Vannak olyan receptek, aminek már a készítésnél lázba jövök, pedig nem is tudom pontosan milyen lesz a végeredmény, hiszen kísérleti fázisban van a dolog, de mégis minden érzékszervem tudja, hogy most különösen jó lesz és alig várom, hogy megosszam veletek. Na ez most ilyen!
Volt két csomag főtt gesztenyém és mivel a karácsonyi vacsoránál végül nem volt rá szükség, gondoltam most van időm és kedvem, hogy ismét gesztenyepürét kreáljak. Van már hasonló a blogon, igaz az inkább krém lett, mint püré. Most viszont tényleg püré állaga lett, és nem kellett sütögetni, pucolni, aztán még főzni a gesztenyét stb. Sima boltban kapható zacskós natúr egész főtt gesztenyét használtam, rum helyett, pici házi diólikőrt löttyintettem bele, és hogy kicsit krémesebb legyen, a hűtőben figyelő mascarponéból kívánkozott bele pár kanállal, az olvaszott kókuszzsírtól pedig összeállt az egész és már mehetett is a mélyhűtőbe.
Kb. 1 óra múlva pedig már kanalaztuk is a mennyei mannát, amit végre én is meg tudtam enni szívesen, mert nem volt mellékíze, mint a bolti masszáknak, ami számomra ehetetlen. Ja és cukrot sem tettem bele, a tejszín és a krémsajt zsírossága nekem már eléggé “megédesíti” a pürét, de ha szeretnétek akkor tegyetek hozzá mézet.
Hozzávalók 3 főre:
20 dkg főtt gesztenye
3 evőkanál kókuszolaj (v vaj)
3 evőkanál mascarpone v sűrű görög joghurt
1 evőkanál rum (nálam diólikőr)
Tetejére: 2 deci cukrozatlan habtejszín
A főtt gesztenyét egy kis edénybe reszeltem, szét is nyomkodhatjátok, rákanalaztam a még szilárd kókuszzsírt, hozzáöntöttem a likőrt és az egészet összemelegítettem míg a kókuszzsír felolvadt és átjárta az egész masszát. Hozzákanalaztam a mascarponét, majd fogtam egy botmixert és párszor átmentem rajta. Ezután egy műnyag fóliába kanalaztam a masszát és kb. 1,5 órára mélyhűtőbe tettem.
Tálalás előtt a tejszínt kemény habbá vertem, egy nagyobb lyukú reszelőn kis tálakba reszeltem 1-1 kupacot a gesztenyemasszából, majd habzsákból rányomtam a tejszínt.
Pár hete hétköznapi gyorsételnek készítettem ezt a fogást, szimplán összefőztem a kölest a lencsével, jól befűszereztem, talán még a maradék sütőtököt is beletettem, pikk-pakk elkészült és akkor jutott eszembe, hogy ez simán lehetne újévre is kanalazni.
Kicsit finomítottam rajta, krémesebbre varázsoltam zabtejszínnel és békén hagytam a sütőtököt, hátha túlélem, hogy valamibe nem kerül bele… Így is finom lett, sőt malachúst is gondoltam mellé, de a karácsonyi pulykaevészet után én nem kívántam most a húst, úgyhogy egy vegán főzelék lett a végeredmény, így nekik is kedvezhettek ezzel az étellel.
Vöröslencsével főztem, de a hagyományos lencsével is pont jó lesz, a köles pedig azért került bele, mert ettől még tartalmasabb lesz, nem kell mellé kenyeret majszolni, bőven jól lehet lakni vele.
Még több lencsés receptet ITT TALÁLTOK!
Hozzávalók 5 főre:
2 deci köles
3 deci vöröslencse
1 fej vöröshagyma
2 duci gerezd fokhagyma
fél hüvelykujjnyi gyömbér
2 deci zabtejszín (Bio Bridge)
2 babérlevél
1 evőkanál curry keverék (Garam masala, vagy Madras)
vagy: 1-1 teáskanál őrölt római kömény, kurkuma, chilipor, koriander
só, bors
kókuszolaj
A vöröshagymát kevés kókuszolajon megpároltam, majd hozzáadtam a kölest és a vöröslencsét, fűszereztem, kicsit átkevertem, majd felöntöttem 1 liter vízzel és lefedve hagytam puhulni. Néha öntöttem még hozzá vizet, plusz 4 deci kellett nekem még hozzá, míg minden megpuhult. Belereszeltem a fokhagymát és a gyömbért, majd a zabtejszínhez mertem egy nagy evőkanállal a főzelékből, simára turmixoltam és visszaöntöttem a lábosba. Még egyszer felforraltam, pár percig rotyogtak együtt, itt már vigyázni kell, mert leéghet, azán el is zártam a gázt, negyed órát állt lefedve is még a gőzben és tálalható.
Téli időszakban mindig kellenek jól bevált forró italok, amit az ember lánya elszürcsölhet, jó- és rosszkedvében, vagy csak úgy, mert megérdemli, ha valami édességre vágyik, de mégsem egy brutál kalóriabomba tejes forrócsokival akarja magát kényeztetni, bár utóbbi is jól jön néha, ez nem vitás….
Mandulatej a színen, tökéletes italokhoz, zabkásához szintén, ami különösen tetszett, hogy a Bridge itala tényleg csak alig édes. A sütőtökös latte után szabadon készítettem egyik este ezt a melengető italt, de gondoltam berakom a hűtőbe és másnap reggel napindításnak pont jó lesz felmelegítve. Reggelire nyugodtan beletolhattok egy presszó kávét, ha ahhoz van kedvetek…
Aztán beesett a sógornőm átfagyva, mondom akkor itt az idő, hogy letesztelje a “cuccot”, úgyhogy már melegítettem is a mandulás fűszeres “kakaós” szürcsölni valót, majd a kezébe nyomtam, hogy hajrá… Kettőt kortyolt….csend…..”ez k…….aaa jóóóóóó” . Ennyi a sztori, kóstoljátok meg!
Hozzávalók adagonként:
2-3 deci mandulatej (Bio Bridge)
2 evőkanál sült sütőtök
1 mokkáskanál karobpor vagy étkakaópor
csipet fahéj és/vagy kardamom (szegfűszeg is lehet)
méz
Az összes hozzávalót egy botmixerrel pürésítettem, vagy turmixgépben is lehet. Ezután egy kis lábosban felforrósítottam, majd bögrébe töltöttem és már kortyolható is.
Egyszerű, de nagyszerű karácsonyi előétel! Régóta izgatta már a fantáziámat a borleves, úgyhogy kihasználtam itt is a lehetőséget, hogy növényi tejeket teszteljek és erre a rizstej bizonyult a legjobb megoldásnak a választékból.
Egy tök egyszerű levesről van szó tulajdonképpen és gyorsan el is készül, a narancs, a fahéj és a bor párosítása a forralt bor főzésnél eleve ismerős lehet, de itt selymesebb a végeredmény a rizstejnek és a tojásnak köszönhetően. Kicsit a madártej jut róla eszembe, persze az állagra más, de a tetején a hab pont így készül, a napsárga színe pedig egyszerűen imádnivaló.
Olyan bort válasszatok hozzá, amit akár mellé is szívesen elkortyoltok, vagy a leves főzése közben… Én száraz fehérborral főztem, de nyugodtan lehet félédes, édes is, de azt bele kell kalkulálni, hogy a rizstej is édeskés, bár hozzáadott cukrot nem tartalmaz. Amúgy zabkásához is szeretem használni reggelente, sőt kávéhoz is nagyon finom!
Hozzávalók 2 adaghoz:
3 deci fehérbor
2 deci rizstej(Bio Bridge)
1 közepes narancs
1 deci víz
2 tojás
2 evőkanál méz
pár db szegfűszeg és fahéj
Beleöntöttem egy lábosba a bort, a rizstejet, a vizet, hozzáadtam a szegfűszeget és a fahéjat, majd éppen csak összeforraltam. A rizstej édes, így én itt nem adtam hozzá cukrot. Mikor a leves felforrt, kettéválasztottam a tojásokat a sárgáját még egy pár evőkanál rizstejjel simára kevertem és a leveshez adtam folyamatos keverés mellett, ezután beleszórtam a darabolt narancsot, ezzel is összerottyant a leves, majd végül simára turmixoltam, és átszűrtem egy másik edénybe. Felvertem a fehérjét kemény habbá és egy evőkanállal a leves tetejére kanalaztam, majd pár percig hagytam, hogy lassú tűzön a gőzben a hab kicsit megemelkedjen és el is zártam a gázt alatta és fedő alatt még csücsült pár percet. Tálaláskor megcsorgattam pici mézzel.
Szuper krémes rizottót hoztam ma nektek, a nagy adventi hajtásban jól fog esni egy tányérral belőle! Lehet, hogy nem szép, de nagyon finom!
Ismét Bio Bridge terméket használtam az elkészítéséhez, még hozzá rizstejszínt és ismét nem vettem észre különbséget a végeredmény kóstolásakor. A rizottók általában vajasak, vagy tejszínesek vagy mindkettő és nem tudom azt mondani tényleg még én sem, hogy azok nem finomak. Mert azok, ez vitathatatlan, de attól még laktózmentesen is lehet legalább ugyanolyan ízleteset készíteni. Annyi jó íz van benne amik harmonizálnak egymással, hogy fel sem tűnik, hogy nincs benne zsíros tejszín, sőt most vajat sem tettem bele az elején, persze nyugodtan küldhettek egy kanállal az olaj mellé, ezt rátok bízom. Ha nem cél a laktózmentesség, akkor hajrá. Még egy fontos dolog, hogy a rizottó alaplé véletlenül sem jelent forró vízben feloldott leveskockát… Ha van kéznél igazi zöldség vagy húsalaplé a hétvégi levesből az tökéletes, ha nincs akkor én úgy szoktam egyszerűen megoldani, hogy egy liter forralt vízbe beleszórok natúr vegamix zöldségkeveréket, ami tiszta, tartósítószermentes fűszerkeverék, nagyobb hiperszuperben már lehet kapni vagy piacon fűszerboltban. Ennyi, nem kell ezt túlbonyolítani.
A spenót, paradicsom, hal triumvirátusát én gyakran használom, tök jól kiegészítik egymást, egyik sem dominál nagyon itt sem, de úgy egységben vannak, a bort meg ki ne merjétek hagyni belőle, mert a rizottó nagyon kéri, azzal indul az egész történet szinte és erre lehet építkezni, hogy éppen húsos, halas vagy zöldséges pl. cukkiniset készítetek-e, szinte mindegy, rá fog cuppanni, aki kóstolja. Természetesen olyan borral főzzétek, amit utána szívesen elkortyoltok az étel mellé is!
Ezt a rizstejszínt én amúgy gyakran használom főzelékekhez, vagy mártásokhoz, krémlevesekhez a hagyományos főzőtejszín helyett, nekem bevált és árban sem igazán kerül többe, mint a többi, szóval kísérletezzetek vele bátran!
Hozzávalók 2-3 főre:
4 deci arborio rizs
1 nagy marék friss spenótlevél
1 deci rizstejszín
1 deci paradicsomlé
1 natúr tonhalkonzerv
kis fej vöröshagyma
1 duci gerezd fokhagyma
friss kakukkfű és/vagy rozmaring (szárított is jó)
1 deci száraz fehérbor
1 liter zöldség alaplé
só, bors
kókuszolaj
pár csepp citromlé a tetejére
A vöröshagymát felaprítottam és kevés kókuszolajon megfuttattam, erre szórtam a rizst, kicsit ezzel is átkevertem, majd felöntöttem a fehérborral. Egy merőkanál hátoldalával “simogatva” kevertem, míg a rizs nagyjából beszívta a nedvességet, közben megfűszereztem. Ezután az alapléből mindig 1-1 merőkanállal hozzáöntöttem és ugyanígy, amíg be nem szívta a rizs a nedvességet kevergettem. Közben összekevertem a paradicsomlevet a rizstejszínnel és belereszeltem a fokhagymát, a tonhalat lecsöpögtettem.
Mikor az utolsó merőkanál alaplevet adtam hozzá, belekevertem a paradicsomos rizstejes keveréket is, a kisebb darabokra tépkedett spenótlevelekkel és a tonhallal együtt. Mire a spenót megfonnyad, pont beszívja az utolsó adag folyadékot is, de még kellően krémes lesz. Ezután elzártam a gázt, szórtam még rá friss fűszereket, facsartam rá egy kis citromlevet és tálalható. Frissen az igazi, de másnap is finom azért még.
Egy nyári recept karácsonyi verziója sült ki nem rég a konyhámban. Júniusban ugyebár eperrel készült, most viszont dió-aszalt gyümi-csoki kombó tette kapóssá ez a szaftos sütikét.
Picit variálni kényszerültem a hozzávalókkal, nem csak édesburgonya, hanem répa is van benne, de akár sütőtök is lehetne, mindegyik ahhoz járul hozzá, hogy sokáig puha marad és nem szárad ki a tésztája. A cukrot felére vettem, hiszen a csoki és az aszalt áfonya is édesek, a rizsliszt meg elfogyott, így tönkölyliszttel készítettem.
Sokáig eláll, de nem fog, mert elfogy pikk-pakk…. Ha karácsony előtt készítitek pár nappal, akkor dugjátok el a család és saját magatok elől is!
Hozzávalók 2,5 decis bögrével mérve:
1 1/2 bögre sült édesburgonya és apróra reszelt répa vegyesen (kb. 1-1 közepes példány)
5-5 dkg dió, áfonya, étcsoki
1 3/4 csésze rizsliszt v tönkölyliszt
fél bögre nyírfacukor
2 db tojás
2 teáskanál szódabikarbóna
3 evőkanál víz
1/4 csésze tej (rizstejet használtam)
1-1 mokkáskanál őrölt kardamom és fahéj
csipet Himalája só
Az édesburgonyát meghámoztam, felkockáztam és puhára főztem a répát lereszeltem.
Ezalatt egy edényben összekevertem a lisztet, szódabikarbónát, sót, kardamomot, egy másikban pedig a tojásokat a cukorral, vízzel, rizstejjel. Az őzgerincformát kivajaztam, kiliszteztem, a sütőt előmelegítettem 180 fokra.
Az édesburgonyát leszűrtem, majd egy krumplinyomóval összetörtem és a tojásos masszába kevertem a répával együtt, beleszórtam a felaprított diót, csokit, aszalt áfonyát, majd az egészet a liszthez öntöttem, összekevertem és a formába töltöttem.
Kb. 25-30 perc alatt megsült, kihűtve szépen kijön a formából és szeletelhető.
Végre eljött az idő, hogy megosszam a tavaly karácsonyra készült pulykasült receptjét, mivel ünnepek után szerintem már nem lettem volna túl népszerű vele, mikor mindenki csak egy fél sárgarépára vágyik étel gyanánt és szuszogni is alig bír a fa alatt szilveszterig… Na de majd most, hátha ezt készítitek el a családnak, a siker ugyanis garantált, kedves Gordonnak hála.
Nem titkolom, a Zanyukámmal együtt enyhén paráztunk ettől a kis madárkától, nem szoktunk egyben sütni ekkora példányt és hát nem volt tesztsütés, akárhogy is ennek az asztalra kellett kerülnie még aznap. Így korán keltünk, bevertünk pár szelet bejglit és előkerült a konyhapulton az ebéd fénypontja is.
Úgyhogy nekiálltunk a puha vajas masszázskrémmel bekenni a madarunkat. Ezt előző este is meg lehet tenni, másnap csak sütni kell.
Nem annyira bonyolult, mint elsőre gondoltam, a lényeg, hogy puha legyen a vaj, krémállagú. akkor lehet vele könnyen dolgozni, aztán semmi meló vele tulajdonképpen, csak egy nagy tepsi kell és türelem a sütéshez és a pihentetéshez. Köretnek szóba sem jöhetett nálam a krumpli, viszont a sült kelbimbó, sütőtök, alma kombó annál inkább izgalmasnak bizonyult és a vendégsereg is meg volt elégedve, annyira, hogy idén is ez kerül majd a nagyérdemű elé. A videón tök jól lehet követni az elkészítés módját és ami a lényeg, hogy végre egy pulykasült, ami tényleg nem szárad ki, hiszen a sütés közben a vaj szépen átcsorog a húson és átjárja azt.
De hova tűnt a mártás a képről? Ezt nem vágom, de a valóságban létezett emlékszem és isteni finom volt, szóval próbáljátok ki bátran! Hozzávalók:
1 db bébipulyka (3-4 kg-os)
Hasüregébe: 1 fél citrom, 1 vöröshagyma félbevágva, rozmaring ág
só, bors
Mártáshoz:
pulyka hasában sült citrom és hagyma
1 deci fehérbor
2 deci húsalaplé
sült bacon
paradicsom
rozmaring ág
kis marék darált dió
Töltelék:
20 dkg puha vaj
2 db citrom reszelt héja
3 gerezd fokhagyma
1 kis csokor petrezselyem
só, bors
olívaolaj
Tetejére: pár szelet bacon
Köret:
1 db sütőtök
fél kg kelbimbó
2 db alma
5 dkg reszelt parmezán
olívaolaj
só, bors
Elkészítés:
Először a pulyka bőre alá töltendő kencét készítettem el. A puha vajat összekevertem a reszelt fokhagymával, aprított petrezselyemmel és a többi hozzávalóval, majd a pulyka bőre alá benyúltam és alaposan bekentem mindenhol a húsát, majd kívül is bekentem a tetejét. Ezután a hasüregébe beletettem a félbevágott vöröshagymákat, citromot, sóztam, borsoztam kívül és belül is.
220 fokra előmelegítettem a sütőt, a pulyát egy nagy tepsibe tettük vékonyan olajjal is meglocsoltuk, majd kb. negyed óráig pirítottuk, ezután kivettük, befedtük a baconszeletekkel és 180 fokra csökkentve a hőfokot még kb. 2 óráig sült. Kilónként kell neki fél óra sütés, de oda kell ráfigyelni. A baconre is, hogy ne égjen el, ha nagyon megpirul, le lehet venni róla és úgy továbbsütni a madárkát.
Ha elkészült kb. ugyanennyi pihentetés következik, mint amennyi a sütési idő! Fólia alatt lefedve.
Közben elkészítettem a mártást, a pulykából kivettem a hagymát, citromot és egy nagy serpenyőben vagy akár ahogy Gordon csinálja a tepsiben felkerült a gázra, felöntve a húslével és borral, belerepült pár rozmaring ág, az apróra tördelt bacon, pár szem paradicsom, de akár a húslevesből kivett zellert, karalábét is hozzátehetitek, nem kell szigorúan venni itt a receptet. Több zöldség, több íz! Egy a lényeg, alaposan össze kell forralni, hagyni sűrűsödni, közben szétnyomkodni benne egy krumplinyomóval a zöldségeket, majd átpasszírozni egy szűrőn. Az illatosra megpirított diót ledaráltam, egy csinos tálba szórtam és erre került rá a mártás majd forrón tálaltuk, így a már kihűlt és felszeletelt pulykahús is ismét átmelegedett.
A körethez a kelbimbót, a kis darabokra vágott tököt és almát egy nagy tepsire tettem és olívaolajjal vékonyan meglocsolva puhára sütöttem kb. 20-25 perc alatt, aztán sóztam, borsoztam, megszórtam parmezánnal, de utóbbi helyett lehet még diót, gesztenyét vagy akár aszalt gyümölcsdarabokat, vagy gránátalmát is rászórni, mindegyik passzolni fog a pulykához is.
Van új a nap alatt, én sem gondoltam, hogy a zabtejszínnel finom lehet a főzelék megmondom őszintén…. Ugyanis a zabtej nem a legnagyobb kedvencem, készítettem és kóstoltam, de nem kattantam rá na. De! Ez így ebben a formában nagyon nagyon ízlett és ember meg nem mondaná szerintem, hogy mivel van besűrítve, mert semmi mellékíz nem érződik.
Úgyhogy, ha eddig féltetek levenni a polcról a boltban a zabtejszínt vagy akár a rizstejszínt, mert azzal is működik, azt már többször próbáltam főzelékhez, akkor egész bátran tegyétek meg, jó lesz az tényleg.
Tudom, hogy aki még csak próbálkozik a reformkonyhával, annak furcsák lehetnek a hagyományos tejszín, tejföl után a növényi cuccok, éppen ezért ne kövessétek el azt a hibát, hogy mikor kibontjátok akár a zabtejszínt vagy a rizst, megkóstoljátok, majd elképzelitek, hogy a család tuti felkel az asztaltól, ha az ebből készült ételt teszitek le eléjük. És nem azért mert rossz az íze, hanem mert teljesen más és sokan összehasonlítják a tehéntejes zsíros termékekkel. Ezt nem szabad, közük nincs egymáshoz, de ennek ellenére a végeredményben már nem fog érződni hatalmas különbség. Vagyis de, ugyanis sokkal jobban átjön így az igazi borsó íz, mint a nehéz fehér lisztes tejes habarásokkal megtömött főzelék esetében. A rizsliszt sem muszáj egyébként a zabtejszínbe, elég visszaturmixolni egy kanál borsóval, de nekem még hígnak tűnt, mert több vízzel főztem, így beletoltam egy kanállal. Ez már rajtatok múlik, mint ahogy a feltét is. Én most a hűtőben árválkodó répából készült fasírtot képzeltem el a főzelékemen és másnap is vígan elnyammogtam.
Hozzávalók 2 főre:
450 gr zöldborsó
1 kis fej vöröshagyma
1 duci gerezd fokhagyma
2 deci Bio Bridge zabtejszín
2 evőkanál rizsliszt (v más)
2-3 kisebb kakukkfű ág v 1 mokkáskanál szárított
só, bors
kókuszolaj
Feltéthez:
1 nagyobb sárgarépa
1 tojás
2 evőkanál rizsliszt(v más)
2 evőkanál tökmagliszt (bármilyen darált mag jó)
só, bors
kókuszolaj
A felaprított vöröshagymát egy evőkanál kókuszolajon üvegesre pároltam, majd hozzáadtam a zöldborsót, majd megszórtam kakukkfűvel és felöntöttem annyi vízzel, amennyi éppen csak ellepi. Inkább kevesebb legyen, mint több. Puhára főztem a borsót.
Ezalatt a zabtejszínben elkevertem a lisztet és a reszelt fokhagymát és elkészítettem a fasírtot. A répát lereszeltem és összekevertem a többi hozzávalóval, majd pici kókuszolajon egy serpenyőben mindkét oldalát kb. 5-5 perc alatt pirosra sütöttem és papírtörlőre szedtem.
A főzelékből kivettem egy nagy merőkanálnyit és a zabtejes lisztes keverékkel simára turmixoltam, majd visszaöntöttem a lábosba és ismét összeforraltam az egészet, míg besűrűsödött a főzelék.
Sanszos, hogy ez lesz az egyik kedvenc halételem, annyira ízlett. Eredetileg lazaccal akartam készíteni, de aztán a piacon a harcsa akart a szatyorba ugrani és nem bántam meg, hogy őt választottam, szálka sem volt benne és szuper a mustáros kencével megsütve.
A zellerpüréről szeretnék még ódákat zengeni, mert hogy sokkal könnyebben emészthető, mint a krumplipüré és ez mondjuk egy karácsonyi vacsoránál sem utolsó szempont, de mégis az íze miatt beszélnélek rá benneteket, mert nagyon különleges és tényleg felértékelődik a főtt zeller ebben a formában.
A fokhagymás párolt spenót és a gomba is jól passzol a halhoz, tényleg bátran próbáljátok ki ezt az ételt karácsonykor is, elrontani szerintem nem igazán lehet, annyira jól összhangban vannak az ízek, könnyed, de mégis laktató fogás, persze simán leküldhettek mellé még pár bejglit desszertnek, ha úgy tartja kedvetek…
Hozzávalók:
2 szelet harcsa
mustár
20 dkg spenótlevél
20 dkg gomba
1 duci gerezd fokhagyma
só, bors
kókuszolaj
Körethez:
2 nagyobb zeller
tejszín(kókusztejszínt használtam)
szerecsendió
1 evőkanál friss torma reszelve
só, bors
A körethez a zellert puhára főztem, hozzáöntöttem a tejszínt, belereszeltem a törmát, szerecsendiót, sóztam, borsoztam és botmixerrel pürésítettem.
Ezalatt a spenótot alaposan megmostam, kis darabokra tépkedtem, a gombát szintén felaprítottam és egy serpenyőben kevés kókuszolajon megpároltam. Mikor a gomba félig megpuhult, hozzáadtam a spenótot, mikor összeesett, hozzáreszeltem a fokhagymát, sóztam, borsoztam még pár percig együtt pároltam őket és mikor elfőtte a levét, lezártam a gázt. A harcsa mindkét oldalát sóztam, borsoztam és vékonyan bekentem mustárral, majd pici kókuszolajon mindkét oldalán kb. 4 perc alatt megsütöttem és már tálalható is, pár csepp citromlével meglocsolva.
Ha ezzel a kakaós, zabos, édes reggelivel indul a napotok, akkor jókedvetek lesz utána azt tuti! Legalábbis nálam így történt, bár az elkészítésének is mosolyogva álltam már neki és a fahéjas, csokis, finom illatok még inkább adventi hangulatba varázsoltak.
Az történt ugyanis, hogy kaptam egy hatalmas csomag növényi tejet a The Bridge Magyarország jóvoltából és megkértek, hogy teszteljem, kóstoljak és klassz recepteket virítsak nektek természetesen! Lehet erre nemet mondani? Lehet amúgy, ha nem tetszene a termék, amivel főznöm kéne, de itt erről szó nincs, ugyanis már régóta használom a termékeiket, főleg a rizstejszínt és a rizstejet és mindkettő finom és bevált, és ami még mellette szól, hogy az ára is rendben van.
Naná, hogy a kakaós zabtejre kattantam egyből rá és még a fél iroda is megkóstolta. Azért is voltam rá kíváncsi, mert a növényi tejek közül, azért elárulom, hogy a zabtej az utolsó amire rányúlok, de ez így nagyon rendben van kakaóimádó gyerekek is rácuppanhatnak szerintem. Tényleg kakaó jellege van, nincs mellékíze a zabtól, krémes az egész, sűrűbb, mint a hagyományos tejes, ezért én egy picit hígítottam vízzel, de így még gazdaságosabban is felhasználható.
Puding ilyen gyorsan még nem készült el, egyből besűrűsödik a zabkorpától. Tejbedarát szoktam egyébként ezzel a korpás módszerrel kiváltani, ha natúr rizstejjel vagy mandula, kókusztejjel főznétek és ti szórjátok meg kakaóval, akkor azt az élményt nyújtja. Szuper úgyis, de turmixhoz is jó lehet banánnal, a héten zabkását is csináltam vele több gyümölccsel, gránátalmával, tökéletes napindító. A reszelt alma nekem kimondottan jólesik mellé, langyosan is finom volt, de ha poharakba töltitek és beteszitek a hűtőbe egy kicsit, akkor desszertként is ízleni fog!
Hozzávalók adagonként:
2 deci Bio Bridge kakaós zabtej
1 deci víz
4 evőkanál zabkorpa
csipet fahéj
fél alma reszelve
A zabtejet és a vizet egy lábosba öntöttem, felforrósítottam és beleszórtam a fahéjat és a zabkorpát. Folyamatos keverés mellett kb. 2 perc alatt kész, ahogy elkezd besűrűsödni, el lehet zárni a gázt alatta, tálkába vagy pohárba önteni, ráreszelni az almát és elkanalazni, vagy behűteni és aztán elkanalazni.