Pálmafa Project

BÚÉK Kókuszpudinggal

Kívánom Nektek, hogy legyen az új évetek olyan, mint ez a desszert! 🙂 Édes, könnyed, egészséges és nehézségektől mentes!

Gondolkodtam rajta picit, hogy mi lehetne ebben az évben az utolsó recept amit szívesen megosztanék, aztán egészen spontán módon lett ő. És mert általában a spontán alakult dolgok mindig jól végződnek, ezennel fel is került ide. Árválkodott a kókusztej a sarokban, mert nem használtam fel egy korábban tervezett sütihez, ez a pohárdesszert viszont tavaly már egyszer elkészült és mindenkinek ízlett, úgyhogy adtam neki ismét egy esélyt. Eredetileg aszalt szilvával készül, de most egy felbontott házi meggybefőtt nézett szembe velem a spájzban, így az került a tetejére, de akár lekvár pöttyöket is lehetne rácsöpögtetni vagy csokoládéreszelekkel megkoronázni, ha valaki még édesebb ízekre vágyna. Előzőleg zselatin nélkül készítettem, anélkül is megdermedt, de valahogy én most úgy éreztem a forralás után, talán, mert picivel több tejet használtam, hogy elfér az még benne.

Krémes is, édes is, de mégsem gejl.

DSCF2674

Hozzávalók 5 főre:

5 dl kókusztej

5 dl tej

4 evőkanál kukoricakeményítő

6 evőkanál nyírfacukor

2 db zselatinlap (elhagyható)

1 fél mokkáskanál vaníliapor v vaníliarúd kikapart belseje

Tetejére: meggybefőtt v aszaltgyümölcs, kókuszreszelék

A tejet forraljuk fel, közben a keményítőt pár kanál vízben keverjük simára, hogy teljesen feloldódjon. Adjuk hozzá a tejhez a cukrot, és mikor forrni kezd a keményítős folyadékot is öntsük hozzá, majd keverjük pár percig folyamatosan míg besűrűsödik. Ha zselatinnal készítjük, akkor itt keverjük hozzá az előtte hideg vízbe áztatott majd kicsavart zselatinlapokat. Töltsük poharakba és hagyjuk állni hűvös helyen, hűtőben míg megdermed. Tálalás előtt díszítsük a gyümölcsökkel. Ha aszalt gyümölcsöt használunk, azt előtte áztassuk be vízbe, vagy akár kókuszlikőrbe, hogy megpuhuljon.

Magvas sajtos rúd

Reformálva persze, hogy hű legyek önmagamhoz, de a  hagyományos is nagyon jó, tényleg nem lehet megunni és abbahagyni sem az evését…

Ami karácsonykor a bejgli, az szilveszterkor a sajtos rúd, hogy miért azt nem tudom. Talán, mert remek sör vagy borkorcsolya és később szálldogál a fejünkbe az alkohol ha ilyet falatozunk mellé? Ami engem illet teljesen mindegy, hogy eszem, nem eszem, pár korty bor is képes fejbevágni, úgyhogy inkább csak eszem. És ha csak ez kerülne az asztalra, akkor sem érezném semmi más ételnek a hiányát, mert egész egyszerűen ebből nem lehet csak egyet venni, mert valahogy mindig jön még vele a következő 2-4-6-8 darab is…nem értem….

Előző este ajánlatos begyúrni, hogy egy éjszakát pihenjen a hűtőben, vagy legalábbis egy pár órát adjunk neki. Tegnap reggel 7kor nem volt jobb dolgom és egy kisebb adagot (1 tepsi) kisütöttem próbaként teljeskiőrlésű lisztből és rászórtam mindent ami a kezem ügyébe akadt. Darálatlan mák, tökmag, hántolt szotyi és némi sajt koronázta meg. Melegen, ropogósan tea mellé lecsúszott nna. Aztán tízóraira is csak néhányat és ebéd előtt már magam elől kellett eldugnom valahova, mert ha szem előtt van akkor a következő pillanatban már a gyomromban lesz…

Az eredeti mennyiségeket adom meg, ami kb. 3 gáztepsire való adag.

DSCF2651

 

Hozzávalók:

60 dkg liszt (nálam fele-fele arányban fehér tönkölyliszt és teljeskiőrlésű tönkölyliszt)

30 dkg vaj

3 tojássárgája

1 kis doboz tejföl ( ha teljes kiőrlésű liszttel készül akkor kb. másfél doboz)

1 csapott ek só

1 késhegynyi szódabikarbóna

Tetejére: 3 tojásfehérje + 15 dkg reszelt sajt + egy marék apróra vágott tökmag, napraforgómag, mákszemek

A lisztben elkevertem a szódabikarbónát és a sót, hozzáadtam a tojások sárgáját, a vajat és a tejfölt, majd összegyúrtam az egészet egy nagy gombóccá, fóliába csomagoltam és a hűtőben pihent egy éjszakát. Másnap kinyújtottam lisztezett deszkán kb. fél cm vastagságúra, megkentem a tojásfehérjével majd megszórtam a magokkal és a sajttal. Derelyevágóval 1 cm széles csíkokra vágtam a tésztát és 5 cm hosszúságú rudakra,  majd  tepsire helyeztem őket. 180 fokra előmelegített tepsiben 10-15 perc alatt pirosra sültek.

DSCF2654

Itt az eredeti finomlisztes, sima sajtos verzió is:

IMG_0847

Kefíres almás lencsesaláta

Íme, amit tegnap ígértem, a malac mellé egy remek saláta és ha már volt sült alma is a tányéron, ebbe is került reszelve némi alma.

Általában újévkor virslis lencselevessel indul az ünnepi ebéd, de úgy gondoltam, hogy kipróbálnám másképp is a lencsét, ezért  esett erre a pikáns köretre a voksom. Nekem a zsírosabb malachús mellé kimondottan jobban esik, mint bármilyen krumpli köret és kevésbé terheli meg a gyomrot és nem utolsósorban nagyon ízletes. A currypor nem feltétlen szükséges hozzá, de ha valaki szereti a keletiesebb ízvilágot annak biztosan ízleni fog.

DSCF2658

Hozzávalók 6 főre:

35 dkg lencse

pár db babérlevél

1 nagy doboz kefír (tejföl v joghurt is jó)

1 fej lilahagyma

1 db alma héjastól lereszelve

1 mokkáskanál dijoni mustár

só, bors

friss v szárított kakukkfű

1 mokkáskanál currypor (elhagyható)

A lencsét pár babérlevél társaságában, enyhén sós vízben fél óra alatt puhára főztem, leszűrtem, majd egy mély tálba tettem. Hozzáadtam a reszelt almát, apró kockákra vágott lilahagymát, friss kakukkfű leveleket, curryport, sót, és borsot, mustárt és a kefírt. Jól összekevertem és hűtőbe tettem 1-2 órára tálalás előtt.

Sörös malackodás

Hogy malacunk legyen 2014-ben is… Nem vagyok túlzottan babonás és nagy húsos sem, de mióta pár éve úgy gondoltam, hogy remek ötlet újév napján pulykacombot sütni, ami (mert hát mi más?) rányomta a “szárnyát” arra az évemre elég rendesen, azóta biztos, ami biztos alapon távol tartom magam erre az egy napra mindenféle szárnyas fejvadásztól és a lencselevest is merőkanállal eszem…

Tavaly szilveszterkor sütöttem első malacom, akkor rögtön kétféle módon is elkészült, de mivel az egyiket sikerült majdnem szénné égetnem, így inkább most a másikról mesélnék, aminek az íze még a számban, hiszen ez volt ma az ebéd. Nagyon egyszerű, viszont a sütőben elég sok időt tölt, de cserébe munka nem igazán van vele. Egy pohár sör járul hozzá a különleges ízéhez. Hozzáteszem amúgy nem iszom sört, mert nem szeretem, de így viszont bejön, úgyhogy azok is próbálják ki bátran,  akik nem innák meg egyébként. Köretként a sörös szaftban párolódott hagyma, alma, illetve lencsesaláta került mellé. Utóbbinak holnap hozom a receptjét.

Zsírszegény ételnek nem nevezném, viszont a bőre ropogós, a húsa szaftos és ennyit megérdemlünk így év végén azt gondolom, januártól úgyis ég a zsír megint…

Almás sörös malachús

DSCF2641

Hozzávalók 4 főre:

1 kg bőrös malaccomb

2 fej vöröshagyma

1 nagyobb alma

pár gerezd fokhagyma

2 deci sör

olaj

só, bors

A malackát megmostam, kettévágtam, hogy gyorsabban süljön, de nem sült gyorsabban… bevagdostam a bőrét, sóztam, borsoztam. Egy nagyobb tepsibe került bőrével felfelé. Kevés olajat öntöttem a tepsibe és a malacra, majd meglocsoltam a sörrel is. Alulfóliával lefedve kb. 190 fokon közel 2 órát töltött a sütőben, néha meglocsoltam a sörös szafttal. A vöröshagymákat négyfelé vágtam, az almát is nagyobb darabokra, a fokhagymákat pedig egészben héjastól tettem malacunk mellé. Ezután fólia nélkül még 35 percig pirult a sütőben 200 fokon, míg a bőre ropogós lett. Eközben is párszor meglocsoltam a szafttal.

Rétegek…na ilyen fotót jövő szilveszterig biztos nem láttok nálam.:)

DSCF2643

Lilahagyma lekvár

Nem írhatom azt, hogy a sok édesség jöjjön valami sós, hiszen tulajdonképpen a lilahagymalekvár is édeskés,  mivel karamellizált méz és nádcukor az alapja, de finom… és húsok mellé remek köret. A kacsamellet dobta fel szenteste, de az újévi malacsült mellé is jól passzolhat!

Szeretem a hagymát, a fokhagymát, és a lilát főleg, nyersen is eszem, szóval nem én vagyok az, aki kipiszkálja az ételekből, mondván, hogy büdös. Büdös, nem büdös, finom, fogkrém, rágó, petrezselyem és mentalevél és már nem is érezni..annyira… Múlt héten keresztülrobogott rajtam egy laza nátha, így szinte minden nap ettem némi lilahagymát, mert remekül “tisztítsa a zorrot” és tele van C-vitaminnal illetve B is található benne, emellett pedig közismert baktériumölő hatásáról is. Tele van antioxidánsokkal, csökkenti a koleszterinszintet, felveszi a harcot a rákos sejtek ellen, és tartalmaz egy olyan vegyületet is, ami hozzájárul a szervezet méregtelenítéséhez, illetve van benne króm is ami pedig a vércukorszint szabályozásában segít. Természtesen ezeket a hatásait elsősorban nyersen fogyasztva tudja leginkább érvényesíteni szervezetünkben. Vannak olyan elvetemült emberek, akik egymagában is képesek elrágcsálni, én ekkora hős nem vagyok, de salátákhoz nagyon kellemes ízt ad, és kevésbé erős, pláne ha citromlével párosul.

Ebben az ételben viszont tényleg elillan az ereje, és hagymaszagunk sem lesz tőle, cserébe viszont nagyon pikáns és kellemes az íze, a vörösbornak és a balzsamecetnek köszönhetően. Állagra nem hasonlít annyira a lekvárra, hiszen nem pempős, de mégis puha és roppanós. Üvegbe töltve hűtőben eláll.

DSCF2596

 

Hozzávalók 5-6 főre:

5 fej lilahagyma

2 evőkanál méz

2 evőkanál nádcukor

1 dl balzsamecet

2 dl félédes vörösbor

csipet só

1-1 teáskanál friss kakukkfű és rozmaringlevél aprítva (szárított is jó)

csipet só

olívaolaj

A lilahagymákat félbe vágtam, majd vékony félkarikákra. A mézet és a cukrot felolvasztottam a lábosban, megvártam míg pár perc alatt karamellizálódnak vagyis sötétbarna színűk lett. Ezután hozzáadtam a hagymákat, kevés olívaolajat csorgattam rájuk, alaposan összeforgattam az egészet, majd mikor kicsit összeestek hozzáöntöttem a bort és a balzsamecetet, megsóztam, rászórtam a kakukkfű és rozmaring leveleket majd lefedve puhára pároltam őket. Melegen és hidegen is ajánlott.

Mandulás-mandarinos koszorú

Valószínűleg nem sokan fognak már erre a karácsonyra újabb sütivel előállni, én jelen pillanatban is már csak szuszogok és próbálom rávenni magam egy laza sétára a tavaszi időjárásban. De ha elfogyna a bejgli januárra és jő egy alkalom mikor valami desszert kívánkozik az asztalra, akkor próbáljátok ki ezt ha van kedvetek.

Talán emlékeztek még a pár hete megosztott Mákos koszorúra, a Nigella féle szaftos süteményre, ami ráadásul teljesen glutén és laktózmentes. Sőt, még alakbarát is, hiszen nyírfacukrot használtam hozzá. Akkor említettem, hogy az eredeti darált mandulával készül és gondolatban már pakoltam is az ünnepi asztalra ezt az ehető adventi koszorút. Nos, jelentem ez ma a valóságban is megtörtént.

Úgy terveztem, hogy valami krém is megkoronázza majd, de mikor megláttam Anyukám krémes, francia mákos nevezetű süticsodáját (ígérem megosztásra kerül majd az is), újratervezés következett, hogy legyen egy édesseg krém nélkül is. Úgyhogy, mivel koszorúnk a mandarinnak köszönhetően magában is elég szaftos, és hogy tovább fokozzam a mandulás aromát csak pirított mandulával és kevés dióval szórtam meg a tetejét, illetve sütés előtt még egy kupaknyi mandulalikőr is került bele. A hozzávalók mennyiségén nem változtattam, a fenti linkre kattintva megtaláljátok a receptet.

További kellemes ünnepeket! 🙂

DSCF2599

Angyalok eledele

Én ezzel a bejegyzéssel és egy pihe puha hófehér süteménnyel szeretnék Mindenkinek békés, boldog és mennyei falatokban gazdag karácsonyi ünnepeket kívánni! 🙂

DSCF2424

Valamilyen angyali süteményre vágytam és erre az édességre bukkantam. Karácsony előtti nap azt gondolom ideális megosztani. Hiszem, hogy angyalok márpedig léteznek és így vagy úgy, de az életünk részei. Régebben nem hittem ebben az “angyalosdiban”, de egyszer valaki a kezembe nyomta Doreen Virtue egyik könyvet, amit érdekesnek találtam és mellé még párat elolvastam a témában. Arra mindenképp jó volt, hogy elkezdjek jobban odafigyelni az életemben felbukkanó apró történésekre, jelekre, véletlennek hitt eseményekre akár boldog pillanatokban akár kevésbé örömteli, cudar időkben is. Persze a józan eszem eleinte ezeket kizárólag kósza véletleneknek tulajdonította, aztán mikor túl sok lett belőlük akkor elkezdtem hinni benne, és főleg érezni, megtapasztalni, hogy sokkal több is lehet a dolgok mögött, mint amit szabad szemmel láthatunk. Idén szembetaláltam magam a közösségi “arckönyben” az Ébredés hajnalán bloggal és Vikivel aki mindezt “elköveti”. Olvasgatni kezdtem, kíváncsi voltam, olvasgattam tovább aztán egyre kíváncsibb lettem. Mivel Ő nem csak blogot ír, hanem meditációs karmaoldásokat is tart és annyira tetszettek az azokon résztvevő emberek véleményei és tapasztalásai, hogy úgy éreztem ott a helyem. Nem bántam meg, nagyon érdekes volt, amit ott és utána átéltem illetve azóta átélek az néha szórakoztató, néha döbbenetes, néha fájdalmas, de mindenképp tanulságos és hasznos. Hogy miért írom ezt le? Mert ezek a meditációk sokat segítettek nekem és azt hiszem ezt nagyon sok ember nevében is írhatom! Ha Ő nincs lehet, hogy az első blogbejegyzésem megosztását nyugdíjas koromig halogattam volna…:) Úgyhogy ezúton is hálás köszönet neki.

A kis kitérő után kanyarodjunk be padló gázzal a konyhába ismét. Angel Food Cake néven figyeltem fel erre a süteményre. A piskótánk állaga és elkészítése is tényeg nagyon könnyű és azért szinte hófehér a belseje, mert csak tojásfehérjét tartalmaz. Némi dekorációval ünnepi is lehet, sütéssel még csak ismerkedők is nyugodtan álljanak neki. Sűrű görög joghurt vagy kevés tejszínhab, pici gyümölcs és mindenki örülni fog. De egymagában is nagyon finom például kókuszreszelékkel meghintve. Tönköly fehér lisztet szerettem volna használni  hozzá, de sajnos helyette teljeskiőrlésűt adtak és már csak otthon derült ki, így a szép fehér szín megőrzése érdekében búzalisztet szórtam bele….A vaníliaporról annyit, hogy fűszerboltban vettem a piacon, 200 Ft egy zacskó és tiszta vaníliát tartalmaz, viszont az igazi vaníliarúddal ellentétben igazán olcsónak számít és valódi édes vanília ízt kölcsönzött a piskótának.

Fél adagot készítettem, kb. 4 főre elegendő. Amúgy eredetileg kuglóf formában sütik, ha ilyet szeretnénk akkor a hozzávalók mennyiségét duplázzuk meg.

 

DSCF2414

Hozzávalók 20 x 25 cm-es tepsihez:

6 dkg liszt átszitálva

5 dkg kristálycukor (nálam nyírfacukor)

5 dkg porcukor (szintén őrölt nyírfacukor)

6 tojásfehérje

1 késhegynyi vaníliapor (van. cukor v vanília rúd kikapart magja is jó)

csipet só

1 teáskanál citromlé

Tetejéregörög joghurt v tejszínhab + gránátalma magok vagy egyéb bogyós gyümölcs + kókuszreszelék

A lisztet átszitáltam, beleszórtam a vaníliaport és  a sót. A tojásfehérjéket felvertem, mikor félkemény volt a hab, beleszórtam a cukrot, aztán folytattam a műveletet, míg kemény tojáshabot kaptam, végül belekevertem a citromlevet is. Ebbe szitáltam és forgattam bele kb. 4 részletben a lisztet, majd sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem és 160 fokra előmelegített sütőben 15-20 perc alatt megsült. Mikor elkezd barnulni a teteje, ellenőrizzük tűpróbával.

Vágjuk kockákra ha kihűlt, vagy pogácsaszaggatóval szaggassunk korongokat belőle és díszítsük kedvük szerint. Bármilyen piros bogyós gyümölcs, de lekvár is jó hozzá.

DSCF2431

 

 

Bejgli 1940-ből

Gondoltam rá, hogy már biztosan meg van mindenkinek a jól bevált bejgli receptje és olyan közel az ünnep, hogy ezt már csak jövőre osztom meg.  De muszáj mégis, hátha valaki  kipróbálna egy másik fajtát, ezt pedig szívesen ajánlom, mint ahogy azt is javasolnám, hogy egyből dupla adaggal indítson… Ugyanis ahhoz képest, hogy ennek a 3 rúdnak épségben kellett volna maradnia karácsonyig, kb. 5 perc alatt fogyott el majdnem a fele. Úgy indult, hogy kóstoljuk meg éppen csak az íze kedvéért, aztán már csak azt vettem észre, hogy hosszú tömött sorok alakultak ki a konyha előtt és tartották a markukat kicsik és nagyok.

DSC_0263

Említettem a reform bejglinél a múltkor, hogy van egy másik hagyományos receptem, hát ez lenne az. Ez volt az a bejgli amit életemben először sütöttem és azóta a repertoárban maradt, ajándékba is készítettem többször, tényleg eszméletlen jó a tésztája, sokáig puha marad, hiszen főtt burgonyát is tartalmaz.

Az eredeti, 1940-ből származó receptúrát egy Ági nevű hölgy osztotta meg egy receptes portálon, ezúton is köszönet érte. Ha az ottani kommenteket elolvassátok szerintem Ti is megbizonyosodhattok róla, hogy miért is érdemes megsütni. Azon kevés sütemények egyike amit nem szeretnék megreformálni, legalábbis a tésztáját 🙂 ez tényleg így jó ahogy van. A töltelékben a cukrot lehet variálni, lecserélni, nádra, nyírfára, mézre, attól az még ugyanolyan édes lesz, viszont a pihe puha tésztához tényleg kell a burgonya és az a fránya fehér liszt. De egyszer van karácsony ugyebár…

DSC_0258

Én most két rúd diósat és egy mákosat sütöttem, a mákosnak az egyik fele kiszakadt, de nem folyt ki. Valószínűleg azért történt, mert több tölteléket tettem bele, mint az előírt, de senkinek nem okozott problémát ez a kis bibi…Viszont a diósak szépen egyben maradtak.

DSC_0253

 Hozzávalók 3 rúdhoz:

60 dkg liszt

30 dkg főtt krumpli áttörve

25 dkg vaj

20 dkg cukor

csipet só

1 dl tejföl

1 dl tej

1 dkg élesztő

Töltelékhez:

rudanként 20-20-20 dkg dió, mák, vagy akár gesztenye

45 dkg cukor

kb. 4-5 deci víz

A töltelék ízesítéshez ízlés szerint: citromhéj, narancshéj, rum, vaníliás cukor, mazsola v egyéb aszalt gyümölcsök

Lekenéshez: 2 tojás

Elkészítése:

A burgonyát megfőzzük, áttörjük. A langyos tejbe pici cukrot keverünk és belemorzsoljuk az élesztőt, majd letakarva meleg helyen megvárjuk míg felfut és szép habos lesz a teteje. Ha ez megtörtént a liszthez öntjük és az összes többi hozzávalóval együtt összegyúrjuk, majd 3 részre osztjuk a tésztát.

A töltelékhez a cukorból szirupot főzünk. Ehhez töltelékenként 15 dkg cukor és kb. másfél deci víz szükséges. Egy lábosba öntjük őket és kevergetve alacsony lángon megvárjuk míg besűrűsödik a szirup és ezután adjuk hozzá a mákot vagy a diót, illetve az egyéb ízesítőket, citromhéjat, mazsolát, rumot stb. Sűrű, kenhető, de nem folyós állagúnak kell lennie.

A 3 tésztát téglalap alakúra nyújtjuk és megkenjük a töltelékekkel, a két végét kb. 2 cm szélesen visszahajtjuk, majd hosszában feltekerjük. Lekenjük őket a két tojás sárgájával majd hűvös helyre tesszük, míg a tojás rászárad, ezután lekenjük a fehérjékkel is, és ismét hideg helyen hagyjuk pihenni, míg az is rászárad. Végül villával megszúrkáljuk és mehet a 180 fokra előmelegített sütőbe, kivajazott tepsin, kb. 45 percre.

Előfordult, hogy előző este összeállítottam és miután a két lekenés megtörtént, hűtőben pihent egy éjszakát és másnap került megsütésre, így frissen langyosan is az asztalra varázsolható, de aznap már nincs vele macera.

Spenótos krumplis lepény

Sós, édes, sós, édes…. az elmúlt időszakban kb. így váltakoznak a bejegyzéseim ízviláguk szerint, de ahogy most belegondolok ezután édes, édes, édes jön….francba mi lesz a kilókkal és még karácsony sincs….edzés, edzés, edzés a megoldás valószínűleg… nekem legalábbis, de szerencsére ugyanakkora örömet okoz, mint az evés.

Két édesség között viszont az egyszerű zöldséges étkek nagyon jól tudnak esni, ez is pont ilyen, ugyanakkor picit különleges, krémesen puha az állaga, de a külseje kissé ropogós a kukoricalisztnek köszönhetően, nem mellesleg szép haragos zőődre színezte a spenót. Kaptam hozzá frisset, de mirelitből is elkészíthető természetesen. Köretként is funkcionálhat, hmm mondjuk hal mellé, de szerintem egymagában is laktató. A tetejét ricotta koronázta meg, aztán kapott még mellé, pontosabban alá némi sárgarépa-cékla reszeléket is, olívaolajjal és balzsamecettel meglöttyintve, csak, hogy teljes legyen a szín és ízkavalkád.

Serpenyőben sütöttem őket, de tepsiben sütőpapíron is lehet.

DSCF2402

Hozzávalók 10 darabhoz:

20 dkg spenót

40 dkg krumpli főzve, áttörve

5 dkg reszelt sajt( parmezán v márvány v füstölt )

1 kisebb vöröshagyma

1 gerezd fokhagyma

só, bors

szerecsendió

olívaolaj

kukoricaliszt

Tetejére: pár kanál ricotta vagy tejföl v joghurt

A olívaolajon üvegesre pirítottam a vöröshagymát, rátettem a spenótot megvártam, míg összeesett, ekkor sóztam, borsoztam, reszeltem rá pici szerecsendiót, és belekerült a reszelt fokhagyma is. Pár percig még együtt  párolódtak, aztán botmixerrel pürésítettem az egészet. Összetörtem a főtt krumplit és hozzákevertem a spenótpürét és a sajtot. Pogácsaszerű korongokat formáztam a két kicsi kezemmel amiket előtte picit beolajoztam, hogy ne ragadjon annyira a massza hozzá, majd kukoricalisztbe forgattam a lepények mindkét oldalát, ezután kerültek a serpenyőben felforrósított kevés olajra és kb. 5-5 perc alatt mindkét oldalán ropogósra pirult a kukoricaliszt.

DSCF2397

 

 

Házi forró csoki por

5 perc alatt elkészíthető ajándék másoknak és magunknak…Ezúttal összekötöttem a kettőt hiszen minőségellenőrzés nélkül semmit nem adok ki a kezemből, és “véletlenül” maradt pár kanál, ami már nem fért az üvegbe, így azon nyomban leteszteltem. Csokis, krémes, édes, a benne lévő kukoricakeményítőnek köszönhetően pedig kellőképpen sűrű is lett. És mivel nem vártam meg míg kihűl, rongyosra égettem a szájpadlásom… Utóbbi probléma némi türelemmel elkerülhető…

Érdemes jó minőségű, magas kakaótartalmú csokoládét használni hozzá. A kakaópor esetében is fontos, hogy legalább a fele legyen étkakakópor a másik fele pedig lehet valami jóféle hagyományos is. Pici csavart tettem bele (no nem a vastartalma miatt, hanem átvitt értelemben), mivel szórtam hozzá karobport, így négyféle csokoládés íz járul hozzá csokiporunk aromájához. Karobport bárhol kapni, kb. kakaóárban, de ha nincs akkor akár ét akár cukrozott kakaóport használjunk helyette. Ami az édesítését illeti, nádcukrot használtam hozzá, mert annak karamelles beütése van, de lehetne nyírfacukor is, ha kalóriaszegényebb itókára vágyunk esetleg….

DSCF2506

Hozzávalók 1 kisebb méretű üveghez:

100 gr 70-80 %-os kakaótartalmú étcsokoládé

2 evőkanál étkakaópor

2 evőkanál cukrozott kakaópor

2 evőkanál karobpor

6 evőkanál kukorica keményítő

6 evőkanál nádcukor

A csokoládét reszeljük le és keverjük alaposan össze a többi hozzávalóval, majd töltsük egy üvegbe.

A forró csoki elkészítése:

Fél deci hideg tejben keverjünk el 3 púpos teáskanál csoki port. 1,5 deci tejet forrósítsunk fel és öntsük  hozzá a hideg tejes keveréket és várjuk meg, míg besűrűsödik. Közben keverjük, hogy ne legyen csomós.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!