Falafel, a zöldségfasírtok királynője - egészséges gyorskaja

Csicseriborsó fasírt Ő, ha valaki még nem tudná, ami nem szégyen egyáltalán, de szinte minden sarkon lehet kapni a török-görög-arab gyorsétkezdékben és azért kapott királynői rangot, mert még a húsimádók körében is népszerű.

Arab ételről van szó eredetileg, friss zöldséggel, pitában tálalva, valamilyen joghurtos öntettel meglocsolva. Jelen esetben tzatziki társult hozzá, hogy a görögök se maradjanak ki a jóból. De tökéletes hozzá a hummus vagyis csicseriborsókrém illetve a másik nagy kedvencem a tabuleh azaz kuszkuszos petrezselyemsaláta. Szerintem eladható gyerekeknek is, a csicseriborsó pedig igen tápláló eledel, az egyik legjobb húspótló, mivel nagyon magas a fehérjetartalma.

És akkor jöjjön a számomra legtutibb recept, nem tudok rá mást mondani, mert rengeteg verziót elolvastam, bármelyiknél is olvastam a kommenteket, a hozzászólások 90%-a arról szólt, hogy sütés közben szétesett a fasírt. És tudom, hogy ez mennyire bosszantó, mert pár éve mikor először nekiálltam én is így jártam vele és a kukában végezte a gyomrom helyett. Azóta nem is vesződtem többet vele, de most megint elmerültem a témában kicsit. Az eredeti receptben azt mondják se liszt, se tojás nincsen, de sokan vagy egyiket vagy másikat tesznek bele, hogy ne menjen szét darabokra az olajban. Én is minimalizálni szerettem volna a lisztet, mert az elrontja az igazi izét. Ezúttal sikerrel jártam, hiszen tényleg kevés van benne, tojásra pedig mentőövként sem volt szükség. A titok nyitja azt hiszem, hogy csakis száraz csicseriborsóból készüljön, ami ázik egy éjszakát, és miután a masszát összeállítottuk az is pihenjen még sütés előtt a hűtőben egy órát minimum. Az eredeti receptet itt olvashatjátok.

Kívül ropogós lett, belül kellemesen puha. Imádom, 3 napja ezt eszem, bár tény, hogy frissen az igazi, de akár le is fagyasztható. Holnap azt hiszem a spenótfőzelékemet fogom megkoronázni a még megmaradt pár golyóval. Ideális vendégváró fogás is lehet, különböző kenceficékkel tálalva, a gombócokat fogpiszkálóra húzva.

Kókuszzsírban sütöttem, amivel szintén nem tudok betelni, mert aki ismer tudja, hogy  utálok olajban sütni, de vele élmény, mert nem ég meg az olaj, nem habosodik fel, és nem lesz olajszag közben, utána, és a beltartalmi értéke sem említhető egy napon az étolajéval.

Hozzávalók 20 darabhoz:

30 dkg száraz csicseriborsó

fél fej vöröshagyma

4-5 gerezd fokhagyma

1 csokor petrezselyem

2 evőkanál tönkölyliszt

1 teáskanál himalája só

2 teáskanál őrölt római kömény

1 teáskanál őrölt koriander

1 mokkáskanál cayenne borsos chilipor (vagy külön őrölt bors és chili)

kókuszzsír a sütéshez

A csicseriborsót előző este beáztattam annyi vízben, hogy 3 ujjnyival ellepje. Másnap leöntöttem a vizet róla és egy késes robotgépben felaprítottam. Nem baj ha kisebb darabok maradnak benne. Hozzáadtam az apróra vágott vöröshagymát, a lereszelt fokhagymát, a lisztet, a fűszereket, az aprított petrezselymet. Ezután botmixerrel paszta állagúra turmixoltam, majd pár órára hűtőbe tettem.

Egy mélyebb edényben felforrósítottam a kókuszolajat, közben a masszából diónyi gombócokat formáztam és a forró olajba tettem őket. Kb. 4-4 perc alatt mindegyik oldalukat aranybarnára sütöttem, majd papírtörlőre szedtem őket.