Na, nem a kifutón, hanem a tányéromon. Felöltöztettem őket ugyanis, a birset és a hagymományos piros pozsgás almát is. Igaz, hogy az időjárás langyos tavaszi inkább, de ez az étel mégis őszies színekben és ízekben tündököl. Talán erre mondják, hogy olyan igazi békebeli desszert. Pofon egyszerű és 10 perc alatt kész. Az illata sülés közben fenséges, az ízéről meg nem is beszélve.
Birsalmát én sem gyakran eszem, mivel sokkal keményebb, mint a többi almafajta, és elég fanyar ízű gyümölcs. Ezt inkább megfőzve, lekvárnak, levesnek, vagy birsalmasajt formájában fogyasztják, de süteményekbe is tökéletes. Kitünő C-vitamin forrás, de mellette, A, B1, B2, B3 és E vitamin is van benne. A másik almához hasonlóan pektintartalma magas, segíti a szervezet méregtelenítését, jó immunerősítő, cukortartalma pedig alacsony.
Szóval két alma barátunk, nem holmi köntöst kapott magára, hanem egyenesen palacsintatészta bundába burkolóztak, aminek az alapját ezúttal zabliszt szolgáltatta. Ezt lehet készen is kapni, de én nemes egyszerűséggel a natúr zabpelyhet ledaráltam és máris lett belőle liszt. Kókuszzsírban sültek ők is, így nem követünk el nagy bűnt vele ha egy nagyobb kupacot magunkévá teszünk belőle. A kis gonoszak etetik magukat ugyanis, pláne hogy a bundára még egy vékonyabb réteg fahéjas-nyírfacukros fátylat is magukra kaptak.
Hozzávalók 2 főre:
1 db alma
1 db birsalma
A palacsintabundához:
6 dkg zabliszt(lehet zabkorpa vagy egyéb liszt is)
1 db tojás
negyed narancs leve
csipet só
tej (kb. 1,5 dl, de a mennyisége attól is függ milyen lisztet használunk, a lényeg, hogy sűrű palacsintatészta legyen)
zsiradék a sütéshez (nálam kókuszzsír)
A tetejére:
őrölt fahéj
porrá darált nyírfacukor
Az almákat megmostam, de nem hámoztam meg őket. Félbevágtam őket, kivájtam a magházukat, majd szeletelés következett. A birsalmát egészen vékonyra próbáltam, mivel ennek pár perccel tovább tart a sütési ideje, hiszen kemény húsú. A hagyományos alma se legyen fél cm-nél vastagabb.
Kikevertem a palacsintatésztát, serpenyőben felhevítettem 1 kanál kókuszírt, közben az almadarabokat megforgattam a palacsintatésztában és beletettem őket a forró zsiradékba. Oldalanként pár perc alatt aranybarna színűre sütöttem őket. Végül megszórtam az egészet fahéjas cukorral.
Egymagában melegen is tökéletes, de mivel volt itthon krémes ricotta és maradék narancslé, ezért a második adag almát ezek keverékével fejeltem meg. És mennyire nem bántam meg…
Kellemes hétvégét mindenkinek!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: