Pálmafa Project

Cukormentes szilvalekvár

Még nem késő nekiállni a szilvalekvár főzésnek.

Általában úgy szoktam kezdeni a recepteket, hogy egyszerű, gyors stb. Nos, az egyszerű most is fennáll, a gyors kevésbé, de igazi klasszikus lekvárfőzésnél erre nem is feltétlenül kell törekedni szerintem, pláne ha szilváról van szó, amiben semmilyen tartósítószer és hozzáadott cukor nincsen. Szóval ezek a jó tulajdonságai igazán kárpótolnak azért a 12 óráért (bocsiii), amíg fő.

20160911_162658

Mondanom sem kell, hogy most más tollával ékeskedem, hiszen Anyukám követte el eme lekvárt és esküszöm nem én adtam ki parancsba neki. Bár ezentúl….

Ecet és szilva, ennyi kell hozzá, ja meg dunsztos üveg és fontos, hogy celofánnal legyen lefedve. És természetesen édes legyen a szilva, akkor tuti nem lesz savanyú. Én nem tudtam, mikor megkóstoltam, hogy ecet van benne, de nem érződik, és nem is hiányzik belőle a cukor. Egy szó, mint száz, nem tudom, hogy lesz-e egy őszies, esős nap a közel jövőben, de arra érdemes lenne időzíteni a lekvár főzést, vagy ha éppen nem tudtok aludni, esetleg hétközben is rendelkezésetekre áll egy szabadnap vaaagy kérjetek meg rá valakit, hogy készítse el nektek….

20160911_162910-2Hozzávalók 5 közepes üveghez:

3 kg puha érett szilva

1 deci 10 %-os ecet

A szilvát kimagozzuk és egy nagy lábosban feltesszük főzni az ecetben, fedő alatt közepes lángon. A nagy szeműeket érdemes kisebb darabokra vágni, az aprókat elég csak félbe, úgyis szétfő.

Megkeverni nem szabad, mikor el kezd forrni levesszük a fedőt és takarék lángon hagyjuk főni 12 órán keresztül. Éppen csak bugyogjon a teteje. Célszerű a lábos alá a gáztűzhelyeknél használt rácsot tenni, hogy ne égjen le.

12 óra után, mikor szétfőtt és jól besűrűsödött, akkor át lehet keverni, majd kiforrázott üvegekbe töltjük, és celofánnal lefedjük, aztán mehet a száraz dunsztba, vagyis be kell alaposan bugyolálni pokrócba. Ha teljesen kihűlt, akkor irány a kamra polc, vagy a vajas kenyér…

 

Bazsalikomos kajszilekvár

Üvegbe zárt július. Ez jutott eszembe először erről a lekvárról és persze, hogy hmm de finom, mikor reggel a pirítósra kentem.

DSCF9646Eredetileg csak paradicsommal és sárgabarackkal terveztem készíteni, de aztán figyelt a hűtőben egy picit már kókadozó répa, így gondoltam mehet bele az is. Szemöldökfelhúzós kombináció, de aki megkóstolta, annak ízlett. Tökéletes reggelire, pirítósra kenve, sajttal, vagy sós kekszekhez partifalatokhoz akár, de sült húshoz is elfalatozható, sőt én palacsintába töltve is szívesen megkóstolnám, meg fogom kóstolni…

Minimális édesítésre volt csak szükség, a végén kevertem bele egy csepp mézet, ha elég édes a kajszi és a paradicsom, akkor teljesen el is hagyható. Ha van kedvetek akár ebbe is keverhettek egy kis kanál útifű maghéjat, attól zselésebb állaga lesz. Egy szó, mint száz, lekvárt nem feltétlen csak több kamrapolcot megtöltő mennyiségben érdemes főzni, hanem akár egy kis üvegnyi adaggal is örömet lehet okozni magatoknak és másoknak is.

DSCF9647

Hozzávalók egy kis üveghez:

2 közepes paradicsom

3 db sárgabarack

1 közepes répa

1 mokkáskanál szárított bazsalikom

3-4 levél friss bazsalikom

1 evőkanál nyírfacukor

fél teáskanál méz

csipet só

A paradicsomot felkockáztam, a répát lereszeltem, sárgabarackot szintén nagyobb darabokra szeltem és egy kisebb lábosban fél deci vízzel összefőztem az egészet, kb. 30-40 perc alatt kis lángon lefedve, míg sűrű lekvár állaga lett. Ezután kevertem bele a mézet és egy csipet sót, hogy még jobban kijöjjenek az ízek. Végül tiszta üvegbe töltöttem, lezártam, száraz dunsztban hagytam kihűlni, vagyis bebugyoláltam egy nagy pokrócba kb. egy napra, felbontás után pedig hűtőben tároltam.

Gluténmentes lekváros linzer

Végre összejött egy jó linzertészta, ami gluténmentes, sokáig eláll és még puha is. Tudom, hogy a fehér lisztes linzerek inkább ropogósak, mint puhák, úgyhogy ne ahhoz hasonlót várjatok ezektől a kekszektől, de ígérem finomak és annál mi lehet fontosabb?

DSCF9025Ez úgy indult, hogy gyorsan sütök valamit, mert karácsonyi kekszre van szükségem, de azonnal izibe rögvest. De akkor már kísérletezzünk is, hátha sikerül katasztrófális, linzerekre abszolút nem hasonlító torzszülötteket kreálni, mivel ha “gyorsan” akarok sütni és olyan hozzávalókból, amik szerintem tuti jól működnek együtt, a valóságban nem mindig akarnak jól együttműködni… Ezért is szeretek jobban főzni, mint sütni, ott rugalmasabban variálhatom az alapanyagokat és a mennyiségeket, míg sütésnél ez necces lássuk be. De bátorság és próba cseresznye…

És lám, most nem így lett, mert siker, fény, csillogás, egész jóképű linzereket sikerült összefabrikálni, nem csak liszt, tojás sincs benne, házi lekvárral lettek megtömve és elfogytak, igaz mini adagot sütöttem. Úgyhogy rögtön célszerű megduplázni a mennyiségeket, ha nagyobb vendégseregnek készítitek. Elég egyféle növényi lisztet használni, én kevertem a rizslisztet és a hajdinát, de ezek külön-külön is alkalmasak lehetnek kekszek készítésére, mert nincs nagyon karakteres ízük.

DSCF9029Hozzávalók kb. 15 darabhoz:

15 dkg rizsliszt és hajdinaliszt vegyesen

5 dkg nyírfacukor

fél mokkáskanál szódabikarbóna

7 dkg vaj

fél deci citromlé

csipet só

Töltelékhez: bármilyen lekvár

A lisztet, szódabikarbónát és a cukrot összekevertem, elmorzsoltam a vajat benne, majd hozzáöntöttem a citromlevet, végül összegyúrtam. A citromlevet célszerű lassan adagolni, mert a liszt típusától is függ mennyi elég ahhoz, hogy összeálljon a tészta.

Fél órára hűtőbe tettem a tésztát, majd vékonyra nyújtottam és süti kiszúróval kiszaggattam a kekszeket, majd 180 fokra előmelegített sütőbe toltam, és 8-10 perc alatt megsütöttem őket. Miután kicsit hűltek, megkentem őket 1-1 mokkáskanálnyi lekvárral és összeragasztottam őket.

Forrás:ITT

 

 

Flódnipalacsinta

Karácsony ízű palacsintatorta, még hozzá a klasszikus karácsonyi sütemény a flódni ízeivel, viszont egyszerűbb és gyorsabb az elkészítése, és azért valamivel kalóriaszegényebb is.

DSCF9003Imádom a flódnit, tavaly sütöttem is egy hatalmas adagot, bátran próbáljátok ki ezt is. Ha pedig nincs kedvetek tésztát gyúrni, nyújtani, de mégis rajongtok a mákos, diós, gazdag ízekért, akkor készítsétek el ezt a palacsintát, a siker garantált!

Brutál sok tölteléket toltam bele, szerintem elfért benne, senki nem reklamált miatta, nem is értem miért…és még szét sem dőlt. Nem vagyok egy nagy palacsintarajongó, de így felértékelődik ez a desszert, ráadásul a legkritkusabb és legfinnyásabb népek sem mondanák meg, hogy zabliszttel készült és nem fogják rábiggyeszteni a “túl reform” jelzőt sem az fix…

Hogy megállja-e a helyét, akár egy halászlé után a karácsonyi asztalon? Naná, hogy meg, és a bejglik sem sértődnek meg.

DSCF9011Hozzávalók 8 szelethez:

Palacsinta:

14 evőkanál zabliszt

2 tojás

1,5 deci tej

szóda

csipet só

Mák töltelék:

20 dkg mák

4 evőkanál nyírfacukor

1 citrom reszelt héja

fél citrom leve

1,5 deci kókusztej v tehéntej

Diótöltelék:

20 dkg darált dió

3 evőkanál nyírfacukor

1 citrom reszelt héja

1 kupak diólikőr v rum(elhagyható)

1,5 deci kókusztej v tehéntej

Almatöltelék:

3 db közepes alma

2 evőkanál nyírfacukor

fél citrom leve

fél mokkáskanál őrölt fahéj

Szilvás töltelék:

2 púpos evőkanál sűrű szilvalekvár

1 evőkanál fehérbor (elhagyható)

1 evőkanál víz

Először megcsináltam a töltelékeket. A máktöltelékhez mindent összefőztem egy kis lábosban, majd félretettem. Ugyanígy jártam el a diós esetében is, és a szilvával is. Elég csak összemelegíteni őket, míg elkeverednek az ízek és krémes, kenhető, de nem folyós állagúak lesznek.

Az almát meghámoztam, lereszeltem és puhára pároltam a cukorral, fahéjjal és a citromlével, megvártam, míg a leve nagyjából elfő és ezt is félretettem.

A palacsinta hozzávalóit egy kézi habverővel simára kevertem, a szódát a legvégén adtam hozzá, kis adagokban, kb. 2 decit, míg elértem a sűrű, de folyós palacsintatészta állagot.

Kókuszzsírt olvasztottam a serpenyőben és kisütöttem őket, majd összeállítottam a tortát. 1 palacsinta, egy réteg mák, egy palacsinta, egy réteg dió, megint palacsinta, majd almás töltelék, ismét palacsinta szilvás töltelék és ezt még egyszer megismételtem. A második szilvás réteg már lemaradt, csak a tetejét díszítettem vele. Tálalás előtt sütőben átmelegítettem.

Tedd a körtét a szendvicsedbe is!

Ha unjátok már  a sonka-sajt-paprika típusú szendókat, akkor helyette bátran lehet gyümölcsökkel és karakteresebb ízű sajtokkal is próbálkozni. Az egyik nap az aktuális kedvenc szakácsnőm Annabel Langbein lepett meg meló után eltikkadt szüretelő brigádot egy hasonló finomsággal és miután a nyálamat a tévé képernyőjére csorgattam, tudtam, hogy mit akarok másnap reggel a tányéromon látni.

DSCF8542Kétfélét dobtam össze a héten, egy édeset és egy még édesebbet… Na jó, ennyire nem durvult el azért a helyzet, de az egyikben volt lekvár a másikban nem. Minél durvább ízű és szagú sajtot vesztek, szerintem annál jobb lesz az íze, de ha hadban álltok a hasonló sajtokkal és se a hűtőtök, se a szátok közelébe nem emelitek őket, akkor egy sima natúr krémes camembertben azért kiegyezünk? Csak egy próbát…

Előző este is előkészíthetitek, be vele a frigóba és másnap reggel csak sütni kell. Szerintem vendégváró szendvicsnek is beválik! Süthetitek melegszendvics sütőben is, de én jobban csípem egy serpenyőben pici olívaolajon ropogósra pirítva mindkét oldalát. Hmm, nem kalóriaszegény, bár én szénhidrátcsökkentett kenyérrel csináltam, és ha a lekvár is cukormentes akkor akkor azért nem lesz brutál kalóriabomba.

DSCF8536Hozzávalók a sonkáshoz:

teljes kiőrlésű kenyér

körte (keményebb húsú)

sonka (legjobb vmilyen szárított)

kecskesajt (más camembert típusú is jó)

vaj, olívaolaj

Az egyik kenyeret megkentem vékonyan vajjal, erre ráfektettem a vékonyra szeletelt sonkát, majd erre kerültek a vékony körteszeletek és a sajt, majd beborítottam a kenyér másik felével. Egy serpenyőben pici olívaolajat hevítettem rátettem a szendvicset, finoman lenyomtam a tetejét , hogy jobban átpiruljon az alja, ezt lehet egy tányérral, edény aljával is csinálni. Pár perc múlva megfordítottam és a másik oldalával is eljátszottam ugyanezt. Akkor jó, ha kívül ropogós belül pedig olvadozni kezd a sajt. Szendvicssütőben készítve vajazzátok meg vékonyan kívül is a kenyeret.

DSCF8561Hozzávalók a lekvároshoz:

teljes kiőrlésű kenyér

camembert sajt

körte

feketeribizli lekvár (áfonya is jó)

vaj, vagy olívaolaj

A kenyerek mindkét felét megkentem a lekvárral, közé kerültek a körte és a sajtszeletek, majd az előzőhöz hasonlóan megpirítottam őket. Frissen melegében isteni!

 

Főzz lekvárt ajándékba! -Csokoládés céklalekvár

Mese a cékla és a csokoládé barátságáról. Ugyanis a vitaminbomba és az édes bűnbeesés nem zárják ki egymást. Abszolút említhetőek egy lapon. A cékla édes. A csoki is. A cékla egy zöldség. Miért a csoki nem? Hiszen (jó esetben) kakaóbabból készül, ami pedig a kakaófán terem. Ződség ha mondom.

DSCF5286Lekvárt főzni nem egy bonyolult dolog, bár én sem gondoltam, hogy sűrűen nekiállok ilyesminek. Pedig elárulom, hogy ezt egy átlagos hétköznap, meló után hazaesve cirka 1 óra alatt hoztam össze, anélkül, hogy vért izzadtam volna. Hacsak azért nem, mert komoly erőfeszítést igényelt, hogy miközben keverem kavarom turmixolom, ne nyalakodjak bele. De megálltam, és hátba is veregettem magam, aztán persze elmentettem magamnak is egy üveggel…

Akkor is megszerethetitek ezt a lekvárt, ha amúgy a szátok közelébe sem emelnétek a céklát, viszont annak is ízleni fog, aki valamilyen csoda folytán nem ápolna szoros kapcsolatot az étcsokoládéval!

DSCF5297Étcsokipárti lettem, már csak azért is, mert azt kevesen szeretik, így több marad nekem. Nem eszem sűrűen, van, hogy hetekig semmi, de ha a birtokomban van egy jó minőségű példány, akkor kincsként bánok vele és 1-1 kocka naponta semmilyen kárt nem okoz. Ha bűnbe estek a csokival, nyugodtan vígasztaljátok magatokat azzal, hogy kis(!!!) mennyiségben csemegézve jót tesz a szívműködésnek, vérnyomásnak, flavonoidokat is tartalmaz, fokozza az agyműködést, hangulatjavító hatását meg említenem sem kell ugyebár… Szóval szépen levezethető, hogy a jó minőségű magas kakaótartalmú csokika igenis beilleszthető az egészségtudatos táplálkozásba!

DSCF5299És most nem arra buzdítanálak benneteket, hogy ha nem szeretitek a zöldségeket, vagy gyümölcsöket, akkor bőszen tunkoljátok őket csokoldéfolyamba, hogy könnyebben csússzon, de igenis jár néha. Úgyhogy ajándékozzatok üvegbe zárt nyalánkságokat, mert sokkal nagyobb élmény saját kezűleg készíteni azt, közben feldíszíteni a lakást, karácsonyi hangulatba kerülni, mint “ndkturmixgépért” lekönyökölni egymást a boltokban…És ilyesminek szerintem mindenki jobban is fog örülni. Aztán persze ne felejtsétek el magatokat is kényeztetni reggel vele!

Ha már ajándék és üvegben, készítsetek forró csoki port vagy narancslekvárt is!

DSCF5295Az eredeti receptre itt leltem rá, de én intenzívebb gyümölcsös ízre vágytam, így alma, narancsdarabok és reszelt gyömbér is került  a lekvárba teljes ízharmóniában. A cukor mennyiségét pedig a felére csökkentettem, így is bőven édes.

Tényleg klassz, reggelire pirítósra kenve, de akár süteménybe krémként is megállja a helyét.

Hozzávalók 5 kis üveghez:

1 kg cékla

1 db alma

1 db narancs

fél citrom leve

10 dkg 80%-os kakaótartalmú étcsokoládé

1 evőkanál reszelt gyömbér(lehet dupla ennyi, ha csípősebben szeretitek)

5 dkg nádcukor vagy nyírfacukor

A céklát egészben, héjastól feltettem főni annyi vízben, amennyi ellepi. Az üvegeket és a tetejüket forrásban lévő vízbe tettem pár percre egy nagy lábosban. Az almát és a gyömbért lereszeltem a csokit darabokra tördeltem, a narancsot felkockáztam. A céklát egy villával ellenőriztem, mikor könnyen bele lehet szúrni akkor elkészült. Leöntöttem róla a vízet,  hideg víz alatt kicsit lehűtöttem, majd egy krumplihámozóval meghámoztam és nagy lyukú reszelőn lereszeltem. A gyümölcsökkel és a cukorral együtt egy lábosba tettem és negyed óráig együtt rotyogtak. Közben beleszórtam a csokit is, megvártam míg szépen beleolvad, ezután lehúztam a gázról és a botmixerrel összepürésítettem. Nem folyós, jó sűrű lekvár lesz.

Az üvegeket kibányásztam a lábosból, ügyelve arra, hogy ne tapogassam össze a szájukat és a tetők belsejét. A meleg lekvárt belekanalaztam, rácsavartam a tetőt és pár percre fejre állítottam őket. Ezután száraz dunsztba mentek aludni egy napra, vagyis egy jó nagy pokrócba bugyoláltam őket.

Felbontás után hűtőben tárolandók.

Országtorta - Kecskeméti barackos kölestorta

Újabb bizonyíték rá, hogy ami egészséges hozzávalókból készül az igenis lehet finom. Akkor is ha desszert és akkor is ha ütős és laktató édesség a javából. Összeségében kalóriaszegénynek inkább ne hívjuk, viszont liszt nincs benne egy árva dekagramm se, és én speciel nyírfacukorral készítettem, így tényleg csak a lekvárban és a csokiban volt némi cukor, de annyi meg belefér. Imádom a kölest továbbra is, édesen is remek, a lenmag és a mandulaliszt pedig szintén értékes alkotóelemei ennek a sütinek. Klassz lett volna friss sárgabarack hozzá, de az jövő nyárig várat magára.

Hosszadalmasnak és bonyolultnak tűnt először az elkészítése, de valójában nem vészes. Erre szoktam mondani, ha nekem sikerült másnak is fog, mert nem vagyok egy tortazsonglőr, de ez nem is cél. A cél az volt, hogy finom legyen és az ünnepeltek örüljenek neki, mivel szülinapra készült. Tőlem megszokott módon, mikor vállalnék be egy új tortát, ha nem rögtön egy ilyen alkalomra…

DSCF4971Nagy segítség volt, hogy tök jó az eredeti recept leírása, pár dolgon változtattam csak, egy kicsit még egyszerűsítettem rajta.

2011-ben volt ez az ország tortája amúgy, és a Zila cukrászda készítette el. Sok receptet elolvastam, és először nem vágtam, hogy miért forgatják a tortát, és miért alulra kerül a krém aztán rá a piskóta, majd visszafordít stb. Megvilágosodtam, kiderült, hogy ugyebár az eredeti recept úgy készül, hogy a lekvár vagy a baracköntet a krém belsejében van, ami szépen kifolyik, ha villával szétvágjuk a tortaszeletet. Nos lehet így is, ehhez kellenek a speciális háromszög alakú formák, amiket a tortaforma aljába helyeznek, aztán öntik rá a krémet, majd erre fektetik a piskótatésztát és így megy a hűtőbe, amíg a krémben lévő zselatin megszilárdul, aztán átfordítják egy tálra és kiveszik a krémből a formákat majd a helyén lévő lyukakba töltik a baracklekvárt. Viszont ebben a receptben, a lekvár a tetején van, így felesleges forgatni, úgyhogy ezt a lépést megspóroltam.

DSCF4974Szabályos nem lett, de ezt ismét nem éltem meg tragédiaként, az íze kárpótolt. Jó masszív lett a tésztája, mivel 24 cm-es tortaformában sütöttem. Talán legközelebb több kölest tennék a krém részébe, hogy egyforma vastagságú legyen a krém és a tészta. Vagy 28 cm-es formában sütném. Részletkérdés. Egy a lényeg, hogy nem lett száraz még így sem a tésztája, mert én bizony már kóstoltam ezt a tortát valamelyik cukrászdában és nem igazán jött be, pont a tészta állaga miatt.

Amit még szintén megspóroltam, az a tetején a csokilapocskákkal való pepecselés. Ehhez meg kellett volna olvasztani a csokit, elkenni egy sütőpapíron vékonyan, megvárni míg megszilárdul aztán háromszögekre vágni. Hát ööö idő és kedv hiányában ez elmaradt, így csokiforgács és szimplán csak csokikockák figyeltek rajta. Jelentem nem kergettek meg a családtagok az asztal körül, hogy de az ott miért nem dizájnos háromszögalakú csokilap….

DSCF4993

Hozzávalók:

Kölesalaphoz:

290 g köles

1100ml tej

60 g vaj

fél mokkáskanál vaníliapor v vanília rúd kikapart belseje

5 g só

260 g cukor (nekem 200 g nyírfacukor elég volt)

1 citrom reszelt héja

Kölespiskótához:

3 db tojás

30 g mandulaliszt

70 g lenmag (én durvára darált lenmagot vettem hozzá)

60 g túró

Krémhez:

100 g sárgabarackbefőtt darabolt

50 g sárgabaracklekvár

150 g habtejszín (én másfél decit vertem fel habbá)

20 g zselatin (zselatinfixet használtam)

0,5 deci víz (zselatinfixhez nem kell)

Díszítéshez:

étcsokoládé

sárgabarack darabok

sárgabarack lekvár

Először megfőztem a kölesalapot. A kölest átmostam leszűrtem, majd egy lábosba tettem, ráöntöttem a tejet, megszórtam sóval, és a vaníliaporral. Forrástól számítva kb. negyed óra alatt főtt meg,  mikor az összes tejet beszívta, elzártam a gázt alatta és lefedve még állni hagytam 10 percig. Ezután belekevertem a vajat, a cukrot és a citromhéjat.

A főtt kölesből kimértem 500 grammot és alufóliával letakarva kihűtöttem.

A fennmaradó kölesből összeállítottam a piskótát, vagyis hozzákevertem az áttört túrót, mandulalisztet, lenmaglisztet és az egész tojásokat. Fontos, hogy mielőtt a tojások belekerülnek, már csak langyos legyen a kölesalap, különben a tojás megfő benne. Alaposan elkevertem az egészet, majd sütőpapírral kibélelt tortaformába öntöttem. Körberajozoltam a tortaformát kivágtam, beleraktam a aljába, majd körben egy csíkot is beletettem, de előtte picit megvajaztam a forma peremét, hogy rátapadjon a papír. Ebbe öntöttem a köleses keveréket és 180 fokra előmelegített sütőben, kb. 35-40 perc alatt megsült. Kihűtöttem a formában.

Ezután elővettem a kihűlt 500 g főtt kölest, amihez hozzákevertem a felaprított barackokat, a lekvárt, a habbá vert tejszínt és a zselatinfixet is. Ha nem zselatinfixből csináljátok, hanem a hagyományos zselatinporból, akkor azt fél deci vízben, kevergetve fel kell melegíteni, majd langyosra hűteni, aztán belekeverni a krémbe.

Ezután fogtam piskótalapot, amiről továbbra sem vettem le a kapcsos forma peremét, és ráöntöttem a köleskrémet, majd hűtőben csücsült egy éjszakát. De legalább 3 óra hűtés kell neki, míg megszilárdul.

Másnap kivettem a hűtőből, leszedtem róla a sütőforma peremét, óvatosan lehúztam a sütőpapírt körben. Ezután kivágtam egy torta nagyságú köralakú formát a sütőpapírból és rajzoltam rá egy háromszöget amit kivágtam. Rátettem a torta tetejére, a háromszögbe belekentem a lekvárt, majd lehúztam a papírt, a egy kanállal kicsit megpróbáltam szebbre formázni még a háromszöget (nem feltétlen sikerült) és így haladtam tovább körben. Végül félbevágott barackokat ültettem a szélére és felkockázott étcsokit.

 

 

Régi magyar recept újratöltve: Kossuth kifli

Megreformáltam egy régi családi kedvencet, a Nagymamám által gyakran készített diós süteményt, amit mi csak holdacskának hívtunk. Nem volt nyaralás gyerekkorunkban anélkül, hogy a kocsi ülése alatt ne lapult volna egy cipős doboz, benne dugig megpakolva ezzel az útisütivel, a pár 100  km-ekre pakolt fejenként kb. 10 db kóbászos szendó mellé…Nehogy már éhen haljunk az utazás alatt.

A eredeti Kossuth kifli története kicsit ködös számomra, hiszen a legenda szerint Kossuth Lajos a pozsonyi országgyűlés alatt az egyik vendéglőben rendszerint mandulával töltött kiflit evett, innen ered ugyebár a pozsonyi kifli, amit diós, mákos változatban készítenek inkább. És teljesen máshogy néz ki, mint ez, hiszen az egy élesztős töltött tészta. Érti ezt valaki? A lényeg, hogy mindegyik finom.

DSCF4836Adott volt egy alkalom, még hozzá egy workshop, ahova a sok blogger elsősorban enni okosodni jár, a szünetekben pedig kultúráltan falatozzuk a pestos csirkés szendvicset és valamilyen süteménnyel lefojtjuk. Gondoltam ez a keverem kavarom megsütöm diós csemege pont jó lesz a többi remekmű mellé a sorba. Mondjuk kicsit már bánom, hogy nem Demcsák Zsuzsa kedvenc bögrés palacsinta receptjét tettem fel a 10 legjobb töltelék tippjével. Hiszen, mint megtudtam, az előbbi mondatban nagyjából minden olyan kifejezés benne van, amitől a google keresőmotorjai hangosan felbőgnek és blogom látogatottsága az egekbe szökne…Na majd legközelebb.

Természetesen ismét akkor próbáltam ki egy új típusú lisztet, mikor elég ciki lenne elcseszni a süteményt. Így általában a sütés alatt már azon szoktam kattogni, hogy mi legyen a B terv, ha emberi fogyasztásra nem lesz alkalmas és mi van még a szekrényben,  hűtőben, ágy alatt, amiből másnap reggelig összedobok valami ehetőt.

Szénhidrátcsökkentett liszt került bele konkrétan, de mivel tartottam a végeredmény állagától ezért fele-fele arányban kevertem fehér tönkölyliszttel, mert azzal még sosem fogtam mellé. A sütés előtt sűrű ragacsos volt a tésztamassza, de aztán szépen feljött és összességben jó lett. Annyit változtattam még az eredeti recepten, hogy a dió alá kentem baracklekvárt, hogy ne legyen annyira száraz. A dió meg a lekvár pedig jóban vannak, el is fogyott azt hiszem az összes.

DSCF4831Hozzávalók:

4 db tojás

18 dkg cukor

20 dkg liszt (nálam fele fehér tönköly, fele szénhidrátcsökkentett liszt)

20 dkg vaj

1 citrom reszelt héja

1 mokkáskanál sütőpor

1 kupak diólikőr (elhagyható, vagy rum is jó helyette)

késhegynyi só

Tetejére:

kb. 5 evőkanál baracklekvár

2 marék apróra darabolt dió

A tojásokat szétválasztottam, a sárgáját habosra kevertem a vajjal és a cukorral, valamint a likőrrel és a citromhéjjal. A lisztben elkevertem a sütőport, egy csipet sót, és hozzászitáltam az egészet a nedves anyagokhoz. A tojások fehérjét kemény habbá vertem és azt is beleforgattam a masszába.

Előmelegítettem a sütőt 180 fokra és egy sütőpapírral kibélelt 20 x 25 cm-es tepsibe öntöttem a tésztát és egyenletesen elterítettem, a tetejét megkentem lekvárral, majd megszórtam a darabolt dióval. Kb. 25 perc alatt megsült, tűpróbával ellenőrizzük. Mikor kihűlt egy pogácsaszaggató segítségével félhold alakú darabokra szeltem.

 

 

Blog szülinap női szeszéllyel fűszerezve

Vagy egy szeszélyes nővel? Nézőpont kérdése, mindenesetre 1 éves lettem én.

img018

Pontosabban a blog.

10 oldalas hegyibeszéd és évértékelő megírása helyett, szimplán csak örülök, hogy 1 évvel ezelőtt, remegő kézzel ugyan, de volt bátorságom útjára indítani a Pálmafa Projectet. Azóta sok minden változott körülöttem, bennem, de a lelkesedés a jó minőségű, egészséges evés, ivás, főzés irányába mindig állandó maradt, ezért persze hálás köszönet annak a néhány embernek , családtagnak, barátnak, akik az elejétől fogva bátorítottak, osztottak a kedvenc közösségi portálon, aztán meg néha én osztottam őket szóban és tiltakoztam hevesen a hirtelen jött “reflektorfény” ellen, de esélyem nem volt ellenük. Úgyhogy inkább csak hagytam sodródni az egészet a maga ritmusában arra amerre menni szeretett volna.

Azt azért még nagyon szeretném ha tudnátok, hogy minden egyes olvasóm fontos és minden alkalommal ha kapok egy “tetszik” -et az arckönyvben akkor az én arcom is mosolyra derül és ugyanúgy fogok örülni a 365. emberkének is aki velem főzöcskézik, mint majd pár hónap múlva a 10.000-nek is. 🙂 Fő az önbizalom és az étel a fazékban! Egy szó, mint száz köszi Mindenkinek aki örömét leli az oldalon és jókat eszik ezáltal!

Bátran írjatok véleményt, csakis kizárólag szép és jó kritikát negatívat, pozitívat egyaránt, és küldhettek recepteket amik megreformálásra várnak! 🙂

Valamint köszönöm Anyukámnak, Apukámnak, a jó Istennek, világbéke stb. Éééss őszinte hála a Cafeblognak a lehetőségért, mert a nézettségemhez és a világhírnévhez vezető utamhoz maximálisan hozzájárulnak! 🙂

Nnnaa éhes vagyok inkább együnk!!!

DSCF3329

Mert szeszélyes vagyok és Nőőő, a női szeszély pedig az a süti amit a Nagymamám nagyon sokat sütött, aki történetesen ma lenne 89 éves…. Felsorolni sem tudnám hány olyan pillanat, beszélgetés, illat, étel, élmény van amiért neki hálás lehetek… Ez a süti amúgy az én Anyukám kedvence aki a Nagyikám lánya, és véletlenül holnap érkezik a Zapukámmal, hogy megpróbálják felvenni a fővárosi pörgést két nap erejéig a kicsi lányukkal, de menni fog ez, mint mindig! 🙂

Eldugultam.

Női szeszély tortaformában (pálmafásítva)

A szakácskönyv amiben a receptet találtam majdnem velem egyidős, mert 1976-os kiadás. Az eredeti mennyiségeket írom, mellé megjegyzésként pedig az én verzióm. Én a tészta hozzávalóit megfeleztem, mert nem akartam, hogy túl vastag legyen, illetve tettem bele friss epret is. Előre szólok, hogy a friss gyümölcs levet fog ereszteni, szóval ha a hagyományos állagra vágytok akkor csak lekvárral süssétek. Az epres verzió is szeletelhető lesz, viszont a tészta tutira nem lesz száraz inkább szaftos, ahogy átjárja az eperlé, ami hűléskor besűrűsödik.

Természetesen sima tepsiben is készíthetitek én a hagyományos nagy kapcsos tortaformát használtam.

DSCF3334

 

Hozzávalók: 

Tésztához:

50 dkg liszt (nálam fele teljes kiőrlésű tönköly és fehér tönköly)

25 dkg vaj

15 dkg cukor (nálam fele nád és nyírfa)

fél deci tej

2 dkg élesztő

2 tojássárgája

Tetejére:

15 dkg baracklekvár (nálam ribizlilekvár + 20 dkg friss eper szeletelve)

6 tojásfehérje (nálam 5)

20 dkg vaníliás porcukor (nálam késhegynyi vaníliapor és kb. 3 evőkanál nyírfacukor)

5 dkg durvára aprított mandula (nálam dió)

A lisztben elmorzsoltam a vajat, majd hozzáadtam a tojássárgáját, a cukrot, és a langyos nádcukros tejben felfuttatott élesztőt és összegyúrtam egy gombóccá, majd fél órát pihentettem. Addig megmostam az epret és felszeltem, felvertem a tojások fehérjét, mikor félkemény volt a hab, beletettem a vaníliás nyírfacukrot és kemény habbá vertem. A sütőt előmelegítettem 180 fokra, a tortaformát kivajaztam. A tésztát lehet nyújtani is, de én inkább kézzel belenyomkodtam a forma aljába, rákentem a lekvárt és a szeletelt epret egyenletesen elolszlattam rajta. Szórtam rá pici diót is és kb. 25 percre a sütőbe toltam. Majd kivettem, rákanalaztam a tojáshabot, elkentem, kicsit felborzoltam egy kanál hátuljával a tetejét, megszórtam a darabolt dióval és alacsony hőfokon szárítottam a habot, míg kissé megszilárdult és a teteje pirulni kezdett.

DSCF3333

 

 

 

 

Első lekvárom, ami narancs

Szerencsére nem vagyok rászorulva a lekvárfőzésre, mivel ha 10 üveg nem figyel a konyhában akkor egy sem. Anyukám alkotásai és mindig küld, hiába mondom, hogy még a tavalyelőtti is ott van, nem baj, biztos, ami biztos küld még ötöt hozzá. Dehát mihez eszik az ember lánya lekvárt? Én max süteménybe teszem nagy ritkán, hébe hóba keverek a natúr joghurtba 1-1 kanállal, vajas lekváros kenyeret meg évente kb. kétszer jut eszembe enni, szóval nálam ez lassan fogy na. Persze ennél nagyobb “problémám” sose legyen, mint hogy leszakad a konyhaszekrény a lekvártól…

Karácsonykor úgy gondoltam, hogy mivel a család lekvárállományának 90%-a már nálam landolt, akkor most főzök én nekik egyet. A narancsra esett a választás, ízében, illatában is téli, ráadásul ilyet még Ő sem főzött. Sok receptet elolvastam, amelyikben tartósítószer volt, az egyből kiesett a játékból, amelyikben több volt a cukor mennyisége, mint a gyümölcsé az szintén, úgyhogy próbáltam kialakítani a saját ízlésemnek megfelelőt. Zárójelben halkan megjegyezném, hogy ezt a cukoradagot is még sokallom, de állítólag ez is tartósítja a lekvárt, így pakoltam bele nagy kanállal, mert nem szerettem volna ha a karácsonyfa alá penészvirágos narancslekvár kerülne…. Valaki azt írta, hogy állítsuk fejre a lekvárt a lezárás után pár percre, valaki azt, hogy kerüljön szárazdunsztba, biztos ami biztos én mindegyiket megcsináltam, nyolc takaró alá került még frissen melegében és ott csücsült pár napot árván. A hozzám látogató kedves vendégek figyelmét pedig felhívtam, hogy mielőtt magukra rántanának egy plédet, csak úgy, mert tél van és jól esik, ezt most ne tegyék, mert életveszélyes sérüléseket szenvedhetnek az abban megbújó, nagy üveg lekvártól…

Az elkészítése óta száraz, hűvös helyen tartózkodott, és lááám nem lett semmi baja, teszteltük, finom volt, a mézeskrémes két lapja közé vegyítve került a baracklekvárral és “hű meg a ha” finom lett. A felbontás után viszont kerüljön már a hűtőbe és ott várja további sorsát egy jó máglyarakáshoz például, de nyakunkon a farsang és a fánk is lassan…

DSCF2647

Hozzávalók 1 nagyobb üveghez:

1/2 kg narancshús (kb. 1 kg volt héjastól)

2 db narancs héja lereszelve

fél citrom leve

30 dkg nád v nyírfacukor (vagy vegyesen)

1 kupaknyi rum

1-1 mokkáskanál őrölt fahéj és őrölt szegfűszeg

fél mokkáskanál frissen reszelt szerecsendió

A narancsokat megsikáltam alaposan, majd kettőnek a héját lereszeltem, a húsát is igyekeztem megtisztítani a fehér részektől és apróra kockáztam. Egy lábosba tettem a narancshúst, a reszelt héjat, ráöntöttem a cukrot, a fűszereket, a citromlevét és együtt rotyogtak kb. fél óráig alacsony lángon. Hígnak tűnhet az állaga, de a dunsztolás után sűrűbb lesz.

Egy csavaros üveget kifertőtlenítettem mielőtt a lekvár belekerült, vagyis egy edénybe vizet forraltam és ebbe tettem az üveget kis időre, majd óvatosan kibányásztam belőle, lehetőleg úgy, hogy ne érjek a szájához és a tető belsejéhez sem.

A forró lekvárt belekanalaztam az üvegbe, az összes karizmomat bevetve lezártam, pár percre fejre állítottam, aztán bebugyoláltam plédek közé ahol 3 napot töltött.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!