Azt nem állítom, hogy a legszebb sütemény a világon, viszont az egyik legfinomabb a “keverem-kavarom megsütöm” kategóriában. Kb. 5 perc alatt fogyott el két körben, úgyhogy érdemes dupla adaggal indítani, ha 4-nél több főre készítitek.
Ha nem fontos, hogy laktózmentes legyen, vajat használjatok kókuszolaj helyett. Az eredeti recept, ami fent van már a blogon, reszelt csokit is tartalmazott, én nem fogok senkit megróni érte, ha azt is tesztek bele… Akárhogy is, nagyon finom, és a süti legjobb része számomra továbbra is a széle, mikor illatosan kiveszem a sütőből, és megpróbálom megvárni, hogy kihűljön, persze, azért a szélére rámenni ér és lenyesni belőle egy vékonyka darabot, mert ennyi a szakácsnak jár!
Hozzávalók egy közepes méretű 25×30 cm-es tepsihez:
25 dkg darált dió
8 dkg rizsliszt
5 dkg eritrit
1 mk fahéj
14 dkg kókuszolaj
fél mk szódabikarbóna
fél teáskanál sütőpor
5 tojás
fél kg szilva
A diót, a rizslisztet, összekevertem a sütőporral, a fahéjjal és a szódabikarbónával. Egy egész tojást és 4 sárgáját habosra kevertem a cukorral és kókuszolajjal, 4 tojásfehérjét pedig habbá vertem.
A cukros, vajas keveréket a lisztekhez kevertem, majd óvatosan beleforgattam a tojáshabot is.
180 fokra előmelegített sütőben, sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem a masszát, a tetejét kiraktam fél szilvadarabokkal és kb. 30 perc alatt átsült, tűpróbával ellenőrizni kell. Miután kihűlt, szépen szeletelhető.