Szép, finom, friss, kicsattan az egészségtől, igazi kánikula kaja, még asztaldísz is lehet kb. 5 másodpercig, legalábbis én tovább nem bírnék ellenállni neki…
A vicces az, hogy egészen tavalyig utáltam a rukkolát, aztán valahogy mégis rámozdultam, miután kaptam friss zsenge leveleket egyenesen a kertből és ezeknek kissé más ízük volt, mint a boltinak. Aztán mostanában már a többivel is egész jó viszonyban vagyok, ebben a salátában pedig kimondottan szükség van a rukkola enyhén csípős, karcos ízére, de ha helyette zsenge bébi spenóttal vagy madársalátával készítitek, úgyis finom lesz.
A saláta különlegességét talán az adja, hogy az öntet is málnás, némi balzsamecettel és olívaolajjal összekeverve, ezt egyébként más friss salátákhoz is bátran használjátok. Amúgy meg az “amilyen egyszerű, pont olyan nagyszerű” ételkategóriába tartozik. Bármelyik napszakban szuper szerintem, akár köretnek is húsok mellé. Használjátok ki a málnaszezont, egyétek frissen!

Hozzávalók:
1 csomag rukkola
20-25 dkg málna
1-2 csomag mozzarella
2 evőkanál olívaolaj
1 teáskanál balzsamecet
pici mustár
só, bors
pár db mentalevél
tetejére bármilyen (pirított) mag
A ruccolát szétterítettem egy nagy tányéron, rátépkedtem a mozzarellát, rászórtam a málna felét és a felaprított mentát.
Az öntethez a málna másik felét leturmixoltam, simára kevertem az olívaolajjal, balzsamecettel, mustárral, sóval, borssal, majd rákanalaztam a salátára és megszórtam még tökmaggal.




Kicsit bővebben is azért róla, biztos ismeritek a piszkemártást, ami jó, mert én nem… Ez nekem valahogy kimaradt a gyerekkoromból pedig volt egres a kertben, amit csak úgy egymagában, a belsejét kiszippantva ettünk. Néha…mert azért nem volt népszerű gyümölcs, és szerintem most sem az. Nem is árulnak túl sok helyen, de most van a szezonja, így ráleltem és vittem is.
Hozzávalók 3 főre:
Viszont olyan guszták a tökök a piacon, hogy néha veszek, hogy majd valami lesz belőle, ilyenkor került általában töltött tök a blogra, sőt van kapros tök ropogós morzsával a tetején. Az volt eddig a kedvencem asszem. Most lett egy újabb is, még hozzá ez a főzelék, de tudjátok, ezekkel az ízekkel szinte bármit el lehet adni nekem, de ígérem ti sem fogtok csalódni, ha tesztelitek ebben a formában is. Ha eddig szerették a tökfőzelék azért, ha nem, akkor meg azért.
Hozzávalók 2 adaghoz:
Mi más jöhetett volna szóba, mint egy pohárdesszert, még hozzá főzés nélkül, így került a kezembe az útifű maghéj ismét. Nem rég már volt egy ilyen recept almával és banánnal, de érdemes piros gyümölcsökkel is kipróbálni, mert még finomabb lesz, mákkal és kókuszkrémmel felturbózva meg pláne.
Hozzávalók poharanként:
Az eredeti receptben nincs ugyan paprika, csak paradicsom, és uborka, de mikor ez a saláta itthon is divatba jött kb. 20 éve és bekúszott a recept valahogy a családba is, akkor paprikával együtt jött és én ezt benne is hagytam, mert jót tesz neki ízben, színben, ropogósságban. Szerintem akkor jó, ha kb. mindegyikből ugyanannyi mennyiség kerül bele, a hagyma kezdetben vörös volt, sőt pici fokhagyma is ment hozzá, aztán a lilánál maradtam, ezúttal lila újhagyma került bele. Ami a fűszereket illeti az oregánó mellé én egy pici bazsalikomot is teszek hozzá, ha van friss, akkor bőven szórhattok bele mindkettőből.
Hozzávalók 4 főre:
Ezt csak azért írom le, hogy hátha ti is ihletet kaptok és ha tetszik a frissítő mentás cukkinis alapíz, akkor akár próbálkozhattok egy fenti tésztás étellel is, ha a hajdina éppen nem gyere be és a cukkinikrém is jó ötlet, azoknak, akik amúgy nem annyira szeretik ezt a zöldséget.
Hozzávalók 2 adaghoz:
A levendulamezőm is kivirágzott, és molyirtás helyett bemutattam virágait a cseresznyének, de csak óvatosan, mert nagy dózisban tényleg nem lenne élvezhető az étel vele. Egy szál viszont bőven elég, hogy a megszokott, bár szintén isteni fahéjas, szegfűszeges gyümölcsmártás helyett valami egészen új köntösbe burkolja ezt az ételt.
Nem titok, hogy régebben én is vettem hébe-hóba a boltban ice teát, egy bizonyos márkát, ami még a jobb minőségűek közé tartozott és nem éreztem mellékízét, bár abban is volt cukor bőőőven. Aztán kiiktattam szépen lassan az életemből, hiszen otthon sokkal finomabbat gyártok. A múlt héten megosztott Dowton Abbey teás keksz után a 
A gombakrémlevesről az első emlékeim egy porleveshez fűződnek, teljesen rá voltam kattanva , hogy az milyen finom. Persze ez még nagggyon régen volt, mikor azt hittem abban tényleg baromi sok gomba van és ááá nincs is benne tartósítószer. Aztán mikor megcsináltam az első igazi levest igazi gombából rájöttem, hogy ez egyrészt nem tart tovább sokkal, mint a zacskósat megfőzni, másrészt tényleg igazán illatos és gombaízű. Sőt azt is elárulom, hogy ezt még egyszer az öcsémmel is megetettem, aki szintén csak porleves formájában volt addig hajlandó gombát enni és kb. azóta is…

