Azt nem állítom, hogy a legszebb sütemény a világon, viszont az egyik legfinomabb a “keverem-kavarom megsütöm” kategóriában. Kb. 5 perc alatt fogyott el két körben, úgyhogy érdemes dupla adaggal indítani, ha 4-nél több főre készítitek.
A szilva-dió páros asszem önmagáért beszél, ráadásul a dió itt dupla funkciót is betölt, hiszen lisztet helyettesít, és nem csak az ízélményhez járul hozzá. Plusz egy kevés rizsliszt került még bele, de egyébként nyugodtan lehet az egészet dióval készíteni, vagy mandulával, sőt mákkal is, attól függően mi van kéznél otthon. Illetve a dió mellé akár zabliszt is kerülhet. Nem kell attól tartani, hogy nincs benne gluténtartalmú liszt, nem fog szétesni, mert van benne bőven tojás, és puha szaftos a tésztája.
Ha nem fontos, hogy laktózmentes legyen, vajat használjatok kókuszolaj helyett. Az eredeti recept, ami fent van már a blogon, reszelt csokit is tartalmazott, én nem fogok senkit megróni érte, ha azt is tesztek bele… Akárhogy is, nagyon finom, és a süti legjobb része számomra továbbra is a széle, mikor illatosan kiveszem a sütőből, és megpróbálom megvárni, hogy kihűljön, persze, azért a szélére rámenni ér és lenyesni belőle egy vékonyka darabot, mert ennyi a szakácsnak jár!
Hozzávalók egy közepes méretű 25×30 cm-es tepsihez:
25 dkg darált dió
8 dkg rizsliszt
5 dkg eritrit
1 mk fahéj
14 dkg kókuszolaj
fél mk szódabikarbóna
fél teáskanál sütőpor
5 tojás
fél kg szilva
A diót, a rizslisztet, összekevertem a sütőporral, a fahéjjal és a szódabikarbónával. Egy egész tojást és 4 sárgáját habosra kevertem a cukorral és kókuszolajjal, 4 tojásfehérjét pedig habbá vertem.
A cukros, vajas keveréket a lisztekhez kevertem, majd óvatosan beleforgattam a tojáshabot is.
180 fokra előmelegített sütőben, sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem a masszát, a tetejét kiraktam fél szilvadarabokkal és kb. 30 perc alatt átsült, tűpróbával ellenőrizni kell. Miután kihűlt, szépen szeletelhető.
A paradicsom adja magát a padlizsán mellé és mivel sikerült a nyár legkeményebb szilváját is megvennem azon a héten, gondoltam mehet a sütőbe az is, pláne, hogy tudtam, hogy a paradicsommal, bár hihetetlennek tűnik, de passzolnak. Nem vágytam aznap húsra, úgyhogy ez nekem így volt egy laktató ebéd a kölessel együtt, deee A férfinek sütöttem le mellé pulykamellet és imádta ezzel a körettel. Ha grillhús mellé készítitek, akkor a kölest sem feltétlen kell mellé főzni, ha esetleg még kalóriaszegényebb verziót szeretnétek.
Nem szoktam eltenni ajvárt télire, mert vagyok olyan mázlista, hogy kapok házit a határ mellől, viszont mindig csinálok frisset ilyenkor otthon, a legegyszerűbb módon, amit aztán vagy pirítósra kenek, vagy jelen esetben felturbózom még más hozzávalókkal és főétel lesz belőle. Az ajvár amúgy a legjobb grillezett húsok mellé fogyasztva, csevaphoz különösen, aki nyaralt már Horvátországban az biztos kóstolta. A bolti verziókat nem igazán szeretem, vannak persze abból is jobbak, de legtöbb esetben én mellékízt érzek bennük.
Hozzávalók 4 főre:
Kezdő konyhatündérek is szeretik az ilyen keverem-kavarom típusú sütiket, tényleg minden izzadságcsepp nélkül elkészíthető pikk-pakk. A kiegészítő magokkal, aszalványokkal, vagy netán csokidarabokkal pedig ízlés szerint még feldobhatjátok vagy ki is hagyhatjátok ezeket, anélkül is finom lesz. Ideális reggelire, magatokkal vinni és egy pohár teával vagy kávéval jól megenni.
Hozzávalók:
Kinézetre lehetne akár alma vagy baracktorta is, pedig nem, azok a sárga szeletek bizony cukkiniből származnak, ugyanis kaptam ajándékba pár alkar hosszúságú példányt, úgyhogy egyből valami hasonló recept után áhítoztam. Így bukkantam a Scarpaccia-ra. Eredetileg sima liszt illetve kukoricaliszt keverékéből készül, én viszont ezek nélkül szerettem volna elkészítni, így választottam a hajdina és amaránt keveréket, mivel utóbbi állaga kicsit darásabb tehát hasonlít a kukoricalisztre. Használjátok, amelyiket szeretnétek, de mindenképp érdemes kipróbálni ezeket a liszteket szerintem.
Hozzávalók 28 cm-es tortaformához:
A paradicsom mellé, bármilyen furcsa is, néhány gyümölcs is passzol, készítettem már gazpachot dinnyével, sőt szilvával is, vagy bruschettát eperrel, most pedig a sárgabarack került sorra. Igazi hűsítő, klassz előétel a melegben, a tetején a mozzarellával, bazsalikommal pedig egy könnyed vacsorának is megfelel szerintem, én legalábbis a hőségben megelégedtem ennyivel a minap.
Hozzávalók adagonként:
Viszont a savanykás szeder passzol a legjobban, a jó sok citrommal megküldött túrós, ámde rizslisztes alapsütihez. Pofonegyszerű a történet, keverem, kavarom, majd a tepsiben a sütőbe tolom és jól megsütöm. Ráadásul, ha az ablakon kinézek, még jól is fog esni a sütő melege…
Hozzávalók egy 25×30 cm-es közepes tepsihez:
Mindenki – tisztelet a kivételnek- , panaszkodik, hogy meleg van. Nyár van. Ennyi. Pont. Eddig is voltak nyaranta olyan napok, hetek, amikor bizony a hőmérő higanyszála 40 fokra is felkúszott. De télen meg ugyanezek az emberek panaszkodnak, ha hideg van. Nem kéne inkább kihozni a melegből és hidegből a legjobbat, és örülni, hogy nem nyáron van 15 fok zuhogó esővel?? Nem értem őket, de nem is baj, én szeretem a meleget és imádom a főzés nélküli gyümölcsleveseket!
