A kompót főzés jó megoldásnak tűnt a rebarbara első megízlelésére, mert sok mindenbe felhasználható és hűtőben napokig eláll.
Hámozni vagy nem hámozni? Ki így, ki úgy, én nem tettem és így is szépen megfőtt és átpuhult nem maradtak benne elrághatatlan rostos szálak. Nyilván ez annak a függvénye is, hogy kellően friss-e a gyümölcs.
Deee, emellett tartalmaz sok C-, B1-, B2, és A-vitaminokat is, valamint magnézium, kálium, foszfor, szelén, vas, kálcium is található benne. Oxálsav tartalma miatt sem ajánlott túlzott mennyiségben a fogyasztása, mivel ez elősegíti a vesekőképződést, illetve meggátolja a szervezetben a kálcium felszívódását.
Az íze tényleg különleges, félig megpuhult állapotában is megkóstoltam úgy almára hasonlított, de ez nem véletlen hiszen almasavat is tartalmaz és kevés kevés kalóriát. Viszont a cukrot sajnos nagyon is elbírja, írtó savanyú anélkül.
Érdemes vele próbát tenni, reggelire joghurttal zabpehellyel abszolút szerethető, de fagyik mellé, sütikbe is nyugodtan kanalazható. De tényleg egyszerre csak 1-2 kiskanállal…
3-4 szál rebarbara(kb. 50 dkg)
10 dkg nyírfacukor
1 citrom leve
2 evőkanál víz
Mellé: natúr joghurt + csipet vaníliapor + méz v nyírfacukor
A rebarbarát alaposan megmostam és felszeleteltem kisebb darabokra. Megszórtam a cukorral ráöntöttem a vizet, majd lefedve lassú tűzön puhára főztem 10-15 perc alatt. Ne főjön szét ha lehet.
A joghurtban elkevertem a vaníliát, pici nyírfacukrot, majd pár kanál kompóttal és a zabpehellyel tálaltam.