Mese a cékla és a csokoládé barátságáról. Ugyanis a vitaminbomba és az édes bűnbeesés nem zárják ki egymást. Abszolút említhetőek egy lapon. A cékla édes. A csoki is. A cékla egy zöldség. Miért a csoki nem? Hiszen (jó esetben) kakaóbabból készül, ami pedig a kakaófán terem. Ződség ha mondom.
Akkor is megszerethetitek ezt a lekvárt, ha amúgy a szátok közelébe sem emelnétek a céklát, viszont annak is ízleni fog, aki valamilyen csoda folytán nem ápolna szoros kapcsolatot az étcsokoládéval!
Ha már ajándék és üvegben, készítsetek forró csoki port vagy narancslekvárt is!
Tényleg klassz, reggelire pirítósra kenve, de akár süteménybe krémként is megállja a helyét.
Hozzávalók 5 kis üveghez:
1 kg cékla
1 db alma
1 db narancs
fél citrom leve
10 dkg 80%-os kakaótartalmú étcsokoládé
1 evőkanál reszelt gyömbér(lehet dupla ennyi, ha csípősebben szeretitek)
5 dkg nádcukor vagy nyírfacukor
A céklát egészben, héjastól feltettem főni annyi vízben, amennyi ellepi. Az üvegeket és a tetejüket forrásban lévő vízbe tettem pár percre egy nagy lábosban. Az almát és a gyömbért lereszeltem a csokit darabokra tördeltem, a narancsot felkockáztam. A céklát egy villával ellenőriztem, mikor könnyen bele lehet szúrni akkor elkészült. Leöntöttem róla a vízet, hideg víz alatt kicsit lehűtöttem, majd egy krumplihámozóval meghámoztam és nagy lyukú reszelőn lereszeltem. A gyümölcsökkel és a cukorral együtt egy lábosba tettem és negyed óráig együtt rotyogtak. Közben beleszórtam a csokit is, megvártam míg szépen beleolvad, ezután lehúztam a gázról és a botmixerrel összepürésítettem. Nem folyós, jó sűrű lekvár lesz.
Az üvegeket kibányásztam a lábosból, ügyelve arra, hogy ne tapogassam össze a szájukat és a tetők belsejét. A meleg lekvárt belekanalaztam, rácsavartam a tetőt és pár percre fejre állítottam őket. Ezután száraz dunsztba mentek aludni egy napra, vagyis egy jó nagy pokrócba bugyoláltam őket.
Felbontás után hűtőben tárolandók.