Az ötletet egy barátnőmtől “loptam” aki nem rég ezt az ételt készítette el röpke fél óra alatt vacsorára 3 éhes gyerekszájnak és a nőegylet tagjai közül háromnak. Utóbbiak rajonganak a mexikói ételekért, viszont igyekeznek a józan ész határain belül odafigyelni a vonalaikra, ezért vacsorára már ritkán falatoznak ilyesmit. Természetesen vannak azok a napok, hetek, hangulatok, időjárási körülmények, rossz holdállás amikor nem érdekeli őket, na jó, minket, hogy ha este 8kor kerül elénk eme bejegyzés tárgya. Ráadásul igazi csapatmunkában tényleg hamar elkészül, az egyik gyúrja, a másik szeleteli, reszeli a hozzávalókat, kisüt, megtölt, átmelegít, közben persze csacsog, élményt megoszt, pletyizik, vihorászik és már az asztalon is az étel. Ekkor fehérlisztből készült, kevésbé fűszeres töltelékkel hiszen gyerekek vacsorájaként is szolgált. Ugyanakkor nem hiányzott belőle a jó sok zöldség, pirított szalonna, tejföl. Nem tekerve volt, hanem 2-2 lepény közé került a rakomány majd pizzavágóval lett szeletelve, így nem folyt ki, nem esett szét.
Hozzám is vendégek érkeztek péntek este, így gondoltam itt az idő, hogy én is elmerüljek könyékig a tortilla készítés rejtelmeiben. Úgy gondoltam ha már tortilla akkor viszont legyen kukoricalisztes, hiszen eredetileg is abból készül, így bukkantam erre a receptre. Az arányok jók, könnyen összegyúrható a tészta. Azt azért fontos megemlítenem, hogy csak nagyon alaposan lisztezett deszkán lehet igazán vékonyra nyújtani a kukoricaliszt miatt szárazabb tésztát, de ez, az ízlés szerint mellé kínált kenceficékkel kompenzálható a fogyasztásakor természetesen. Ne essünk kétségbe, ha csak amőbákat sikerül nyújtani szép kerek forma helyett. Erre szoktam mondani, hogy nem csúnya, csak rusztikus…
Az egyik kedvenc mexikói éttermemben babpüré jár mellé általában, mivel volt otthon vörösbabom, így én azzal kentem meg a tortillák egyik oldalát, illetve fokhagymás tejföl került mellé pluszban. A hús is variálható kedvünk szerint, illetve a hűtőnk tartalmának megfelelően.
Nem muszáj előre megtölteni, tekercselhetik a vendégek saját maguk vidáman.
Hozzávalók 8 darab torillához:
15 dkg fehérliszt
15 dkg kukoricaliszt
fél zacskó sütőpor
1 teáskanál só
2 dl langyos víz
4 evőkanál olívaolaj
Töltelékhez:
1 csomag szárított sonka (lehet szalonna vagy darált hús is)
3 db újhagyma
3 db pritamin paprika
10 dkg reszelt füstöltsajt
Tetejére:
Tejfölben elkevert reszelt fokhagyma
Babpüré:
1 csésze vörösbab
1 duci gerezd fokhagyma
só
fél mokkáskanál cayenne bors + chilipor
1 deci a bab főzővizéből
A liszteket összekevertem a sütőporral és a sóval majd hozzáöntöttem a langyos vízben elkevert olajat és összegyúrtam. 8 részre vágtam és alaposan kilisztezett deszkán nagyon vékonyra kb. 15 cm átmérőjűre nyújtottam őket.
Egy tepsit szárazon, olaj nélkül felforrósítottam és beletettem a tortillát. Ekkor elkezd felhólyagosodni és pirulni. Pár perc múlva meg is lehet fordítani majd ha a másik oldala is hólyagos lesz és barna pöttyös akkor ki lehet venni.
A babot előző este beáztattam majd puhára főztem és 1 deci főzővízzel összeturmixoltam, sóztam, fűszereztem és belereszeltem a fokhagymát majd összekevertem.
A töltelékhez a hozzávalókat felkockáztam, a hagymát kevés olívaolajon üvegesre pároltam, majd hozzáadtam a paprikadarabokat és a sonkadarabokat. 10 perc alatt együtt pirítottam az egészet.
Ezután vagy tálaljuk külön tálkákban a babpürét, a zöldséges-húsos keveréket, a tejfölt, és a sajtot vagy kenjünk meg egy tortilla egyik oldalát a babpürével, tegyük rá a zöldségeket és a húst majd reszelt sajtot. Borítsuk be egy másik torillával és tálalás előtt közvetelen tegyük vissza a forró serpenyőbe az így kapott “szendvicset” és mindkét oldalát melegítsük át, míg a sajt beleolvad. Húzzuk ki egy tányérra, szeleteljük 4 felé és locsoljunk rá bőven fokhagymás tejfölt.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: