Nagyon egyszerű, nagyon finom és az jutott eszembe, hogy mennyire ideális lehetne ez az étel egy kezdő konyhatündérnek is, aki karácsonykor szeretne levenni vele valakit a lábáról éppen… De egy komplett vendégseregnek is nyugodtan az asztalra tenném és nem csak az ünnepek alatt.
Természetesen ha már karácsony, akkor pulykahús is tökéletes hozzá, de nekem most csirke pihent a frigóban. Általában az ünnepek alatt a mutatósabb ételek játszanak tudom én, készítettem tavaly hasonló ízekkel töltött pulykatekercset, isteni finom, de lássuk be nem mindig van idő, kedv ezzel pepecselni, pláne ha valaki nem annyira járatos egy nagyobb madárka ünnepi köntösbe öltöztetésével. Ízeiben viszont szuper kombináció, dió, szilva, krémes tejszín, alatta a kuszkuszt pedig narancsos fűszeresek aromák teszik izgalmas köretté, arról nem beszélve, hogy a legnagyobb előnye, hogy nem kell főzni, csak leforrázni és 5 perc múlva kész, nincs meló és időveszteség, ami ünnepek alatt lássuk be nagyon fontos tényező.
Akár áfonyát is tehettek bele, ha nem szeretitek az aszalt szilvát, dió helyett mandulát, szóval lehet variálni. Egy biztos, a tapasztalat azt mutatja, hogy akár egy szimpla hétköznapra főzitek, akár ünnepekre, örömet fogtok okozni vele másnak és magatoknak is, mikor látjátok a kedves vendég arcán, hogy mennyire ízlik neki…
Hozzávalók 3 főre:
fél kg csirkemell v pulyka
5-10 dkg aszalt szilva
5 dkg darált dió
2 deci tejszín(kókusztejszínt használtam)
1 duci gerezd fokhagyma
só, bors
kókuszolaj
Körethez:
20 dkg kuszkusz
1 evőkanál narancslé
fahéj, szegfűszeg
só
Tálaláshoz: petrezselyem
A csirkemellet felcsíkoztam, kevés kókuszolajon fehéredésig pirítottam, sóztam, borsoztam, mikor majdnem teljesen átpuhult felöntöttem a tejszínnel, beleszórtam az apró darabokra vágott aszalt szilvát és egy 5-10 percig együtt rotyogtak a legvégén pedig hozzászórtam az előtte száraz serpenyőben megpirított, majd ledarált diót. Ha nagyon besűrűsödne, pici tejszínt vagy vizet lehet még aláönteni.
Ezalatt a kuszkuszt dupla mennyiségű vízzel leforráztam, beledobáltam pár db fahéjat és szegfűszeget, kicsit megsóztam és lefedve 5 percig állni hagytam, majd egy villával átkevertem és belecsorgattam a narancslevet, végül a csirkével tálaltam.
Recept elkér, majd gondolatban már dobtam is ki belőle a marcipánt, mert nem vagyunk jóban…. Mozart kugel formájában még lecsúszott nagy duzzogva Salzburg magasságában pár éve, de töményen nem. Mire kedves barátné közölte, hogy de az kell bele, majd lájtos vitába lendültünk. Na jó, konkrétan hisztiztem, mert amúgy is szuper hangulatban voltam, hogy de nem lesz benne, de lesz, de nem lesz. Ok, legyen, megadom magam, de akkor te hozod a marcipánt, mert én nem veszek, azt sem tudom hol lehet kapni… Mint megtudtam azóta, a boltban. Olyan kis hengerbe csomagolva.
