Őszies időben jól jön egy meleg leves, ami még a nyár gyümölcseitől édes.
Hazatértem a nyaralásból és hogy őszinte legyek nem viseltem túl jól az itthoni első szürke reggelt, esőt, hűvöst, túl nagy volt a kontraszt az előző héthez képest. Úgyhogy a vörösboros üveg után nyúltam és ebbe fojtottam bánatom… Na neeem, azért ennyire még nem nagy a baj, csak a szilva mellé löttyintettem egy pohárkával a levesbe. Igen, szilva van még dögivel, és mivel jött velem Dalmáciából néhány kg súlyfelesleg a bureknek köszönhetően egy kg friss füge , ezzel gondoltam felturbózni az ételt.
A fügéhez viszont szorosan kapcsolódik nálam a sajt és a dió is. Klasszikus, de verhetetlen kombináció és a fűszeres szilvás leves sem utasította őket vissza. Ha el is szeretnétek bódulni tőle, akkor éppen csak forráspontig melegítsétek fel, így a bor alkoholtartalma még megmarad, de a sajt még bele tud olvadni.
Hozzávalók:
60 dkg szilva magozva
2 deci vörösbor
fél mokkáskanál őrölt fahéj
fél mokkáskanál őrölt szegfűszeg
1-2 friss kakukkfű
1-2 evőkanál nyírfacukor v méz ízlés szerint
fél citrom leve
5-6 szem füge
10-15 dkg camambert sajt v kéksajt
1 marék dió
csipet só
A szilvákat kimagoztam és egy lábosba tettem, felöntöttem a borral, majd még annyi vízzel, hogy éppen csak ellepje. Belemorzsoltam a kakukkfű leveleket, megszórtam a fűszerekkel, cukorral, belefacsartam a citromlevet és feltettem főni.
Mikor felforrt, pár percig még békén hagytam, aztán elzártam a gázt és az egészet leturmixoltam.
A fügét cikkekre vágtam, a sajtot szeletekre és már táláltam is, a tetejére pedig diót szórtam és még friss kakukkfüvet.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: