az a földes ízű lencsének, hogy egy pici lendületet adjon neki. Próbáljátok ki nyugodtan, de a citromlé is tökéletes hozzá.

Hozzávalók:

fél kb darált marhahús

30 dkg vöröslencse

2 deci paradicsomlé

1 deci kókusztejszín (helyette sima tejszín v joghurt, tejföl is jó)

kb. 1 liter víz

2 gerezd fokhagyma

1 vöröshagyma

fél hüvelykujjnyi gyömbér

1-1 teáskanál garam masala és kurkuma

kókuszolaj

Tálaláshoz: 1 db piros grapefruit kis darabokra vágva (elhagyható illetve pár csepp citromlé is jó)

A vöröshagymát apróra vágtam, kevés kókuszolajon üvegesre pároltam, majd hozzáadtam a húst, lepirítottam, megszórtam a fűszerekkel, hozzáreszeltem a gyömbért és a fokhagymákat, végül beleszórtam a lencsét és belekevertem a paradicsomlevet is.  Felöntöttem egy liter forró vízzel és lefedve főni hagytam. Ha nagyon elfőné a levét mielőtt a lencse megpuhul, nyugodtan lehet 1-2 deci vizet még hozzáadni. Kb. 20 perc múlva mikor a lencse megpuhult, belekevertem a kókusztejszínt, tálalásnál pedig megszórtam pár szelet grapefruittal.

 

Füstölt halas zöldséges rakottas

Ha van otthon bármilyen halatok, akár konzervben, akár fagyasztva, akár egészben, füstölt formában, mint most nekem, és szeretnétek egyszerűen, gyorsan elkészíteni, de mégis eltérni egy kicsit a leggyakoribb halas ételektől, akkor itt egy klassz ötlet hozzá.

Igazán könnyed fogás, akár ebédre, akár vacsorára eszitek, hiszen zeller és karfiol darabok közé keveredett a füstölt makréla, ami egyébként nem konzerv, tehát nem olajos, de természetesen az is jó hozzá.  A makréla szerintem az egyik legjobb ízű hal, és ajánlom nektek kipróbálásra az egészben fóliázott füstölt kiszerelést. Nagyobb hiperszuperekben kapható, a többi füstölt halhoz képest az ára is sokkal jobb, pláne, ha a mennyiségét tekintjük, mert ez egy jó 35 dekás halacska, tehát egy hasonló ételbe rejtve, egy 4 tagú családnak elegendő. Feltéve, ha szeretitek a halat, mert azt nem állítanám, hogy a makrélának nincs halíze…

Na szóval, ez nagyon könnyed és szénhidrát csökkentett fogás lett, hiszen krumpli helyett a zeller szerintem sokkal jobb és a karfiol pedig jól kiegészíti, de használhattok akár édesburgonyát, répát, sőt brokkolit is. Illetve, hogy laktatóbb legyen, ha például ebédre készítitek, akkor mehet mellé párolt jázmin rizs, vagy akár azzal együtt is süthetitek. Én is azt kanalaztam mellé még A férfinak, de életében először aszonta, hogy ez most annyira nem jött be neki. Biztos csak rossz napja volt. Ma este parizeres zsemlét kap tuti. Amúgy meg több maradt nekem legalább… Ne higgyetek neki, ez finooom!

Hozzávalók 1 kis tepsihez:

1 db füstölt makréla

1 nagy fej zeller

1 kis fej karfiol

1 fél csokor koriander

1 nagy doboz kefír

2 db tojás

só, bors

olívaolaj

Tetejére: pár kanál darált dió (morzsa is jó helyette)

Tálaláshoz: pár csepp citromlé és friss koriander vagy petrezselyem

Elkészítése:

Feltettem vizet forrni egy nagyobb lábosban.

A zellert 4 részbe vágtam és vékonyan felszeleteltem, a karfiolt rózsára szedtem, majd a forrásban lévő vízbe dobtam őket, kb. 5 percre, ezután leszűrtem őket.

A halat kifiléztem, apró darabokra tépkedtem  a halhúst, majd hozzákevertem a zöldségekhez, sóztam, borsoztam.

A sütőt előmelegítettem 180 fokra. Egy kisebb tepsit vékonyan kiolajoztam. A kefirben elkevertem a tojást, sót és borsot, és a felaprított koriandert, de egy keveset félretettem a tálaláshoz.

A tepsibe öntöttem a zöldséges halas keveréket, ráöntöttem a tojásos kefires masszát és megszórtam a tetejét darált dióval vékonyan. Sütőbe toltam és kb. fél óráig hagytam sülni az egészet, míg a teteje elkezdett pirulni.

 

 

 

 

Birsalmás sütőtökös galette

Ajándékba is vihetitek ezt a rusztikus csomagot, én is így tettem vele még frissen melegében.

Jópofa dolog ez a galette, főleg, mert egyszerű, nem igazán lehet elrontani, hiszen itt nem kell mértani pontosságú tésztát nyújtani és úgyis a tölteléken van a hangsúly, ami szinte bármilyen zöldség, vagy gyümölcs lehet, édes vagy sós.

Kicsit lehet helyettesíteni vele a pizzát, viszont annál sokkal gyorsabban elkészül, hiszen nem kell keleszteni, viszont a feltét lehet akár a kedvenc pizzátoké is.

Én reggelire szeretem a legjobban, pláne, hogy előző este elkészítem és összeállítom, majd egy tányéron csücsül a hűtőben, reggel pedig csak be kell tolni a sütőbe és egy szűk fél órán belül az asztalon az illatos, gőzőlgő villásreggeli.

Ilyenkor az őszi hozzávalók a legjobbak, ha nem szimpi a tök-birsalma kombó, akkor is érdemes egy esélyt adni neki, mert tényleg jók együtt, higgyétek el, ha mondom. Na jó, ha mégis variálni akartok, akkor helyette édesburgonya, körte, alma, sőt répa is mehet rá, vagy ami tetszik!

Hozzávalók 2 főre kb. 15 centi átmérőjű galette-hez:

1,5 deci tönkölyliszt

5 dkg vaj

25 ml víz

Töltelék:

1 pohárnyi felkockázott sült tök

1 birsalma

1 mokkáskanál szárított zsálya

10 dkg sajt (5 dkg brie-t és 5 dkg parmezánt használtam)

só,bors

pici olívaolaj

A lisztben elkevertem a sót, belemorzsoltam a hideg vajat, majd hozzáöntöttem a vizet és összegyúrtam, hűtőbe tettem fél órára.

A tököt felkockáztam a birsalmával együtt, félpuhára sütöttem 200 fokos sütőben kb. 15 perc alatt, miután kivettem megszórtam a zsályával, pici sóval és borssal.

Lisztezett deszkán kinyújtottam a tésztát, miután 10 percet állt a pulton. A szélétől  kb. 2 centis sávot kihagyva, először rászeltem a brie sajtot, majd rászórtam a sütőtököt, és a birset, végül ráreszeltem a parmezánt. Pár csepp olívaolajjal meglocsoltam, a széleit körben ráhajtottam, majd 180 fokos sütőbe toltam, kb. 20-25 percre.

Mikor a sajt ráolvadt és a tészta aranybarna színű, akkor elkészült.

Hummusz fodros kellel

A hummusz megunhatatlan kence számomra, pláne, azért, mert mindig képes megújulni egy-két plusz hozzávaló segítségével.Fodrost kelt ritkán eszem, viszont a nemrég említett édesburgonya webáruházból sikerült beszerezni egy nagy csokorral belőle. Az íze szerintem hasonló a kínai kelhez, bár azt is ritkán fogyasztok, de ez talán még karakteresebb, amiért pedig érdemes beiktatni az étrendünkbe azonfelül, hogy finom, az a vitamin- és ásványianyag tartalma. A kalciumból például sokkal többet tartalmaz, mint a spenót vagy a tej… Rendkívül jó hatással van az emésztésre, a rendszeres fogyasztása pedig segíthet megelőzni a daganatos betegségek kialakulását. Akár nyersen is fogyasztható turmixokba, például banánnal és almával társítva kiváló indítója a napnak.

Én most csicseriborsókrémet, vagyis hummuszt kívántam enni, és gondoltam, miért ne mehetne hozzá fodros kel is. Igyekeztem, minél kevésbé hőkezelni, ezért csak éppen pár percre dobtam bele a csicseri főzővizébe. Természetesen konzervet is használhatok, ez esetben elég a kelt csak külön forrásba lévő vízbe dobni, majd hideg vízzel leöblíteni vagyis blansirozni, aztán mehet a csicserihez.

Nagyon egyszerű, sokáig eláll és igazából tök sok mindenhez lehet hummuszt kanalazni, pirítósra, tésztára. Én legtöbbször rohanós hétköznapokon köleshez, vagy rizshez szoktam pluszban keverni, és tökéletes ebéd válik belőle, szórok még rá pár szem diót, esetleg kecskesajtot és ennyi. Úgyhogy egyetek hummuszt és tessék új zöldeket kóstolni, mert nem harapnak jelentem.

Hozzávalók:

20 dkg csicseriborsó

egy kisebb csokor fodros kel

2 duci gerezd fokhagyma

2 evőkanál őrölt szezámmag v tahini

1 evőkanál almaecet vagy citromlé

2 evőkanál olívaolaj

só, bors

A csicseriborsót egy éjszakára beáztattam, másnap puhára főztem. Mielőtt elzártam a gázt alatta, a feldarabolt fodros kelt (a vastag szárát nem tettem bele) is a főzővízbe tettem pár percre, amíg összeesett, majd leszűrtem róla a vizet, de pár decit megtartottam belőle. A szezámmagot ledaráltam, majd összekevertem az olívaolajjal, lereszeltem a fokhagymákat, majd az összes többi hozzávalóval együtt a csicserihez adtam, öntöttem hozzá a főzőléből is először kevesebbet, majd ha túl sűrű, akkor még lehet hozzá önteni és botmixerrel pürésítettem. Megvártam, míg kihűl, csatos üvegbe kanalaztam és hűtőbe tettem pici olívaolajjal a tetején. 1 hétig biztosan eláll.

Tökös mákos pite

Ha vegánok vagytok próbáljátok ki ezt a sütit, ha nem vagytok akkor meg azért! Egy biztos, ízleni fog mindenkinek, aki szereti a mákos sütiket, na meg a sütőtököt.

Múlt hétvégén pont valami tökös mákos cuccon járt az eszem, mivel A férfi már rájött, hogy neki biza jogosultsága van csak úgy rábökni egy receptre a blogon, és bociszemekkel célozgatni rá, hogy nem-e lehetne-e ugyan ez meg az vagy amaz a mai ebéd, vacsora, uzsonna, tízórai? És mivel a tökös mákos palacsintára esett a választása, hát bevásároltam hozzá, de közben szembejött ez a recept. Annyira guszta volt a fotón, hogy nem tudtam ellenállni neki és mivel a lentojás az egyik főszereplő és véletlenül pont az orrom előtt hevert a pulton a titkos hozzávaló, amivel a vegánok a tojást helyettesítik, hát muszáj volt ezt megsütnöm.

Na kitaláljátok mi az a lentojás? Hát, hogy nem tyúk tojta az biztos. A lenmag a kulcs a lentojáshoz jelentem, amit egyébként én rendszeresen szórok megőrölve a reggeli zabkásába, ugyanis az egyik legjobb omega-3 zsírsav forrás, emellett sok vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz valamint segít csökkenteni a vér koleszterinszintjét. Megveszek kb. 30 dekát, kávédarálón megőrlöm és egy üvegben hónapokig eláll, reggelente pedig 1-1 evőkanál megy a kásába. Úgy viselkedik, mint a chiamag vagy az útifű maghéj, vagyis, ha vízzel találkozik kocsonyás, zselés állagot vesz fel, tehát a bélrendszerre is jó hatással van. Az utóbbi kettővel ellentétben a lenmag még olcsó is és szinte már minden boltban kapható.

A receptből én az édesítést erősen kispóroltam, mivel édes volt a tök, abba a rétegbe semmit nem tettem, de ez ízlés dolga, kóstoljatok közben és édesítsétek kedvetek szerint. A zabos alapban a datolyának is ez a célja, illetve egyfajta kötőanyagként is jelen van, de enélkül is összeáll a tészta, ha éppen nincs kéznél aszalt gyümölcs. A töltelékekbe én nem tettem lekvárt se, de nyugodtan kanalazzatok bele, a lényeg, hogy kenhető legyen. Az eredeti receptben pedig csokival is le van még öntve a végén, én ezt is kihagytam, de így is szuper finom és puha és laktató és sokáig eláll.

Hozzávalók 15 x 30 cm-es kis méretű tepsihez:

2 bögre (igény szerint gluténmentes) zabpehely (2,5 decis bögre)

2 db lentojás vagyis 2 evőkanál őrölt lenmag + 6 evőkanál víz

10-20 szem datolya (más aszalt gyümölcs is jó)

3 evőkanál rizsliszt vagy kókuszliszt

3-4 ek eritrol ízlés szerint

4 evőkanál kókuszzsír (puha)

csipet só

fél zacskó sütőpor

Mákos réteg:

2 bögre mák

3-4 ek eritrol ízlés szerint

fél narancs leve

fél citrom leve és héja

pár ek növényi tej v víz (kókusztejet használtam)

Sütőtökös réteg:

2 bögre sült sütőtök

fél citrom leve

1-2 ek eritrol v méz ízlés szerint (én ezt kihagytam)

fél hüvelykujjnyi reszelt gyömbér

Tetejére:

5 evőkanál zabpehely

1 evőkanál eritrol v méz

1 evőkanál kókuszolaj

Elkészítése:

Tészta:  A datolyát vízbe áztattam a sütés előtt legalább 1 órával, éppen csak annyi vízzel amennyi ellepte, majd botmixerrel pürésítettem. Nem baj, ha kicsit darabos marad, illetve ha tovább ázik, akkor akár kézzel is belemorzsolható a tésztába.

Az őrölt lenmagot összekevertem a vízzel, megvártam, míg megkocsonyásodik, ez kb. 5 perc.

Összekevertem a zabpelyhet a rizsliszttel, sütőporral, sóval, eritrittel, beleöntöttem a datolyát, lenmagos keveréket, hozzáadtam a puha kókuszzsírt és kézzel összegyúrtam. Jó sűrű, de lágy masszát kaptam, ha túl száraz lenne pici vizet vagy növényi tejet adjatok még hozzá, ha túl híg, akkor zabpelyhet vagy rizslisztet. Sütőpapírral bélelt tepsi alján egyenletesen elkentem a tésztát egy lapáttal.

Mákos töltelék: Az összes hozzávalót összekevertem, annyi kókusztejet adtam hozzá, hogy kenhető legyen a massza, mint a bejgli töltelék. Egy kanállal rásimítottam a zabos réteg tetejére.

Tökös töltelék: Az összes hozzávalót összekevertem és botmixerrel átmentem még rajta, hogy krémes legyen a tök, majd a mákos rétegre simítottam az egészet.

Tetejére morzsa: Mindent egy tálba szórtam és a kezemmel morzsásra dolgoztam, majd rámorzsoltam a tökös krém tetejére, végül 180 fokos sütőbe toltam 30 percre.

Ha kihűl, szépen szeletelhető.

Forrás:https://www.bulkshop.hu/tokos-makos-pite-veganul-recept

 

Márton napi libasült lila édesburgonyával

Izgalmas libacomb receptet kaptok tőlem ma, egyrészt mert közeleg Márton nap, másrészt, mert ez az étel bármilyen ünnepi asztalon, akár karácsonykor is megállja a helyét, sőt kacsából is bátran nekiállhattok az elkészítésének.

Ennek a receptnek a története mégsem a libától és az ő combjától indult el, hanem a körettől vagyis a lila édesburgonyától, amit most kóstoltam először. Nem egy megszokott hozzávaló az ételekben, boltban nem igen kapni, ott még zömében csak a sárga húsú édesburgonyával vagyis batátával lehet találkozni, ami külföldről érkezik, és sajnos nem mindig szép, sőt még drága is. Ez viszont magyar batáta, magyar termelőtől, ráadásul bio, és még az ára is rendben van, arról nem beszélve, hogy mennyire finom. Igen, igen az édesburgonya webáruházból rendeljük több kolleginával egyetemben, így éri meg igazán.

Eddig csak a sárga húsút kóstoltam, gondoltam a lila is biztos olyan, csak más a színe. Nos, nem. Hasonló ugyan, édeskés, viszont meghökkentem, mikor enyhén füstös, szalonnás ízt éreztem benne, aztán A férfi megerősítette, hogy nem hibbantam meg, majd elégedetten ízlelgette, hogy jó ez kolbászos lila izé… Aztán másnap a kolléganőm is heves bólógatásba kezdett a füstös ízt megemlítvén neki. Brutál jó tényleg, érdemes megkóstolni, a színe meg elképesztő. Mondjuk akár céklapüré is lehetne ez a köret, de az még sötétebb és az íze is más, bár tény, hogy azt is imádom, jön is nem sokára egy lazacos recept vele.

De visszatérve libánkhoz, egy külföldi oldalon találtam a receptet, amit aztán enyhén módosítottam, mert ezt a szárnyast is a konfitált kacsához hasonlóan akartam elkészíteni, mert rájöttem, hogy megtérül a sok sütőben töltött idő, hiszen így lesz isteni omlósz. Az eredeti receptben rövidebb idő alatt készül el, és tudom, hogy úgy is átsül, de szárazabb lesz a húsa kicsit, így összekombináltam a dolgokat, mégsem egy olcsó húsról van szó, akkor az legyen tökéletes. Számomra ez az lett, így tokkal vonóval, batátával, narancsal és egy kellemes vörösboros zöldséges mártással együtt. Madeira borom sem volt itthon, de megteszi, bármilyen vörösbor, amit aztán mellé is szívesen elkortyol az ember. Természetesen nem tragédia, ha nem lila batátából készítitek, tökéletes a sárga is, de sütőtökből és répából is bátran csináljatok ilyen pürét és lehet nem fog hiányozni utána a hagyományos krumplipüré.

Hozzávalók 2 főre:

2 db libacomb

2 deci vörösbor

2 deci víz v hús/zöldség alaplé

1 db alma

1 db répa

1 db vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

rozmaring és kakukkfű ág (szárított fűszer is jó)

1 db fahéj v fél mokkáskanál őrölt fahéj

1 evőkanál rizsliszt (v keményítő)

só, bors

kókuszolaj (v libazsír)

Körethez:

3 db kisebb édesburgonya

pár evőkanál natúr joghurt v tejszín

fél narancs leve

Narancsköret:

1-2 db narancs

1-1 kis kanál méz és vaj

Elkészítése:

A libacombokat sóztam, borsoztam, egy tepsibe helyeztem őket. Alá és a combokra is kanalaztam kb. 3-3 evőkanál kókuszzsírt, tettem rá rozmaring és kakukkfűágakat, majd alufóliával lefedve 150 fokos sütőbe toltam másfél órára. Ezután hozzáöntöttem a bort és a vizet, őrölt fahéjat, melléjük tettem a felkarikázott répát, negyedekbe vágott vöröshagymát, almát, és az egész fokhagyma gerezdeket, majd szintén lefedve visszatoltam a sütőbe még egy órára. Ezután kiszedtem a zöldségeket a tepsiből, áttettem egy edénybe, hozzáöntöttem a levet is a libacombok alól. Maradt a tepsiben annyi zsiradék, hogy a további sütéshez elég legyen, de ha nem, akkor egy kevés kókuszolajat még tehettek alá.

Ezután a libát visszatoltam 180 fokra és ráállítottam a sütőt grill funkcióra, hogy megpiruljon a tetejük. Kb. 20-25 perc alatt elkészültek.

Míg a libák pirultak, egy botmixerrel pürésítettem a mártást, és átpasszíroztam egy szűrön is. Ez nem muszáj, de így simább és szebb lesz a végeredmény. Visszatettem a gázra és simára kevertem egy kanál forró levet a mártásból 1 kanál rizsliszttel, majd visszaöntöttem a mártásba, hogy besűrűsödjön, majd elzártam a gázt alatta.

Feltettem közben az édesburgonyákat is főni, ezt lehet héjastól vagy hámozva karikákra vágva, utóbbi fő meg gyorsabban, de amúgy is sokkal hamarabb puhul, mint a hagyományos burgonya. Leszűrtem,  hozzákanalaztam a joghurtot, fűszereztem, belefacsartam a narancs levét és krémesre botmixeltem ezt is.

Végül meghámoztam a narancsot, felkarikáztam, és egy kiskanál vaj és méz keverékén mindkét felén hagytam pár percig sülni, míg karamellizálódni kezdett és szép barna színt kapott.

Ezután tálaltam a combot, mellé a pürét, narancskarikákat, a comb alá pedig kanalaztam a mártásból is.

Forrás: https://www.bavaria.by/goose-leg-with-a-honey-and-madeira-sauce

 

 

A sült répa és birsalma randevúja

A legjobb őszi saláta vagy köret, ha úgy tetszik. Legalábbis az én konyhámban az első helyre került idén.

Igeeen, ismét birs recept, dehát bírom és szezonja van, így nem félek használni. Megint csak feltenném a kérdést, ki mondta, hogy a saláta unalmas? Jesszus, kóstolja meg ezt, aki még mindig így gondolja.

Sült csirkéhez készült egyébként köretnek, de mikor a tányéromra pakoltam ezt az őszi színekben pompázó szépséget, a csirke majdnem felejtős lett. Aztán persze lecsúszott az is, tényleg passzolnak, de ez az étel akár önálló fogás is lehet, mondjuk egy könnyed vacsora. Répa helyett bátran próbáljátok ki sütőtökkel, vagy édesburgonyával is, a birs mindkettőnek jó barátja lesz.

Igazi vitaminbomba, egy tányéron szinte minden, ami ahhoz kell, hogy elkerüljön a nátha, és a kósza bacik, de ugyanakkor laktató, sőt még finom is!Hozzávalók:

4-5 db közepes répa

2 birs

fél fej lilahagyma

fél hüvelykujjnyi gyömbér

kis marék dió

pár szál petrezselyem

só, bors

1 mokkáskanál almaecet v citromlé

1 ek olívaolaj

A répát felkarikáztam a birset felkockáztam és 200 fokos sütőben addig sütöttem, míg átpuhultak és barnulni kezdtek.

A lilahagymát vékonyra szeltem, a diót száraz serpenyőben pár perc alatt megpirítottam, a petrezselymet felaprítottam.

Az olívaolajat összekevertem az almaecettel, reszelt gyömbérrel, sóval és borrsal.

Mikor megsült a répa a birs, hozzáadtam a hagymát, a diót és a petrezselymet,  majd meglocsoltam az öntettel és összekevertem az egészet. Langyosan és hidegen is isteni!

 

Birsalmás sajtos quiche

Birsalmát enni jó! Rákattantam az utóbbi pár hétben és csak sütőben sütve készítettem, legutóbb egy francia pitét varázsolt el ez a fanyar őszi gyümölcs.

Nem mondhatnám, hogy gyakran készítek ilyesmit, pláne, mert kicsit sem zsírszegény eme pite, de néha annyira jól tud esni ebédre vagy reggelire valami hasonló. Kell a lelkemnek és pont. Birsalmát legtöbbször birsalmasajt vagy kompót formájában eszünk talán, viszont higgyétek el, hogy sütve a legfinomabb. Pár hete egy kellemes baráti vacsorán került elő a sütőből, egészben, csak úgy natúr, cukor nélkül megsütve pár db birs. A nyersen amúgy ehetetlen, beton kemény és brutál fanyar gyümölcsből lett egy krémesre, édesre, enyhén megkaramellizálódott csoda és egészen addig főzést terveztünk, de ahogy az asztalra kerülő jóféle sajtot és paraszt sonkát elkezdtük falatozni a puha birssel, máris meggondoltuk magunkat, mert rájöttünk, hogy ennél jobb fogást aznap este ki sem tudtunk volna találni. Mesés, próbáljátok ki és ehhez semmilyen konyhaművészet nem szükséges!

No, de vissza a quiche-hez (ejtsd: kis), ami egy francia sós pite tulajdonképpen, semmi ördöngösség nincs benne, sima vajas pitetészta az alap, amibe általában egy tojásos tejszínes keverék kerül, és szinte bármilyen sajtot, zöldséget, hagymát és gyümölcsöt fel lehet használni hozzá ízlés szerint. Sőt, vannak sonkás és halas piték is.Minél karakteresebb ízű sajtot tesztek bele, annál finomabb, így van legjobban harmóniában a birsalmával. A tejszínnel lehet csalni és kicsit könnyedebbé tenni a tölteléket, én is egy részét sűrű joghurttal váltottam ki, de akár 1 az 1-ben is megtehetitek ezt. Persze lehetne növényi tejszínt is használni, de mivel elég sok kell ehhez, szerintem azok elvinnék az ízét más irányba, mert a rizstejszín túl édeskés a kókusztejszín meg túl kókuszos.

Akkor a legfinomabb, amikor még langyos! Ám véletlenül úgy alakult, hogy az én pitémből egy szelet átutazta a fél országot és két nap múlva hidegen került valaki tányérjára azonosítatlan idegen tárgyként. Ha ezt tudom, sosem adom ki a kezeim közül, és nem azért, mert irigy vagyok, hanem, mert ez a pite a sütőből frissen kivéve éli fénykorát és nem biztos, hogy a legjobb véleményt a két napos ráncos hideg ételről kapja az ember lánya… de mivel a “nemtudommiezdefinom” komment érkezett vissza hozzám, megnyugodtam. De inkább melegítsétek fel a sütőben azért másnap picit! Ha marad belőle…Hozzávalók egy 25 centis piteformához:

Tésztához:

250 dkg liszt (nálam fele-fele fehér és teljes kiőrlésű tönköly)

190 gr hideg vaj

1 ek eritrol

kb. 1 deci hideg víz

Töltelékhez:

2 db birsalma

fél póréhagyma

10 dkg kéksajt v márványsajt

2 deci főzőtejszín

2 deci natúr görög joghurt

4 db tojás

reszelt szerecsendió

só, bors

A lisztben elkevertem a cukrot, sót, és belemorzsoltam a felkockázott hideg vajat, míg vizes homok állagú lett, majd hozzáöntöttem a vizet, összegyúrtam, és fél órára hűtőbe tettem, majd kinyújtottam és belehelyeztem a piteformába, amit előtte kivajaztam. A kilógó széleket levágtam. Tettem bele egy darab sütőpapírt, amire rizst öntöttem, – száraz bab is jó -és elősütöttem 200 fokon kb. 15 percig a tésztát, amíg a szélen már látszott, hogy kiszáradt. Ezt hívják vakon sütésnek. Mellé tettem a birsalmákat is sülni, hogy kicsit megpuhuljanak, mielőtt a pitébe belekerülnek. Előtte nap is megsüthetitek őket.

A vékonyra felkarikázott hagymát egy serpenyőben kevés kókuszolajon megpároltam.

Míg a tészta sült, összekevertem a töltelék hozzávalóit egy tálban, belemorzsoltam a sajtot is, fűszereztem. Kivettem az elősütött tésztát és beleöntöttem először a hagymát, majd a tejszínes keveréket, végül a kisebb darabokra vágott birsalmát is beleszórtam. Visszatoltam a sütőbe 180 fokra, kb. 25 percre, akkor jó, mikor már nem folyós a töltelék, egy kést beleszúrva ez könnyen ellenőrizhető. Langyosan az igazi!

 

 

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!