Pálmafa Project

Gyümölcsmártás extrákkal

Minden évben kell egy gyümölcsmártás recept. Általában június magasságában szál meg az ihlet ez ügyben, mikor megérkezik hozzám a kertből az első rekesz cseresznye és/vagy meggy szállítmány.

Az egyik “extra” a cékla láttán ne boruljatok ki nagyon, aki követ, tudja, hogy ez nálam már megszokott, aki meg nem, az feltétlenül kóstolja meg a céklát valamilyen piros gyümölccsel kombinálva, mert mennyei mannához jut ezáltal, ha mondom. Eperrel, meggyel és cseresznyével a legjobb, akár nyersen turmixba, akár pirítósra bruschettára, akár nyers gyümölcslevesbe, akár egy hasonló mártásba teszitek a végeredmény repetagyanús. Nem a céklaíz dominál amúgy benne, sokkal több a gyümölcs, amit igyekeztem nem szétfőzni, éppen csak összeforralni.

Dara és hús helyett,  pedig most dió és kecskesajt koronázta meg, utóbbi helyett a fetasajt is jó lehet, és jó sok zöld citrommal, illatos mentával kész a hmmm érzés és kiül az arcotokra a szép az élet felirat egyből.

Nincs benne tejföl, meg lisztes habarás, ami csak elnyomja az ízeket és szerintem egy kalap alá kerül ezáltal az összes hasonló gyümölcsmártás és pont az igazi friss aromák hiányoznak belőle. Persze tehettek hozzá egy kevés joghurtot vagy akár kókusztejszínt, ha szeretnétek, de ezek nélkül is pont elég krémes és selymes az egész sztori. Sűrítésnek elég a gyümölcsből pár kanállal visszaturmixolni és akkor még rizsliszt sem kell bele, ízlés dolga, nekem most az utóbbihoz volt kedvem.

Hozzávalók 4 adaghoz:

2 nagyobb fej cékla

kb. 60 dkg cseresznye és/vagy meggy

10 dkg dió

10 dkg natúr kecskesajt (feta is jó helyette)

1 db lime (citrom is jó helyette)

1 teáskanál szárított menta

1 kisebb ág friss menta

csipet só

méz vagy nyírfacukor ízlés szerint

2-3 evőkanál rizsliszt (zabliszt is jó helyette)

A céklát héjastól megfőztem, meghámoztam felkockáztam.

A cseresznyét és a meggyet kimagoztam, mindent egy lábosba tettem, tettem bele pár szelet zöld citromot, belefacsartam az egyik felének a levét is, beletettem a felaprított menta egy részét, kevés nyírfacukrot, csipet sót és felöntöttem annyi vízzel, ami éppen csak ellepte.

A diót megpirítottam pár perc alatt egy száraz serpenyőben, majd ledaráltam, nem baj, ha kicsit darabos marad.

Mikor felforrt a mártás kivettem pár evőkanálnyit a léből, összekevertem a dióval és a rizsliszttel, majd visszaöntöttem a mártásba, megvártam, míg ismét felforr és kicsit besűrűsödik, majd elzártam a gázt alatta. Szórtam még bele friss mentát, belefacsartam a lime másik felét is és kihűtöttem langyosra, vagy be is hűthető, tálalás előtt pedig kecskesajtot és pár szem diót tettem a tetejére.

Medvehagymás spenótleves

Van élet a spenótfőzeléken túl is! Bár azt is nagyon szeretem, de most mégis levesre vágytam, és teljesen véletlenül úgy alakult, hogy “gyógyszer” szerepben is tündökölt ez az étel hétvégén.

Közben azon tűnődöm, hogy szomorú, hogy idézőjelbe kell írni a gyógyszert, hiszen ez lenne az ideális, ha az ételünk lenne a gyógyszerünk, nemdebár????

Szóval úgy esett, hogy tényleg zuhogott aznap az eső, A Férfi meg egy laza torokfájással küzdve előadta a hattyú halálát, de ezzel nem is volt baj, így is szeressük, hogy segítsek rajta, ráhagytam és elmentem shoppingolni… Persze csak miután megfőztem ezt a jó kis leveskét többek között, és beletettem, szívem, lelkem, hogy érezze a törődést, na meg persze egy tonna medvehagymát, hogy “üssön” is. Mire hazaértem, a nagy lábos levesből, kb. egy merőkanálnyi maradt, cirka két óránként tüntetett el, két alvás között egy-egy tányérral és a nagy húsevő nem győzött hálálkodni érte, hogy mást ne is rakjak elé csak a levest… Naná, hogy ilyenkor én is örömtáncot járok. Egészségére, másnapra el is múlt minden baja és a nap is kisütött.

Semmi ördöngösség nincs a receptben, de célszerű a spenót mellé még valami zöldséget belezuttyintani, mert brutál mennyiségű spenótlevél kellene hozzá, hogy abból tényleg egy vendégsereg is jól lakjon, hiszen összeesik. Általában ugye krumplival szokták megtömni a krémleveseket, köszi én arról lemondanék, helyette zeller volt kéznél azt toltam bele és persze a lényeg, a méregtelenítő és baciölő medvehagyma is nyersen kerüljön bele a végén, azt felesleges már főzni, így íze, illata, hatása nagyobb eséllyel megmarad.

A kecskesajt a plusz, szuper a spenóttal, de helyette jó lehet a fetasajt is, vagy füstölt, ha még egyszerűbbre szeretnétek venni a figurát. Mivel a frigóban volt fagyasztott maradék kenyér, a legjobb mód rá, hogy újra életre keljen, ha kevés olívaolajon át van pirítva, amit aztán magam elől próbáltam eldugni, kevés sikerrel, mert nem lehet abbahagyni, de azért a leveshez is jutott pár kocka…Repetáért kiált!

Hozzávalók 4 főre:

60 dkg spenót

fél csokor medvehagyma

1 db zellergumó (krumpli is jó)

1 deci tejszín (kókusztejszínt használtam)

1 fej vöröshagyma

nagy csipet reszelt szerencsendió

só, bors

Tetejére:

10 dkg kecskesajt (más sajt is jó)

pár szelet száraz kenyér felkockázva, olívaolajon megpirítva

A spenótot alaposan átmostam, a vastagabb szárrészt letéptem róla, majd kisebb darabokra tépkedtem.

Egy lábosban kevés kókuszolajon megpároltam a felaprított vöröshagymát, majd rádobtam a spenótot és a vékonyra szelt zellert is, megvártam, míg a spenót összeesik, sóztam, borsoztam, reszeltem hozzá szerecsendiót és felöntöttem annyi vízzel, hogy egy ujjnyival ellepje. Megvártam, míg felforr, majd kb. még 5 percet rotyogtak együtt, ezután elzártam a gázt alatta. Ezután adtam csak hozzá a kókusztejszínt és az apróra vágott medvehagymát, amiből egy keveset a tálaláshoz is félretettem. Simára turmixoltam, majd tálaláskor szórtam a tetejére, kevés olívaolajon megpirított kenyérkockát, majd rámorzsoltam a sajtot is és reszeltem még rá szerecsendiót.

Kajszibarackos, paradicsomos mini palacsinták

Sós, édes egy tányéron, el tudnék élni ilyesmin egész évben. És itt most a friss édes barackra és paradicsomra gondolok elsősorban, külön-külön és párban is remekelnek az ételekben, akármilyen furán is hangzik. Szerintem lassan megszokjátok tőlem a hasonló kombinációkat és nem pedig megszöktök tőlem…

DSCF9614Ez egy tökéletes előétel lehetne mondjuk egy nyári vacsora vagy ebéd alkalmával. Nem mintha egy szimpla kényeztető reggelinek nem lenne szuper… Pofonegyszerű, flancosnak tűnik, pedig nem az, a hozzávalók színeitől lesz mutatós. Süthettek kisebb és nagyobb palacsintákat, akár fel is lehet tekerni őket, vagy félbehajtani.

Csicserilisztes palacsintákat sütöttem, mostanság ez a kedvencem, de bármilyen másik liszt is megteszi. Célszerű valamilyen sós, lágy sajtot morzsolni a tetejére, ez még jobban kiemeli az ízeket, illetve rozmaring, ha nincs kéznél, kakukkfű, oregánó, vagy akár bazsalikom is jó lehet, akkor a legjobb, ha friss fűszernövényekkel szórjátok meg.

Hmm, és na jó elárulom, hogy hamarosan jön egy pikáns lekvár recept is, csak, hogy a paradicsom és a sárgabarack bűvöletében maradjunk még egy kicsit.

DSCF9618

Hozzávalók:

sárgabarack

paradicsom

kecskesajt (feta, Anikó sajt is jó)

rozmaring

citromlé

só, bors

Palacsintához (3-4 db kicsi)

5 evőkanál csicseriborsóliszt (lehet más liszt is, pl. zab, hajdina, rizs, tönköly stb.)

víz (kb. fél deci)

1 tojás

csipet szódabikarbóna

kókuszolaj

A palacsinta hozzávalóit összekevertem sűrűbb állagúra a szokásosnál, hogy vaskosabbak legyenek és kisütöttem a szokásos módon, egy kisebb merőkanálnyi mennyiséget tettem a serpenyőbe darabonként, miután felforrósítottam egy kanálnyi kókuszolajat. A csipet szódabikarbónától kicsit megemelkednek és klassz szivacsosabb textúrájuk lett.

A barackot, a paradicsomot felkockáztam, belekevertem a többi hozzávalót is, majd a palacsintára halmoztam, és már ehető is.

Sült cékla sajtmártással

Aki a céklát szereti, az egyrészt rossz ember nem lehet, másrészt ízleni fog neki ez a sütőben sült verzió is. Az ötlet onnan, hogy sokan készítik ezt krumpliból, viszont így kevesebb benne a szénhidrát és a cékla sokkal izgalmasabb is.. Édesburgonya lenne még tökéletes erre a célra, próbáljátok ki azzal is a cékla viszont sokkal olcsóbb, így ez is mellette szól.

DSCF9246

Reszelhettek rá sajtot, aztán ráolvaszthatjátok a sütőben, én most kicsit flancoltam, mert ehhez volt kedvem, és egy édeskésen pikáns narancsos sajtmártás lett a végeredmény. Locsolhatjátok a tetejére is, tök mindegy, nagyon finom. Lehet előétel, de egymagában vacsora, ebéd, ha kevésbé megterhelő ételre vágytok.

DSCF9240

Hozzávalók 2 főre:

2 db hosszúkás cékla

10 dkg kecskesajt (kéksajt is jó helyette)

1 deci főzőtejszín (én mandulatejjel csináltam)

2-3 evőkanál frissen facsart narancslé

pár szál friss kakukkfű vagy 1 mokkáskanál szárított

2-3 gerezd fokhagyma

olívaolaj

só, bors

nagyon pici méz, de ez elhagyható

A sütőt előmelegítettem 200 fokra. A céklát meghámoztam, és vékonyan bevagdostam keresztben. Úgy egyszerűbb, ha mögé tesztek egy másik vékony vágódeszkát, így tuti nem csúszik tovább a kés a céklában és nem vágjátok ketté. Bár nekem sikerült azért…csak a képen nem látszik….

A fokhagymákat megpucoltam és vékonyan felszeleteltem, majd a cékla vágásaiba tettem 1-1 szeletet. Ezután letéptem két kb. 50-50 cm hosszú alófóliadarabot és egymásra tettem keresztben, majd a céklát a közepére helyeztem. Sóztam, borsoztam. Csináltam egy batyut, felhajtogattam a fólia mind a 4 oldalát, majd mielőtt lezártam volna, meglocsoltam a céklát olívaolajjal, így nem tud már kifolyni belőle. Ezután a tetejét is lazán összetekertem és sütőrácsra tettem, 35-40 percre.

Ezalatt a serpenyőbe tettem a sajtot, elkezdtem lassú tűzön megolvasztani, picit megsóztam, borsoztam, hozzácsorgattam a narancslevet és a mandulatejet, megszórtam a kakukkfűvel, egy pár csepp mézet is kapott, pár percig kavargattam, míg a sajt teljesen megolvadt és szép sűrű mártást kaptam.

A cékláról óvatosan lebontottam a fóliát, de csak a tetejét, hogy ne folyjon ki az olaj, majd visszatettem a rácsra kb. még negyed órára, hogy megpiruljon a teteje is. Át is rakhatjátok sütőlemezre, ha úgy kényelmesebb.

Végül kivettem a sütőből, átraktam egy tányérra, amibe előtte belekanalaztam a sajtmártást. Megszórtam  még friss kakukkfűvel és kész. Ha a sajtmártás kihűlne közben ,akkor picit melegítsétek fel és ismét jó lesz az állaga.

Kecskesajtos pirítós málnával

Július kedvenc reggelije lehet! Nekem legalábbis biztosan, akkor is, ha hosszú még ez a hónap. 3 friss, karakteres hozzávaló és kész az ízvarázslat.

20150701_062103-2Tudom, hogy sokan nem szeretitek a kecsketejet, még a belőle készült sajtot sem, bár azért annak már nincs annyira durván “kecskeíze” szerintem. Jó tudni, hogy a kecsketejre sokkal kevesebben lesznek allergiások, mint a tehénből készült tejre. A kecsketej könnyebben is emészthető és 3-szor annyi D-vitamin van benne, mint a tehénben, ezáltal több kálcium is képes felszívódni a szervezetben.

Állítólag a kecsketej jó hatással van a stresszre és a rák elleni védelemben is szerepet kap a benne lévő Q10 antioxidánsnak köszönhetően. A-, B1-, B2-, C-, D-, E-vitaminokat is tartalmaz, valamint nyomelemek közül, kálium, magnézium, foszfor, cink, jód, króm is találhatóak benne.

A málnáról is csak ódákat lehet zengeni, az egyik legjobb C-vitaminforrás nyáron, tele van antioxidánssal, magas a víztartalma, kalória pedig alig akad benne. Arról nem beszélve, hogy a legegyszerűbben fogyasztható gyümölcs, nem kell a magozással bibelődni  csak megmosni és mehet a tányérra, vagy egyből hamm bekap.

Lehet, hogy mekegni fogok, de biztos, hogy amíg a málna érik, tuti hogy többször kerül még reggel a tányéromra ez az eledel.

20150701_062030-3Hozzávalók:

1 szelet teljes kiőrlésű magos kenyér pici olívaolajon pirítva

kecskesajt (ha nem szeretitek, lehet helyette feta v más krémsajt)

málna

frissen őrölt bors és pár citromfűlevél (elhagyható)

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!