Szudzukakia az étel becses neve görögül és légyszi ne kérdezzetek vissza a név hallatán, hogy mije???:)
A lényeg, hogy réges régen egy görög nyaralás alkalmával (ha tudnátok milyen aprópóból…) Kos szigetén ettem először ezt jó kis szaftos kaját és akkor annyira megtetszett, hogy rögtön fel is kutattam a receptet hazatérés után. Ez azon kevés húsos ételek közé tartozik, amiért hajlandó voltam sertés húsért sorban állni a kedvenc hentesemnél a Lehelen, mert az életemből amúgy annyira nem hiányzik disznó uraság és ezalatt természetesen nem a hentest értem…
Köretként krumplit fogyasztanak hozzá általában, megfőzve, majd nagy darabokra vágva tepsiben megsütve. Szerintem a krumplipüré is remek hozzá vagy a krémes polenta azaz puliszka más néven, ami ugyebár kukoricadarából vagy kukoricalisztből készül. Én is ezt képzeltem most el a sűrű szaft alá és meg is valósítottam, jó sok bazsalikommal, fokhagymával és némi olívaolajjal. Így picit máris olasz jellege lett, de azt gondolom teljesen mindegy, akármelyiket választjátok szerintem nem fogjátok megbánni. Sőt ha valaki nagyon diétázna éppen, köret nélkül is remek és kevésbé megterhelő akár vacsorára is! Tudom vöröshúshoz inkább vörösbor passzol, de mivel fehér volt itthon, hát na bumm az borult a szószba egy kisebb pohárral…
Hozzávalók 4 főre:
50 dkg darált sertés v marhahús
2 doboz hámozott paradicsom konzerv
2 gerezd fokhagyma
1 szelet tejben és 2 kanál fehérborba áztatott rozskenyér (zsemle is jó)
só, bors
1 teáskanál darált köménymag
kókuszzsír a sütéshez
Polentához:
8 deci víz
4 deci kukoricaliszt
só, bors, szárított bazsalikom
1 duci gerezd fokhagyma
olívaolaj
A darált húst összekevertem a fűszerekkel, a beáztatott és kinyomkodott majd szétmorzsolt kenyérdarabokkal, és a lereszelt fokhagymával. Alaposan összekevertem, majd kb. 8 centis rudakat formáztam belőle, majd egy serpenyőben kókuszzsírt olvasztottam és mikor felforrósodott, beletettem a fasírtokat, úgy, hogy félig ellepje őket az olaj. Minden oldalát kb. 5 perc alatt barnára sütöttem. Közben egy mély lábosba öntöttem a paradicsomkonzerveket, sóztam, borsoztam. Én tettem bele egy teáskanál nyírfacukrot, hogy picit édesebb legyen a mártás, de ezt nem muszáj, ízlés dolga. Mikor a paradicsomok szétfőttek és a mártás elkezdett besűrűsödni, beletettem a megsült fasírtokat és még együtt is rotyogtak, kb negyed órát.
A polenta frissen az igazi, ha sokat áll megszilárdul, ezért azt csak a legvégén főztem meg. Felforraltam a vizet, sóztam, locsoltam bele kevés olívaolajat és beleöntöttem a kukoricalisztet, majd folyamatosan kevertem, hogy ne legyen csomós és ne égjen le, beleszórtam egy teáskanál bazsalikomot, és a reszelt fokhagymát. Akkor lesz jó, mikor sűrű, de krémes és elkezd elválni az edény falától és pöfékelve forr. Egy löttyintés olívaolaj a végén is jót tesz még neki, aztán egyből tálalható!
