Pálmafa Project

Gyümölcsmártás extrákkal

Minden évben kell egy gyümölcsmártás recept. Általában június magasságában szál meg az ihlet ez ügyben, mikor megérkezik hozzám a kertből az első rekesz cseresznye és/vagy meggy szállítmány.

Az egyik “extra” a cékla láttán ne boruljatok ki nagyon, aki követ, tudja, hogy ez nálam már megszokott, aki meg nem, az feltétlenül kóstolja meg a céklát valamilyen piros gyümölccsel kombinálva, mert mennyei mannához jut ezáltal, ha mondom. Eperrel, meggyel és cseresznyével a legjobb, akár nyersen turmixba, akár pirítósra bruschettára, akár nyers gyümölcslevesbe, akár egy hasonló mártásba teszitek a végeredmény repetagyanús. Nem a céklaíz dominál amúgy benne, sokkal több a gyümölcs, amit igyekeztem nem szétfőzni, éppen csak összeforralni.

Dara és hús helyett,  pedig most dió és kecskesajt koronázta meg, utóbbi helyett a fetasajt is jó lehet, és jó sok zöld citrommal, illatos mentával kész a hmmm érzés és kiül az arcotokra a szép az élet felirat egyből.

Nincs benne tejföl, meg lisztes habarás, ami csak elnyomja az ízeket és szerintem egy kalap alá kerül ezáltal az összes hasonló gyümölcsmártás és pont az igazi friss aromák hiányoznak belőle. Persze tehettek hozzá egy kevés joghurtot vagy akár kókusztejszínt, ha szeretnétek, de ezek nélkül is pont elég krémes és selymes az egész sztori. Sűrítésnek elég a gyümölcsből pár kanállal visszaturmixolni és akkor még rizsliszt sem kell bele, ízlés dolga, nekem most az utóbbihoz volt kedvem.

Hozzávalók 4 adaghoz:

2 nagyobb fej cékla

kb. 60 dkg cseresznye és/vagy meggy

10 dkg dió

10 dkg natúr kecskesajt (feta is jó helyette)

1 db lime (citrom is jó helyette)

1 teáskanál szárított menta

1 kisebb ág friss menta

csipet só

méz vagy nyírfacukor ízlés szerint

2-3 evőkanál rizsliszt (zabliszt is jó helyette)

A céklát héjastól megfőztem, meghámoztam felkockáztam.

A cseresznyét és a meggyet kimagoztam, mindent egy lábosba tettem, tettem bele pár szelet zöld citromot, belefacsartam az egyik felének a levét is, beletettem a felaprított menta egy részét, kevés nyírfacukrot, csipet sót és felöntöttem annyi vízzel, ami éppen csak ellepte.

A diót megpirítottam pár perc alatt egy száraz serpenyőben, majd ledaráltam, nem baj, ha kicsit darabos marad.

Mikor felforrt a mártás kivettem pár evőkanálnyit a léből, összekevertem a dióval és a rizsliszttel, majd visszaöntöttem a mártásba, megvártam, míg ismét felforr és kicsit besűrűsödik, majd elzártam a gázt alatta. Szórtam még bele friss mentát, belefacsartam a lime másik felét is és kihűtöttem langyosra, vagy be is hűthető, tálalás előtt pedig kecskesajtot és pár szem diót tettem a tetejére.

Tárkonyos gyümölcsmártás zabkorpás morzsával

Igen, először én is felhúztam a tarkómig a szemöldököm, mikor meghallottam, hogy a tárkony és a gyümölcs egy tányéron, ráadásul egy időben?? Meggy-tárkony barátságról volt szó konkrétan, furcsállottam, de mivel ez a fűszernövény az egyik kedvencem, gondoltam mi bajom lehet?  Imádom a levesekben, mártásokban, a meggyet is csípem, még kaptam is a piacon, és idén még gyümölcsmártást sem főztem, akkor most elérkezett a remek alkalom. És ha már volt itthon még egyéb gyümölcs, repültek a fazékba ők is.

DSCF4190

Egy nagy tárkonybokor meg adott volt kis kertemben, komolyan mondom, a tárkonynál csak a gaz nő gyorsabban… Már egy csokrot szárítottam is le belőle ( a tárkonyból és nem a gazból), hogy legyen télire is.

Egy szó, mint száz, nyugodtan próbáljátok ki ezt az ételt, semmilyen nagyon “biztosíték kiverős” ízt nem fogtok tapasztalni a gyümölcs és a tárkony találkozásával, egyáltalán nem zavaró benne, tényleg finom! A morzsa pedig zabkorpából készült mellé ugyebár, ez volt az első kísérletem vele a búzadara helyettesítésére, amivel amúgy semmi bajom, sőt talán ez az egyetlen menzás, és pozitívnak, mondható retro étel, ami eszembe jut… Búzadarám viszont nem volt itthon, zabkorpa meg mindig van és teljesen jó lett a végeredmény, csak picit más, mint a hagyományos dara. Az agyon habart lisztízű mártásokat azonban tényleg nem szeretem, ezért ezt most jogurttal és zabliszttel oldottam meg.

DSCF4195

Hozzávalók 2 főre:

30 dkg gyümölcs (nálam meggy, szilva, sárgabarack)

1 evőkanál friss aprított tárkony (lehet szárított is, de abból 1 mokkáskanál is elég)

1 deci natúr joghurt

1  evőkanál zabliszt

1 evőkanál citromlé

1-2 evőkanál nyírfacukor v nádcukor

csipet só

Morzsához:

10 dkg zabkorpa

1 evőkanál kókuszzsír

csipet só

Mártás elkészítése: a meggyet megmostam, kimagoztam, a barackokat szintén, majd utóbbi kisebb darabokra vágtam és a szilvával is hasonlóan jártam el. A gyümölcsökből kb. 1 marékkal félretettem a tálaláshoz, a többit pedig egy lábosba dobtam, megszórtam a cukorral, a friss tárkonnyal, meglocsoltam citromlével és felöntöttem annyi vízzel, ami éppen csak ellepi. Elkezdtem főzni közepes lángon. Közben a joghurtot simára kevertem a zabliszttel. Mikor a gyümölcsök forrni kezdtek, a főzővízből pár kanállal a joghurtos lisztes keverékhez öntöttem és elkevertem simára, majd a forrásban lévő gyümölcsökhöz öntöttem. Így nem lesz csomós  a végeredmény. Folyamatosan kevertem, megvártam míg elkezd besűrűsödni és már zártam is el a gázt alatta.

A morzsához egy serpenyőben felhevítettem a kókuszzsírt, majd beleszórtam a zabkorpát egy csipet sóval együtt és keverés mellett pár perc alatt megpirítottam, majd bekészítettem magam mellé egy pohár hideg vizet és mindig egy picit löttyintettem a zabkorpához, aztán folyamatos kevertem, míg beszívta az egészet, majd ismét ment hozzá pici víz, keverés következett és ezt még párszor megismételtem, míg kissé megdagadt és morzsás állagú lett.

Tálalásnál még hozzákevertem a friss gyümölcsöket, rászórtam a morzsát és még némi tárkonyt.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!