Amikor a zeller felértékelődik című szösszenet következik.
És akkor is maradjatok itt, ha szeretnétek eltűntetni a hétvégén megmaradt rizst, reszelt sajtot például. Mind-mind mehet a padlizsánba, persze, ha a sült hús maradék a kérdés, azt is bátran pakoljátok a töltelékbe, viszont anélkül egy nagyon könnyed gyomorkímélő étel a végeredmény.
A Waldorf saláta ihlette amúgy, mert nagyon szeretem a diót és a zellert együtt, és utóbbi továbbra is alul van értékelve, pedig frissen, ropogósan nagyon is élvezhető az íze. Ebben az ételben sincs szétfőzve, alig pár percet tölt a sütőben a végén és szinte biztos vagyok benne, hogy akik egyébként kipiszkálják a főtt zellert a húslevesből, azoknak így ízleni fog!
Hozzávalók 2 főre:
1 db padlizsán
2 deci kuszkusz v köles, bulgur
1 fej zeller
2 gerezd fokhagyma
kis marék dió
pár csepp citromlé
1 teáskanál mustár
só, bors
olívaolaj
Tetejére: 10 dkt füstölt sajt
A padlizsánt hosszában félbevágtam, majd bekockáztam a húsát, de úgy,hogy a héját ne vágjam át. Kicsit besóztam, és 10 percig állni hagytam, hogy izzadjon.
Előmelegítettem a sütőt 180 fokra, majd a padlizsánt húsával lefelé egy sütőpapírral bélelt tepsire tettem, amit előtte vékonyan meglocsoltam olívaolajjal, majd kb. 35 perc alatt puhára sütöttem.
Ezalatt lereszeltem a zellert, hozzákevertem a megfőtt kuszkuszhoz ( amit dupla mennyiségű vízzel leforráztam és 5 percig állni hagytam). Mikor a padlizsán megsült, kikanalaztam a húsát, de úgy, hogy azért legyen még tartása a héjának is, maradjon egy vékony fala és vissza tudjam tenni a tölteléket utána, reszeltem hozzá egy gerezd fokhagymát, belekanalaztam a mustárt, majd összeturmixoltam és ezt is a zelleres kuszkuszhoz kevertem. Sóztam, borsoztam, meglocsoltam a citromlével, hozzászórtam a diót, alaposan összekevertem, majd egy kanállal visszakanalaztam a padlizsáncsónakokba a tölteléket, megszórtam sajjtal, még kevés dióval és visszatoltam a sütőbe, éppen csak annyi ideig, hogy a sajt ráolvadjon.