Gránátalmás lencsesaláta, hogy bőségben teljen az Újév!

2014. Dec. 31.

Ettől az ételtől újjászülettek a szilveszteri ereszd el a hajam után. Benne van minden ami egy lestrapált szervezetet képes feltámasztani poraiból. A lencse táplál és laktat, a cékla földes íze ezúttal kevésbé érzékelhető, hiszen főtt formájában került bele, a friss narancstól és gránátalmától pedig kipattan a szemetek és a vitaminpótlás is kipipálva.

A lencseszemek ugyebár a bőséget jelképezik itthon, a törököknél viszont ezt a posztot a gránátalma tölti be. A kettő találkozása együtt elsőre szokatlannak tűnhet, de szerintem ez a legjobb lencsesaláta, amit eddig ettem. Bár a saláta erős kifejezés rá, hiszen egymagában egy nagyobb tál elpusztítása után nem lesztek már éhesek, de ha a sült malac mellé kerül a tányér szélére, úgyis nagyon szerethető.

Finom és egészséges falatokban gazdag boldog új évet kívánok Nektek!

Hozzávalók 6 főre:

25 dkg lencse

1 db gránátalma

2 közepes fej cékla

2 db narancs v 4 db mandarin

1 fej lilahagyma

4 evőkanál olívaolaj

1 evőkanál almaecet

negyed citrom leve

só, bors

3 db babérlevél

1 mokkáskanál őrölt római kömény

1 mokkáskanál őrölt fahéj

szezámmag a tetejére (elhagyható)

A lencsét sós vízben a babérlevelek társaságában puhára főztem. A céklákat héjastól szintén puhára főztem.

Ezalatt félbe vágtam a gránátalmát, egy mély tálba nyomtam a magjait, majd kifordítottam a héjából és kézzel kiszedtem ami bent ragadt. A narancsokat felkockáztam, a lilahagymát szintén felaprítottam. Összekevertem a római köményt, a fahéjat, a chilit, az almaecetet, a citromlevet és az olajat egy tálban.

A céklák héját lehúztam, és felkockáztam őket. Mikor a lencse megpuhult leszűrtem, mély tálba öntöttem, hozzáadtam narancsot, a gránátalmát, a céklát, és meglocsoltam az öntettel, jól átforgattam a tetejét pedig megszórtam szezámmaggal.

Zimankóban a legjobb! - Narancsos forralt bor

Pálmafa

2014. Dec. 29.

Hozzászólások (0)

Itt az idő forralt bort kortyolni! Van annál jobb ünnepek alatt, között, után, mint a szakadó havazásban egy jó séta után beülni a melegbe egy igazi fűszeres melengető itóka társaságában, amivel még a száradó bejgli is jobban csúszik?? Ugye, hogy nincs.

Persze jó hangulatú kint a szabadban hóesésben utcai árusnál vett forralt bort is elszürcsölni, de én sajnos ritkán ittam jót ilyen helyeken. Egyrészt elforralják az összes alkoholt belőle, ami nekem még nem okozna akkora gondot, de amivel nehezen barátkozom meg, az a cukortartalma, mert legtöbbször az egy bögrébe jut annyi, amennyit én egy hónap alatt fogyasztok el…

Ezért is jobb otthon készíteni, így mindenki tudja szabályozni mennyire szeretné édesre, mert utólag is lehet még bele mézet is csorgatni. Mindenféle téli fűszer mehet bele, a narancs meg ad neki egy plusz frissességet, míg a gyömbértől pikáns lesz. És ha még mindig nem tudtatok volna ünnepi hangulatba kerülni, ennek az illatától biztos jókedvre derültök, az ízétől meg pláne…

Az jutott eszembe miközben készült, hogy miért kéne kimaradni azoknak is a jóból akik nem tudnak, vagy nem akarnak alkoholt inni, a gyerekekről nem is beszélve. Nemrég hozzájutottam jó minőségű vörös szőlőléhez, ami szerintem tökéletes lehet az alkoholmentes verzió elkészítéséhez. Most már egyre több helyen kapni ilyet, de akár sima fekete teát vagy gyümölcs teát is lehet főzni és fűszerezni még pluszban, mint a bort!

Jó móka, élvezzétek a telet!

Hozzávalók:

1 üveg száraz vörösbor/ vörös szőlőlé az alkoholmenteshez

3 deci víz

1 mokkáskanál egész szegfűszeg

1 evőkanál darabolt fahéj v 1 egész rúd

1 késhegynyi reszelt szerecsendió

1 fél hüvelykujjnyi gyömbér vékony szeletekre vágva

1 narancs leve

3 evőkanál nyírfacukor

1 evőkanál méz

A bort és a vizet egy lábosba öntöttem, beleszeltem a gyömbért, amit előtte megmostam, de nem hámoztam meg. Belefacsartam a narancs levét, megszórtam cukorral, rácsorgattam a mézet, beledobáltam a szegfűszeget és a fahéjat, belereszeltem a szerecsendiót, majd lassú tűzön, lefedve melegíteni kezdtem. Mikor a forrásponthoz ért, vagyis éppen elkezdett volna bugyogni, akkor elzártam alatt a gázt. Egy kis szűrő segítségével poharakba kanalaztam és jókedvűen elszürcsöltem.

5 reform sós rágcsa recept szilveszterre

Pálmafa

2014. Dec. 27.

Hozzászólások (0)

Egyszerű, sajtos, magos, sós ropogtatnivalókat válogattam össze Nektek. Egyrészt, mert az édesre rá sem bírok nézni, másrészt, mert a szilveszteri bulikon ezek még jól jöhetnek! Klikk a képekre és előbukkan a recept.

1. Az abszolút “námbör van” az abbahagyhatatlan sajtos rúd. Egy sosem elég belőle sajnos…nem baaaj, letáncoljuk ugyebár…

Magvas sajtos rudak

2. A második számú versenyző a sajtos tallér is nagy kedvenc volt, hiszen lisztmentes, viszont van benne sok-sok sajt és magőrlemény.

Gluténmentes sajtos tallér

3. A fűszeres chilis csicseriborsó egy ínyenc, de pofonegyszerű nasi bármikor bárkinek. Pompás rágcsa egy jó film mellé is.

Fűszeres csicseriborsó

4. Amiben rozmaring van, az rossz nem lehet! Ezeket a puffancsokat is imádni fogja a vendégsereg.

Sajtos, rozmaringos puffancs

5. Ez a recept pedig azért került bele top 5-be, mert szósz is van hozzá, amibe mártogatni lehet akár más zöldségeket is, vagy tortilla chipset.

Görög diós fügés csemege

Pálmafa

2014. Dec. 25.

Hozzászólások (0)

Ha a nehéz ételek után már nem csúszik a bejgli, de mégis édesre vágytok, ha van otthon pár marék aszalt gyümölcs, de nem tudjátok mihez kezdjetek vele, ha kezdő háziasszonyok vagytok és még csak barátkoztok a sütővel, de mégis szeretnétek a vendégeiteket (vagy csak egyet) levenni a lábáról… a megoldás ez az aszalt gyümölcsös mézes nyalánkság, krémes görög joghurttal tálalva.

Pár éve készítettem először ezt a desszertet egy karácsonyi vacsora után. Igaz akkor vanília fagyi került mellé, és nyugodtan kanalazzatok rá Ti is azt, de a jó sűrű görög joghurt egy csipet vaníliával megízesítve is tökéletes. A lényeg a hűs krém és a meleg mézes szaftos füge és a megpirult illatos dió találkozása. Kétség nem fér hozzá, hogy édesség a javából, mert a fügének eleve magas a cukortartalma, így a mézzel én már nem voltam annyira bőkezű, de ez is ízlés dolga. Szerintem annak is ízleni fog aki amúgy nem rajong a fügéért vagy az aszalt gyümikért úgy általában. Én is utóbbi táborba tartoztam anno…

A füge nagyon jót tesz az emésztésnek és az idegeknek, karácsony tájékán pedig néha mindkettő erős ápolásra szorul…, kivéve ha ügyesek vagytok és okosan esztek ~~sokat~~ finomakat, aztán meg nagyokat sétáltok.

Nem csak desszertnek remek ez az étel, hanem egy tápláló reggelinek is ideális. A benne lévő alkohol természetesen a sütés során elillan, így a gyerekeknek és a sofőröknek sem kell kimaradni a jóból!

Hozzávalók 4-5 főre:

25 dkg aszalt füge

1 marék dió

1 marék aszalt áfonya vagy mazsola

2 deci fehérbor

3 evőkanál méz

fél mokkáskanál őrölt fahéj

Tetejére:

3 deci sűrű görög joghurt vagy vanília fagyi

1 csipet vaníliapor v vaníliarúd kikapart belseje

1 teáskanál nyírfacukor (elhagyható, mert enélkül is édes)

negyed citrom leve

A fügék tetejét bevagdostam és tűztem bele 1-1 darab diót, majd hőálló edénybe tettem őket. Mellészórtam a többi diót és az áfonyákat, majd megszórtam a fahéjjal, ráöntöttem a bort és egy fél deci vizet is és megcsorgattam mézzel.

180 fokra előmelegített sütőbe toltam, alufóliával lefedve negyed óráig sütöttem, majd a fóliát levéve még 10 percig, míg a dió megpirult. Oda kell rá figyelni, mert a dió könnyen megég.

A joghurtban elkevertem a vaníliaport, a nyírfacukrot és meglocsoltam citromlével, majd a meleg fügével tálaltam.

Annyit változtatnék még legközelebb rajta, hogy a fügéket félbe vagy negyedekbe vágnám, így nem kell még kanalazás közben elvagdosni.

Még nem késő nekiállni! - Csokis mogyorókrém 10 perc alatt

Pálmafa

2014. Dec. 23.

Hozzászólások (0)

Avagy Nutella házilag, jó minőségű alapanyagokból. Lepjétek meg magatokat reggelire vele, vagy csempésszétek másoknak a fa alá. Még 24-én délután sem késő nekiállni, annyira egyszerű. Ha van otthon némi mogyoró, kakaó, csoki, akkor nyert ügyetek van. Sőt mondok egyszerűbbet, ha a bejglitöltelékbe való dióból maradt egy kicsi, akkor mennyei diókrém is lehet belőle.

Azért megsúgom, ne olyan ízt várjatok, amit a bolti Nutellától megszoktatok. Szerintem annál jobb… Állagra is könnyebb, viszont finoman darabos, ami nem zavaró, de mégis egyszerűbben kenhető, akár palacsintába is. Mert hogy én ezt kenyérre nem kenném, valahogy régen sem értettem, hogy miért kerül a csokikrém oda…Ízlések és pofonok. Egy nagy kanállal viszont szorosan összefonódva el bírtam tűnni a spájzban időnként az üveg után kutatva… Igazi csokivadász voltam. Hát kalóriaszegénynek ezt sem nevezném, de legalább tartósítószer, ízfokozó nincsen benne, viszont 3 féle csokiíz annál inkább. A karobpor nem kötelező bele tudom, hogy ez nincs minden háztartásban, elég a sima étkakaópor is és bármilyen maradék csokoládé, persze klassz ha ebből is inkább a magas kakaótartalmút használjátok.

A kókusztej ad neki egy plusz selymességet és ízt, de a tehéntej is megteszi és kókuszolaj helyet a vaj is. Margarint viszont inkább ne…

Egy szó, mint száz szeretni fogja az aki a reggeliző asztalon vagy a karácsonyfa alatt szembe találja magát vele!

Hozzávalók 1 üveghez:

10 dkg törökmogyoró

2 evőkanál kókuszolaj

5 dkg 70 %-os étcsoki

1 teáskanál étkakaópor

1 teáskanál karobpor

3 evőkanál méz

1 deci kókusztej

A mogyorókat egy száraz serpenyőben megpirítottam, majd konyharuhába bugyolálva, a pulton hempergetve ledörzsöltem róla a barna héját. Ezután finomra daráltam, egy tálba öntöttem. A csokit vízgőz felett felolvasztottam, picit hűlni hagytam, elkevertem benne a karobport, kakaóport, mézet, kókuszolajat, kókusztejet, majd a darált mogyoróhoz öntöttem. Alaposan összekevertem és üvegbe töltöttem, majd hűtőbe került.

Egyszerű, puha, szaftos kacsamell az ünnepi asztalra

Pálmafa

2014. Dec. 22.

Hozzászólások (0)

Életem első kacsamelle és büszke vagyok rá jelentem. Nem hittem el, hogy tényleg negyed óra alatt át lehet sütni egy ilyen darab húst, anélkül, hogy felvágáskor a vérben tocsogna. Én inkább a jól átsült húsok híve vagyok, de rájöttem, hogy a kacsa akkor bizony legtöbb esetben inkább száraz lesz és tényleg a belül rózsaszín állapotában válik igazán puhává és szaftossá.

A kacsa mellé jár valami édesen pikáns mártás és köret. Tavaly karácsonykor lilahagyma lekvár társult mellé, idén viszont aszalt áfonyából készült a mártás, és mindez édesburgonyapüré ágyon volt tálalva. Utóbbi attól lett különleges, hogy eredetileg ugyanúgy terveztem elkészíteni, mint a hagyományos krumplipürét, viszont nem volt itthon tehéntej, csak némi kókusztej maradék, így azt löttyintettem bele.

Aztán megkóstoltam, és miután elaléltam, majdnem elkanalaztam magában az egészet, mert annyira eteti magát, brutál jó. Ha nem tudtok édesburgonyát beszerezni, akkor sütőtök is ugyanúgy megteszi, az is mennyei kókusztejjel párosítva, de tehéntejet is nyugodtan használhattok hozzá. A lényeg az ízek mellett az, hogy sokkal könnyebben emészthető így az étel, mint krumpli körettel. Bátran próbáljátok ki!

Hozzávalók 2 főre:

20-25 dkg-os kacsamellfilé

2 db édesburgonya

10 dkg aszalt vörösáfonya

fél narancs leve

1 teáskanál reszelt gyömbér

1-1 teáskanál aprított friss rozmaring és kakukkfű (szárítottból fél-fél mokkáskanálnyi)

1 evőkanál vaj és kevés tej/kókusztej a püréhez

Az édesburgonyát meghámoztam, felkarikáztam és feltettem főni sós vízben.

Az áfonyát egy kis lábosba szórtam, felöntöttem annyi vízzel, hogy még a teteje kilátszott. Belereszeltem a gyömbért, belefacsartam a narancs levét, és az apróra vágott kakukkfüvet és rozmaringot is beleszórtam. Lefedtem és puhára pároltam, majd egy botmixerrel kicsit összeturmixoltam, de még azért darabos maradt.

A megpuhult édesburgonyát leszűrtem, beletettem a vajat, felöntöttem kb. két deci kókusztejjel, sóztam, borsoztam és krémesre turmixoltam.

A kacsamellet megmostam, papírtörlővel megszárítottam és a bőrét keresztben bevagdostam, úgy, hogy a húst nem vágtam át. Besóztam és borsoztam minkét felét. Egy száraz serpenyőben bőrős felével lefelé kb. 8 percig pirítottam, míg a zsírja kisült és aranybarna színt kapott. Ha sok a zsírja, kicsit le lehet belőle önteni, aztán majd jó lesz az reggelire… A kacsa másik felét szintén 8 percig sütöttem, majd kivettem egy deszkára és alufóliával letakartam 10 percre. Ezután keresztben vékonyan felszeleteltem.

Flódni, az adventi sütemények nehézbombázója

Pálmafa

2014. Dec. 20.

Hozzászólások (0)

A flódni maga a karácsony. A legütősebb adventi sütemény, ízeiben és kalóriákban is… Nincs mit szépíteni… Viszont tényleg mennyei, hiszen hogy nem lehet szeretni egy desszertet amiben egyszerre van jelen a mák, a dió, az alma és a szilvalekvár? Mindez zsíros tésztalapok között. Egy szelet és véged, de mosolyogni fogsz durván mákos fogakkal, és senkit nem fog zavarni.

A flódni sztoriról dióhéjban csak annyit, hogy zsidó sütemény, a benne lévő mák és dió a bőség szimbóluma, az alma és a méz az egészségé, a bor pedig elűz minden gondot és bánatot. Nos, erre mindenkinek szüksége van egy új év kezdete előtt nem igaz?

Jogos a kérdés, mi történt velem, hogy nekiálltam ennek a kalóriabombának, aminek a receptje is úgy kezdődik, hogy végy egy bödönt zsírt!? Egyszerű a válasz, mert szeretem, mert karácsony van, mert egy komplett irodának sütöttem, mert ha ezt odarakjátok valaki elé, tuti, hogy utána egy darabig nem lesz éhes, simán kipipálta vele, az ebédet, vagy a vacsorát és én a reggelimet is. Maximum másfél liter víz passzol mellé. Na jó, csak őszintén…egy pár deci vörösbor is jól csúszik utána.

A recept, ami alapján készítettem, nem tartalmaz bort, sem a töltelék, sem a tészta, de általában azzal készítik. De tejjel is tökéletes. A jó hír pedig az, hogy nem áll távol ez az édesség a reformkonyhától, hiszen graham lisztet is tartalmaz, sőt azt olvastam, hogy eredetileg is ezzel készítették. Én bátor voltam és a totál lisztmennyiséget kicseréltem erre, és nem érződött a különbség. Cukorból viszont jóval kevesebbet szórtam bele az előírtnál, így is garantált a sokkhatás a szó jó értelmében.

Van vele meló, de én is két részletben csináltam, első este összegyúrtam a tésztát és elkészítettem a töltelékeket, amik hűtőben várakoztak másnapig, amikor “csak” nyújtani kellett a lapokat, tölteni és sütni. Megéri! Viszont ha egy gyorsabb verziót szeretnétek, készíthetitek réteslapból is.

Hozzávalók:

Tésztához:

70 dkg graham liszt (teljes kiőrlésű búzaliszt)

28 dkg zsír (nálam mangalica)

4 tojás sárgája

13 dkg nádcukor

6 evőkanál tejföl

Almás töltelékhez:

5 db nagyobb méretű alma

1-2 evőkanál nyírfacukor

1 teáskanál fahéj

Mákos töltelékhez:

30 dkg darált mák

2,5 deci tej

10 dkg nyírfacukor

1 citrom reszelt héja

3 evőkanál baracklekvár

Diós töltelékhez:

35 dkg darált dió

2,5 deci tej

10 dkg nyírfacukor

1 citrom reszelt héja

1 fél mokkáskanál vaníliapor

3 mokkáskanál rum v rumaroma

1 kis üveg szilvalekvár

Tetejére: 1 tojás

Elkészítése:

A lisztet, a tojások sárgáját, a cukrot, a tejfölt és a puha zsírt egy mély tálba tettem és összegyúrtam, majd hűtőbe tettem egy éjszakára, mert csak másnap sütöttem meg, de legalább fél órát pihenjen. Nyújtás előtt 30 perccel pedig ajánlatos kivenni.

A máktöltelékhez egy lábosba szórtam a mákot, a cukrot, a citromhéjat, és a baracklekvárt, beleöntöttem a tejet, majd 5-10 perc alatt összefőztem az egészet, hogy a cukor felolvadjon és sűrű, de kenhető krémmé álljon össze.

A diótöltelékhez szintén egy lábosba szórtam a diót, citromhéjat, cukrot, vaníliát, beleöntöttem a rumot és a tejet, majd ezt is felfőztem, kicsit folyósabb lett, mint a mákos, de a hűlés során szépen besűrűsödött.

Az almákat meghámoztam, lereszeltem nagy lyukú reszelőn és lábosba tettem, megszórtam fahéjjal, kevés cukorral és fedő alatt kb. 10 perc alatt puhára pároltam, majd hűlni hagytam.

Előmelegítettem a sütőt 180 fokra, kivettem a hűtőből a tésztát és 5 részre osztottam. Kizsíroztam egy 25×35 cm-es tepsit, levágtam egy kb. ekkora méretű műanyagfóliát, rátettem egy deszkára, beliszteztem és ezen nyújtottam ki a lapokat. Az első lapot a tepsi aljába simítottam, rákentem a diókrémet, erre jött a második lap a mákos krémmel, majd a harmadik lap, amire szilvalekvár került, aztán a negyedik lapra a párolt alma és végül befedtem az ötödik lappal az egészet.

Villával mélyen, de óvatosan megszúrkáltam a tetejét, lekentem a felvert egész tojással és sütőbe tettem egy órára. Ha kihűlt akkor szépen szeletelhető.

Így lehet tojás, tej, és lisztmentes a panír

Pálmafa

2014. Dec. 18.

Hozzászólások (0)

Meglepő módon lehet igazi ropogós panírba bundázni egy halat vagy húst, úgy, hogy nem kerül a panírba tojás! Ez nekem is új volt, de mikor múltkor megosztottam a kedvenc karácsonyi halreceptem, érkezett egy kérdés, hogyan lehetne kikerülni a tojás használatát rántott ételek készítésekor. Rávágtam, hogy legyen helyette tej, de kiderült, hogy tojás és tejallergia is fennáll, így az is kilőve. Úgyhogy böngésztem egy kicsit és sok oldalon a sima forró vizet javasolták opcióként, amit kissé kétkedve fogadtam, mert akkor mi tartja össze az egészet sütés közben?

Minő véletlen, éppen ebédidő volt és kiolvadó félben a fagyasztóból kivett hal, a kísérletező kedvem pedig szintén aktív üzemmódba kapcsolt, így született meg ez a megoldás. És ha már tojás és tejmentes, akkor gondoltam legyen lisztmentes is, úgyhogy ismét a jól bevált hajdinalisztet hívtam segítségül és már kutyultam is össze a panírnak valót.

Őszinte leszek először nem nézett ki jól a forróvíz hajdina kombó, és gondolatban kihúztam ezt a blogbejegyzést… Viszont éhes voltam, ami nálam elég jó motiváció, és a hal sem veszhet kárba, így muszáj volt valami jót kihozni ebből. Úgyhogy egyrészt felturbóztam fokhagymával az ízét, majd miután megforgattam a halat a hajdinalisztes, nem túl vonzó kinézetű masszában, fogtam némi zabpelyhet és abba jól bebugyoláltam még. A zabpehely ugyan nem liszt, viszont nem is gluténmentes, de gluténérzékenyeknek natúr kukoricapehely is jó helyette, mindkettőtől nagyon finom ropogós lesz a végeredmény. Kipróbáltam a sütőben sütve és kókuszolajban sütve is, utóbbi nyert, de csak mert az gyorsabb volt.

Tényleg meglepődtem, nagyon ízlett! Mellé waldorf saláta került, ami viszont már nem tejmentes, de az alma, dió, zeller kombinációt akár még úgyis megenném, annyira jó. A halhoz meg különösen passzolnak.

Hozzávalók:

2 szelet halfilé

4 evőkanál hajdinaliszt

kb. 2 deci forró víz (lisztfüggő, lényeg, hogy sűrű palacsintatészta állagú legyen)

1 gerezd reszelt fokhagyma

só, bors

1-2 marék apróra tört kukoricapehely vagy kis szemű zabpehely

A lisztet simára kevertem a reszelt fokhagymával és a forró vízzel. Ebbe beleforgattam, a besózott és borsozott halszeleteket, végül zabpehelyben is meghempergettem őket. Forró kókuszzsírban sütöttem ki gázon az egyik szeletet oldalanként 3-4 perc alatt, a másikat pedig 200 fokra előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt fél időben megfordítva.

Kandírozott, étcsokis narancshéj

Pálmafa

2014. Dec. 16.

Hozzászólások (0)

A narancs és a csokoládé találkozásából csak jó dolog születhet. A csokiba mártott kandírozott narancshéj pedig egyre népszerűbb, lássatok csodát még én is nekiálltam, miután elolvastam, hogy a boltban kapható változatot mennyi mindenbe mártogatják, ami emberi fogyasztásra nem alkalmas…

Nem nagy ördöngősség, viszont sokrétűen felhasználható, ajándéknak is remek, de például kuglófba, gyümölcskenyerekbe, de akár a bejgli töltelékébe is megállja a helyét felaprítva, a csoki nélküli verzió is.

Csak két alapanyag szükséges hozzá viszont az jó minőségű kell, hogy legyen. Ez pedig az étcsokoládé és a narancs. Igeeen tudom cukor is kell a kandírozáshoz, de az mindig van otthon ugyebár. Igaz nálam nád és nyírfa, de az bőven jó. A csoki viszont legyen min. 70 %-os kakaótartalmú a narancs pedig kezeletlen héjű, vagyis vegyszermentes. Ilyenkor ünnepek előtt egyre több helyen árulnak már ilyet szerencsére. Azt nem mondom, hogy ócccó, de 2 db narancsból már össze lehet állítani néhány meglepetés csomagot. Az egy tábla csokiból meg még maradt is, nehogy már én ne essek bűnbe kissééé…

Hozzávalók:

10 dkg étcsokoládé

2 darab narancs

5 dkg nádcukor a sziruphoz

pár kanál nyírfacukor (vagy sima cukor) a hempergetéshez

Elkészítése:

A narancsot megmostam, majd a két végét levágtam, és a héját körben, hosszában bevágtam a gyümölcshúsig, mivel utána így könnyebb szépen lehámozni.

Aztán egy éles késsel a héjdarabokból kivágtam a keserű fehér részét. Valahogy így:

Ezután még vékonyabb csíkokra vágtam a narancshéjat, majd vízben pancsoltak pár óráig, hogy még inkább elveszítsék a keserűségüket. Lehet egy napot is áztatni akár.

És eljött a főzés ideje fotó nélkül, de a művelet nagyon egyszerű, a cukrot beleszórtam egy lábosba, felöntöttem kb. 2 deci vízzel melegíteni kezdtem, megvártam míg a cukor teljesen elolvad és sűrűbb szirupos állaga lesz, majd beletettem a narancshéjakat, hogy egyenletesen ellepje őket a víz. Kb. 50 perc alatt puhára főttek.

Egy tepsire sütőpapírt tettem, meghintettem vékonyan nyírfacukorral majd a puha narancshéjakat a lábosból egyenesen ebbe hempergettem. Itt még melegen izzadtak a cukorfürdő után:

Végül egy rácsra tettem őket és 1 napig száradtak a pulton.

Másnap vízgőz felett felolvasztottam az étcsokit, ami annyit jelent, hogy egy kisebb lábos feléig vizet engedtem, amire rátettem egy másik tálat, úgy, hogy az alja ne érjen a vízbe és ebbe tördeltem a csokit. Mikor elolvadt, fogtam a narancshéjakat és belemártottam őket, majd visszakerültek a rácsra, míg a csoki kihűlt és megszilárdult.

Nem lett gejl édes szerencsére, csak pont amennyire szükséges. Citromhéjjal is ki lehet próbálni!

Martha Stewart szendvicstortája

Pálmafa

2014. Dec. 14.

Hozzászólások (0)

A legjobb szendvics amit valaha ettetek és amit minden vendég imádni fog. Előző este összeállítható, másnap csak ki kell kapni a hűtőből és asztalra tenni, némi friss zöldséggel karöltve és kezdődhet a villásreggeli vagy egy könnyű vacsorának is tökéletes.

A recept Martha Stewarttól származik, akit amúgy én túl sokszor nem követek figyelemmel a tévében, de mikor erre a receptre rábukkantam, egyből rá is kattantam, mert éppen volt itthon füstölt lazac, a többi hozzávalót meg már nem is néztem, mert biztos voltam benne, hogy tormakrémmel lesz beburkolva az egész rakomány. Az enyém nem lett olyan puccos, persze el lehetne még időzni rajta, habzsákba tölteni a krémet stb, senki ne fogja vissza magát lehet kreatívkodni bátran.

A torma zseniális a lazachoz, de akár sonka is jó ám mellé, mert tudom, hogy sajnos a hal még mindig nem a legnépszerűbb hozzávaló… Szóval a tormához visszatérve, pár hónapja találtam a boltban egy tormás sajtkrémet, amit megkóstoltam és imádtam, pedig nem szoktam bolti kencéket vásárolni. Meg is szültem a saját kreálmányomat helyette, ez pedig egy ricottás friss tormával összekutyult verzió lett. Minden nap megenném reggelire, vaj helyett tökéletes, a ricotta ráadásul kevésbé zsíros, a torma pedig nem marja ki a szemem, éppen csak annyira karcos az íze amennyire szükséges.

Simán el tudnék képzelni egy piros paprikás magyaros verziót is amúgy, torma helyett lilahagymával, vagy fokhagymával, mehet bele sajt is ha arra vágytok, ez megint mind csak fantázia kérdése. A lényeg, hogy reggelizzetek jókat akár karácsony van, akár húsvét, akár egy átlagos hétköznap!

Hozzávalók 4-5 szeletes szendvicstortához:

5 vékony szelet tömör barna magos rozskenyér(nálam Sparban kapható csomagolt, de nem tartósítószeres kenyér)

2 db főtt tojás

füstölt lazac (60 grammos csomagolt)

2-3 darab savanyú uborka

A tormakrémhez:

25 dkg ricotta

1 hüvelykujjnyi frissen reszelt torma

1 teáskanál dijoni mustár

só, frissen őrölt bors

1-2 evőkanál tejföl v kefír v natúr joghurt

A tojásokat feltettem főni. A hosszúkás kenyereket félbevágtam, hogy négyzet alakú szeleteket kapjak.

A ricottába reszeltem a meghámozott tormát, sóztam, borsoztam, belekanalaztam a mustárt majd egy evőkanál natúr joghurttal simára kevertem. A joghurt vagy kefír, tejföl nem muszáj bele, de úgy könnyebben kenhető, viszont folyós ne legyen.

Az uborkákat felkarikáztam, mikor a tojás megfőtt, azokat is igyekeztem vékony szeletekre vágni. Ezután megkentem a tormakrémmel egy szelet kenyeret, ráfektettem egy vékony szelet füstölt lazacot, majd néhány szelet uborkát. Erre jött a következő szelet kenyér, szintén tormakrémet kentem rá, majd tojásszeletek kerültek rá, ismét kenyér, ismét lazac+uborka, amíg el nem fogytak a hozzávalók. Igazából a sorrend nem fontos. Finoman összenyomtam kissé a szendvicstortát, végül a maradék krémmel körben bevontam az egészet egy tortalapát segítségével és a tetejét is megkentem. Egy éjszakát hűtőben álltak, másnap szépen szeletelhető.