Mivel mással ünnepelhetném a blog 3. szülinapját, mint egy jó kis desszerttel, na és persze barátokkal. Ugyanis az egyik barinő szülinapja május 31. a másiké pedig május 30., akárcsak a blog születésének napja is és a Nagymamámé nem mellesleg, aki ma lenne 91 éves.
Móka, kacagás, finom falatok, hála, köszönet, másra nincs is szükség eme napon.
A “torta” pohárba került, gondoltam, mégis csak jobb, ha mindenki a sajátját fújja és nem egymást szemközt, hogy szemöldökünk lássa kárát, de ti akár a legkisebb átmérőjű tortaformában is elkészíthetitek. Ez egy nyers, vegán “sajttorta” tulajdonképpen, nem kell sütögetni, csak keverni, kavarni és rétegezni. Azért is jó, mert ezeket nem nagyon lehet elrontani, a textúrára, állagra kell figyelni, ha túl folyós, kell még bele száraz anyag, ha túl híg a krém, akkor a csodás útifűmaghéjjal helyrehozható a probléma, de ezekkel a mennyiségekkel működni fog a történet. No tej, no liszt, csak gyümölcs és magok, némi kókuszolaj, amiből klassz csokiréteg készült a tetejére. Szóval diétásnak ne nevezzük a kicsikét, de ez most kevésbé volt cél, bár ettől még a táplálóan egészséges kategóriába belefér azt gondolom.
Tálalás előtt érdemes egy 10 perccel kivenni a hűtőből, hogy picit megolvadjon és áttörthető legyen kanállal.
Egészségetekre, tartsatok velem a következő 3 évben is! Köszönöm! 🙂
Hozzávalók 3 pohárhoz:
Alsó réteg:
10 dkg dió
10 dkg datolya
3 evőkanál kókuszreszelék
1 teáskanál méz
1 evőkanál kókuszolaj
csipet Himalája só
Krém:
3 db kisebb banán
kb. 5 nagyobb szem eper
1 deci kókusztej
2 evőkanál kókuszreszelék
1 evőkanál citromlé
1 evőkanál útifűmaghéj
ízlés szerint méz, ha nem elég édes a gyümölcs
Máz:
5 csapott evőkanál jó minőségű étkakaópor
3 evőkanál kókuszolaj
1 teáskanál méz (ízlés szerint)
Díszítéshez: pár szem eper
Elkészítés:
A diót beáztattam pár órára vízben, majd leszűrtem. A friss datolyát kimagoztam és kisebb darabokra vagdostam. Ha szárítottat használtok, azt is áztassátok be előtte vízbe, hogy megpuhuljon kicsit. A dió, a datolya és az összes többi hozzávaló mehet a robotgépbe és jó krémesre kell aprítani, turmixolni. Ha gyenge az aprítógép, mint az enyém….akkor botmixerrel rá lehet segíteni. Nem baj, ha picit darabos marad, a lényeg, hogy szépen bele lehessen nyomkodni a pohárba. Ha túl száraz, tegyetek még hozzá akár pici kókuszolajat, vagy egy narancs levét például. Ezután egyenletes rétegben belenyomkodtam a masszát a pohár aljába.
A krémhez az összes hozzávalót összeturmixoltam egy botmixerrel. Kisebb eperszemeket megmostam, félbevágtam, és vágott felükkel kifelé a pohár belsejében felsorakoztattam őket. Ezután a krémet belekanalaztam, kb. egyforma mennyiségben, majd mentek a hűtőbe pár órára.
A mázhoz az összes hozzávalót összeolvasztottam egy edényben, nem kell forralni, sőt nagyon forrósítani se, csak melegíteni picit, tényleg csak pár msp, míg minden folyékony lesz és már öntöttem is rá a hűtőből kivett krém tetejére. Vékonyan rétegben elegendő eloszlatni, kicsit el lehet dönteni a poharat, hogy szépen körbefolyjon a csoki, majd mehet vissza a hűtőbe, min. fél óra elég, hogy megdermedjen a máz rajta.



A földes, édeskés ízű céklát jól kiegészíti a savanyú rebarbara, és mindenféle fűszerrel bolondítottam még meg, de ha csak gyömbért használtok, úgyis jó. Sült parázsburgonyával ettem némi feta sajtot morzsolva rá kitűnő nyári étel, hidegen is finom, de akkor a legjobb, ha a krumpli még langyos. Grillhúsok mellé is passzol, de pirítósra is tehetitek, szóval a nap bármely szakában előkapható a hűtőből, úgyhogy akár vegák vagytok, akár húsevők, jól jártok vele!
Hozzávalók 1 kis üveghez:
Hozzávalók 2 főre:





A fehér spárga talán picit lédúsabb, mint a zöld testvére, viszont sajnos őt meg kell hámozni vékonyan, nem mintha ez túl nagy macera lenne, de nem árt tudni. Mikor jó pár éve először fogtam kezet a spárgával, pont a fehéret választottam, de meg voltam győződve róla, hogy nem muszáj meghámozni… Hogy finoman fogalmazzak élvezhetetlen volt az étel, vagy inkább ehetetlen…
Hozzávalók 4 főre:
Kicsit aggódtam, hogy szétesik, szétmállik a főzővízben, de nem. Csalóka elsőre, mert lemorzsolódnak darabkák, érdemes nagyobb nokedliket szaggatni a szokásosnál talán, ennyi a jó tanács. Ízre nagyon finom, a rizsliszt jó alap ehhez, olyan kis lágy “felhőszerű” galuskák lettek. Boldogan megenném máskor és meg is fogom…
Kb. 20 perc alatt dobtam össze egyik este 11-kor, hogy másnap meglepjem vele a barátnémat és a gyerkőceit. Mikor elhangzott a “kéremareceptet” mondat, akkor jöttem rá, hogy fogalmam sincs pontosan, mert csak úgy szórtam, kevertem hol érzéssel, hol anélkül… a lényeg igazából, hogy a végén formázható és ne folyós állaga legyen a masszának, a liszt sem muszáj, mehet az egész mennyiség zabpehelyből akár. Lehet vele játszani na, még tojás, vaj, és némi cukor legyen, akkor elrontani nem lehet. Tehettek bele fahéjat, vagy citromhéjat, dió, aszalt gyümiket, ahogy tetszik.
Hozzávalók kb. 14 darabhoz:




