Üvegbe zárt július. Ez jutott eszembe először erről a lekvárról és persze, hogy hmm de finom, mikor reggel a pirítósra kentem.
Eredetileg csak paradicsommal és sárgabarackkal terveztem készíteni, de aztán figyelt a hűtőben egy picit már kókadozó répa, így gondoltam mehet bele az is. Szemöldökfelhúzós kombináció, de aki megkóstolta, annak ízlett. Tökéletes reggelire, pirítósra kenve, sajttal, vagy sós kekszekhez partifalatokhoz akár, de sült húshoz is elfalatozható, sőt én palacsintába töltve is szívesen megkóstolnám, meg fogom kóstolni…
Minimális édesítésre volt csak szükség, a végén kevertem bele egy csepp mézet, ha elég édes a kajszi és a paradicsom, akkor teljesen el is hagyható. Ha van kedvetek akár ebbe is keverhettek egy kis kanál útifű maghéjat, attól zselésebb állaga lesz. Egy szó, mint száz, lekvárt nem feltétlen csak több kamrapolcot megtöltő mennyiségben érdemes főzni, hanem akár egy kis üvegnyi adaggal is örömet lehet okozni magatoknak és másoknak is.
Hozzávalók egy kis üveghez:
2 közepes paradicsom
3 db sárgabarack
1 közepes répa
1 mokkáskanál szárított bazsalikom
3-4 levél friss bazsalikom
1 evőkanál nyírfacukor
fél teáskanál méz
csipet só
A paradicsomot felkockáztam, a répát lereszeltem, sárgabarackot szintén nagyobb darabokra szeltem és egy kisebb lábosban fél deci vízzel összefőztem az egészet, kb. 30-40 perc alatt kis lángon lefedve, míg sűrű lekvár állaga lett. Ezután kevertem bele a mézet és egy csipet sót, hogy még jobban kijöjjenek az ízek. Végül tiszta üvegbe töltöttem, lezártam, száraz dunsztban hagytam kihűlni, vagyis bebugyoláltam egy nagy pokrócba kb. egy napra, felbontás után pedig hűtőben tároltam.
Kommentek