Castagnaccio vagyis az olaszok gesztenyetorta receptje jött velem szembe pár napja a neten és rákattantam. Nem akartam elhinni először, hogy ha ebben tényleg csak gesztenyeliszt van, némi vízzel és olívaolajjal összekeverve, és pár szem aszalt gyümi és mag ízesíti, akkor ez hogy a bánatba áll össze a sütőben?
A gesztenyeliszt nem olcsó ez tény, most vettem én is először, viszont a többi hozzávalóval lehet spórolni, Fenyőmaggal készül az eredeti verzió, én diót használtam helyette és mogyorót, az aszalt gyümi bármi lehet, mazsola is, sőt el is hagyhatjátok, akkor is mennyei lesz! 25 dkg gesztenyelisztem volt csak, hát adtam hozzá darált diót még, de így is a gesztenye érződik benne, szóval picit lehet “csalni”. Imádnivaló, de tényleg, nálam kedvenc lesz érzem! Nevezhetném mindenmentesnek, de nem szeretem ezt a szót, hiszen egy ilyen rusztikus sütiben a legjobb dolgok rejlenek, amire csak szükségünk van.
35 dkg gesztenyeliszt (más magliszttel is kombinálható)
kis marék dió, mogyoró v fenyőmag
kis marék aszalt áfonya
nagy csipet só
3 evőkanál olívaolaj
1 evőkanál friss aprított rozmaring
4-5 deci víz
A gesztenyelisztbe beleszórtam a magokat és az áfonyát, aprított rozmaringot, csipet sót és felöntöttem a víz és az olaj keverékével. Először inkább kevesebb vizet öntsetek hozzá, keverjétek simára, aztán ha még nagyon sűrű, akkor mehet hozzá víz. Állagra olyan “nehezebben” folyós masszának kell lennie, az átlagosnál sűrűbb palacsintatészta massza kb. Na értitek… Ezután mehet a tepsibe, ez a mennyiség egy 24 cm-es tortaformához elegendő, vagy egy közepes téglalap alakú tepsihez. Elég lapos lesz, de ez így jó.
A tetejére még pár szem magot, aszalt gyümit és rozmaring levelet szórtam.
200 fokon 40 percet sült, kihűtve szépen szeletelhető.