Avagy Nutella házilag, jó minőségű alapanyagokból. Lepjétek meg magatokat reggelire vele, vagy csempésszétek másoknak a fa alá. Még 24-én délután sem késő nekiállni, annyira egyszerű. Ha van otthon némi mogyoró, kakaó, csoki, akkor nyert ügyetek van. Sőt mondok egyszerűbbet, ha a bejglitöltelékbe való dióból maradt egy kicsi, akkor mennyei diókrém is lehet belőle.
Azért megsúgom, ne olyan ízt várjatok, amit a bolti Nutellától megszoktatok. Szerintem annál jobb… Állagra is könnyebb, viszont finoman darabos, ami nem zavaró, de mégis egyszerűbben kenhető, akár palacsintába is. Mert hogy én ezt kenyérre nem kenném, valahogy régen sem értettem, hogy miért kerül a csokikrém oda…Ízlések és pofonok. Egy nagy kanállal viszont szorosan összefonódva el bírtam tűnni a spájzban időnként az üveg után kutatva… Igazi csokivadász voltam. Hát kalóriaszegénynek ezt sem nevezném, de legalább tartósítószer, ízfokozó nincsen benne, viszont 3 féle csokiíz annál inkább. A karobpor nem kötelező bele tudom, hogy ez nincs minden háztartásban, elég a sima étkakaópor is és bármilyen maradék csokoládé, persze klassz ha ebből is inkább a magas kakaótartalmút használjátok.
A kókusztej ad neki egy plusz selymességet és ízt, de a tehéntej is megteszi és kókuszolaj helyet a vaj is. Margarint viszont inkább ne…
Egy szó, mint száz szeretni fogja az aki a reggeliző asztalon vagy a karácsonyfa alatt szembe találja magát vele!
Hozzávalók 1 üveghez:
10 dkg törökmogyoró
2 evőkanál kókuszolaj
5 dkg 70 %-os étcsoki
1 teáskanál étkakaópor
1 teáskanál karobpor
3 evőkanál méz
1 deci kókusztej
A mogyorókat egy száraz serpenyőben megpirítottam, majd konyharuhába bugyolálva, a pulton hempergetve ledörzsöltem róla a barna héját. Ezután finomra daráltam, egy tálba öntöttem. A csokit vízgőz felett felolvasztottam, picit hűlni hagytam, elkevertem benne a karobport, kakaóport, mézet, kókuszolajat, kókusztejet, majd a darált mogyoróhoz öntöttem. Alaposan összekevertem és üvegbe töltöttem, majd hűtőbe került.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: