Ennél légiesebb desszert kevés létezik, ráadásul gyerekkorom kedvenc eperhabjára hajaz, amiről sajnos sehol nem találtam fotót. De a hozzám hasonlóan ártatlan, szemtelenül fiatalka kétszer 18 évesek biztosan emlékeznek a rózsaszín fedőpapíros, téglalap alakú dobozban kapható joghurthabra, amit én suli után, lestrapáltan hazaesve befaltam, persze szigorúan csak az ebéd után. Ez volt talán az egyetlen ilyen dobozos hűtős desszert, amit akkor szerettem. Mondjuk nagyon mást nem is lehetett kapni, talán még a krémtúrót, de én azt nem kedveltem túlzottan.
Azért is jó ez a pohárkrém, mert olyan, mint ha meg sem ettük volna, a kalóriatartalma egy nagyobb levegővétellel vetekszik. Emellett pofon egyszerű, gyorsan elkészíthető , de ami a legfontosabb nagyon finom. Természtesen kefír helyett, lehet joghurttal is készíteni.
Aki emlékszik az eredeti habra, annak talán az is rémlik, hogy ilyen szivacsos, apró buborékos volt a belseje, amit én külön bírtam benne. Ezt az állagot most úgy próbáltam elérni, hogy a végén mielőtt pohárba került, egy tejhabosítóval átmentem rajta, így sok pici bubi keletkezett benne és úgy dermedt meg.
Hozzávalók poharanként:
2 dl kefír
10 dkg eper
2 teáskanál nyírfacukor
1 db lapzselatin
Az epret megmostam, lecsöpögtettem, nagyobb darabokra vágtam és egy mély edénybe tettem. Ráöntöttem a kefírt, nyírfacukrot és egy botmixerrel összeturmixoltam. A lapzselatin hideg vízbe áztattam kb. 10 percre majd kicsavartam és belekevertem az epres krémbe, majd egy tejhabosítóval az egészet felhabosítottam (botmixerrel is lehet), hogy tele legyen apró buborékkal, majd pohárba töltöttem és pár órára hűtőbe tettem.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: