Pálmafa Project

Cukkinitorta

Zöldségfronton a paradicsom után, nálam a cukkini a nyár sztárja, mert bármit lehet belőle készíteni, még desszertet is. Nem sokára hozok is nektek egy almás cukkinis kenyeret, de előtte jöjjön az olaszok Scarpaccia nevezetű cukkinitortája, természetesen “pálmafásítva”…

Kinézetre lehetne akár alma vagy baracktorta is, pedig nem, azok a sárga szeletek bizony cukkiniből származnak, ugyanis kaptam ajándékba pár alkar hosszúságú példányt, úgyhogy egyből valami hasonló recept után áhítoztam. Így bukkantam a Scarpaccia-ra. Eredetileg sima liszt illetve kukoricaliszt keverékéből készül, én viszont ezek nélkül szerettem volna elkészítni, így választottam a hajdina és amaránt keveréket, mivel utóbbi állaga kicsit darásabb tehát hasonlít a kukoricalisztre. Használjátok, amelyiket szeretnétek, de mindenképp érdemes kipróbálni ezeket a liszteket szerintem.

Dió és parmezán korona kerül rá, a kettő együtt önmagáért beszél, az olasz receptekben még aszalt paradicsom is van benne, néhol proschiutto-t is láttam, tényleg lehet variálni ízlés és kéznél lévő hozzávalók szerint. Laktató, szerintem reggelire hidegen szuper, mellé mehet paradicsom, és ha felszeletelitek, mint egy pizzát, még magatokkal is vihetitek, sokkal jobb,  mint a péksütik…

Hozzávalók 28 cm-es tortaformához:

1 nagy méretű cukkini kb. 70-80 dkg

1,5 bögre hajdinaliszt (2,5 decis bögrével mérve)

1 bögre amarántliszt

pár gerezd fokhagyma

1 kis csokor friss bazsalikom és/vagy kakukkfű vegyesen

10 dkg dió

2 db tojás

fél bögre olívaolaj

kb. 1 bögre víz

só, bors

olívaolaj

Tetejére:

10 dkg parmezán

pár db friss bazsalikom és kakukkfű levél

Elkészítése:

A cukkint megpróbáltam nagyon vékony szeletekre vágni. Én kikapartam a magját először, mivel ennek nagyok voltak a középén, viszont a kisebb zöld cukkininek nem szükséges.

A lisztekben elkevertem a fűszereket, a felvert tojást összekevertem a vízzel, olívaolajjal, majd a liszthez öntöttem. Belereszeltem a fokhagymát is. Sűrű, de még folyós, palacsintatészta állagúnak kell lennie. Egy kapcsos formát kikentem vékonyan kókuszolajjal, majd belehelyeztem a cukkiniszeleteket és ráöntöttem a masszát, kicsit összekevertem még őket a formában, majd megszórtam dióval a tetejét és 180 fokra előmelegített sütőbe dugtam, ahol kb. 40 percet töltött. Ha a dió nagyon égni kezdene takarjátok le egy alufóliáva. Sütőfüggő, hogy mikor sül át teljesen, mikor szépen összeáll és nem folyós már a közepe, akkor ki lehet venni és megszórni parmezánnal és friss fűszerekkel. Pár löttyintés olívaolaj még jót tesz neki tálalás előtt.

Langyosan az igazi, de másnap hidegen is nagyon finom volt és szépen szeletelhető.

Forrás: https://www.afamilyfeast.com/scarpaccia-zucchini-tart/

Szedres túrós süti

Rögtön hétindítónak hoztam nektek egy nagyon túrós, de főleg szedres sütit. Gyorsan süssétek meg, mert pillanatokon belül vége a szeder szezonnak! De a jó hír az, hogy tulajdonképpen akár szilvával is működhet….

Viszont a savanykás  szeder passzol a legjobban, a jó sok citrommal megküldött túrós, ámde rizslisztes alapsütihez. Pofonegyszerű a történet, keverem, kavarom, majd a tepsiben a sütőbe tolom és jól megsütöm. Ráadásul, ha az ablakon kinézek, még jól is fog esni a sütő melege…

Az eredeti recept egyébként búzadarával készül, én ezt cseréltem ki rizslisztre és tökéletesen működik így is, ha utóbbi nincs kéznél, akkor zabkorpával is elkészülhet, nyilván akkor nem gluténmentes, de legalább finom az verzió is.

A brutál édesszájúaknak nem biztos, hogy ez lesz a kedvenc sütije, maximum ők szórnak még rá cukrot sutyiban, mikor senki nem néz oda, de szerintem ez ezzel a cukor, pontosabban eritrol mennyiséggel jó, ahogy van. A nagy csipet kardamom pedig csavar a citromos aromán még egyet, ha nem használtátok még ezt a keleti fűszert, érdemes tenni vele egy próbát.

Hozzávalók egy 25×30 cm-es közepes tepsihez:

20 dkg szeder

fél kg túró

5 tojás

10 dkg rizsliszt (vagy zabkorpa)

8 evőkanál eritrol v nyírfacukor stb.

1 mokkáskanál kardamom (elhagyható)

1 citrom leve és reszelt héja

A sütőt előmelegítettem 180 fokra.

A túrót a tojással, cukorral, citrommal, citromlével fűszerrel kikevertem, majd hozzászórtam a lisztet, azzal is alaposan összeforgattam. Egy sütőpapírral kibélelt tepsibe öntöttem és 50-55 percig sütöttem, amíg már nem volt folyós a közepe. Kivettem, kihűtöttem és szépen szeletelhető, hűtőben vígan eláll, de nem fog, mert pikk-pakk elfogy.

Forrás:http://receptneked.hu/edes-sutemenyek/gyumolcsos-sutik/szedres-sutik/turos-sutemeny-szederrel/

 

Sárgadinnye krémleves szederrel

A citromos víz után, a kedvenc nyári szomjoltóim ezek a levesek, csak egy turmixgép vagy botmixer szükségeltetik, minimum kétféle gyümölcs és kész.

Mindenki – tisztelet a kivételnek- , panaszkodik, hogy meleg van. Nyár van. Ennyi. Pont. Eddig is voltak nyaranta olyan napok, hetek, amikor bizony a hőmérő higanyszála 40 fokra is felkúszott. De télen meg ugyanezek az emberek panaszkodnak, ha hideg van. Nem kéne inkább kihozni a melegből és hidegből a legjobbat, és örülni, hogy nem nyáron van 15 fok zuhogó esővel?? Nem értem őket, de nem is baj, én szeretem a meleget és imádom a főzés nélküli gyümölcsleveseket!

Nem szoktam ezeket túlcifrázni, ami van otthon az megy bele ami a fűszereket illeti, ami a folyadék részét, az pedig legtöbbször kókusztej és/vagy víz, szerintem ezek a legjobb opciók, úgyis a gyümölcs ízén van a hangsúly. A dinnyém most brutál édes volt, éppen ezért a savanykásabb szeder lett a legjobb barátja, na meg persze jó sok citromlé, és citromfű, menta. Nem sokáig nőnek már ezek a kertben, kihasználom, amíg van. Ha ezek nektek nincsenek semmi gond, ha vesztek citromot, vagy még jobb a lime, akkor már nyert ügyetek van. Tálaljátok a dinnye héjában, és kitűnő nyári előétel lesz, forró levesre nem sokan vágynak mostanság úgysem szerintem. Sőt, én másnap reggel a zabpelyhet is ebbe szórtam, és egy isteni finom dinnyés zabkása lett a végeredmény. Ha pedig az egészet leturmixoljátok, és lehűtve magatokkal viszitek, akkor tuti, hogy nem fogtok elcsábulni semmilyen cukros, szirupos, tejes frappé vagy shake vagy fagyi irányába se. Feltéve, ha nem akartok…

Hozzávalók 4 főre:

1 nagyobb méretű sárgadinnye

20 dkg szeder

1 deci kókusztej (helyett víz vagy  más növényi tej is jó lehet)

1 citrom leve

friss menta és/vagy citromfű levelek

A dinnyét keresztben félbevágtam, kikapartam a magjait, majd a húsát kikanalaztam és a turmixgép táljába tettem.

Hozzáöntöttem a kókusztejet, citromlevet, annyit vizet még, ami kb. 3/4-ig ellepte, tettem egy csipet sót is bele és leturmixoltam, visszaöntöttem a levest a dinnye héjába, beleszórtam az apróra vágott mentát és citromfüvet illetve a szedret is. Ha a dinnye hideg volt, akkor hűteni sem kell, egyből el lehet kanalazni, bár jót tesz neki, ha áll legalább fél órát, hogy összeérjenek az ízek.

 

 

Kapros juhtúrós karfiolpizza

A pizza, ami nem is igazi pizza, viszont engem a kenyérlángosra is emlékeztet, pedig ahhoz sincs köze, ráadásul karfiol az alapja, de nincs is karfiolíze, ami jó hír azoknak akik utálják, sőt még gluténmentes is, de főleg baromi finom!Nem állítom határozottan, hogy süssetek ilyet a 38 fokos hőségben, nálam is egy hűvösebb napon készült, mivel érkezett hozzánk egy kosár meglepi egyenesen Erdélyből, -ezúton is köszönet érte-, ami többek között friss juhtúrót is tartalmazott.

Mivel maradék bacon is volt otthon, már össze is pároztam őket, és ha juhtúró, akkor a kapor sem maradhatott ki a buliból.

Van már egy karfiolpizza recept a blogon, de ennek lett most igazán jó a tésztája, az vékonyabb volt, de most csempésztem a karfiol és a tojás mellé pár kanál hajdinalisztet, és ettől lett olyan finom, puha inkább kenyérlángosra hajazó állaga, nagyon enyhe, nem is igazán felismerhető karfiol ízzel. És utóbbi itt most nem probléma, hiszen domináljon csak a feltét bátran.

Brokkolival is működik amúgy ez a pizzarecept, egy a lényeg, próbáljátok ki, mert addig úgy sem hiszitek el, hogy mennyire jó!

Hozzávalók egy kb. 30 cm átmérőjű pizzához:

2 fej karfiol

2 db tojás

4 evőkanál hajdinaliszt (helyette zabliszt, vagy rizsliszt, maglisztek is jók)

só, bors

1 teáskanál bazsalikom

Feltéthez:

20 dkg juhtúró

1 nagy doboz kefir

2 szál újhagyma vagy 1 kisebb fej lilahagyma vagy 2 gerezd fokhagyma

bors

4-6 szelet bacon

1-2 db paradicsom

A sütőt előmelegítettem 200 fokra.

A karfiolt megmostam, rózsáira szedtem és egy sima darálógépben ledaráltam. Ehelyett van, hogy reszelem is, a reszelő kis lyukú oldalán. Ezután hozzákevertem a felvert tojást, fűszereket, hajdinalisztet.

A juhtúrót elkevertem a kefirrel, a felkarikázott újhagymával, kaporral, borsoztam, sót csak egy nagyon picit tettem hozzá, mert a juhtúró már az volt. A bacont kisebb darabokra vágtam.

A karfiolos masszát egy kókuszolajjal vékonyan megkent gáztepsire öntöttem, szétterítettem köralakban, kb. fél centi vastagságú legyen. Betoltam a sütőbe kb. 10 percre, míg a teteje is elkezdett már szilárdulni, aztán kivettem és rákentem a juhtúrós keveréket, végül ráhelyeztem a bacont és a paradicsomszeleteket is. Visszatoltam a sütőbe 180 fokra és addig sütöttem, míg a bacon is megpirult a tetején és a juhtúrós kefires kence sem volt már folyós. Ha nagyon pirulna a pizza alja, kicsit vissza kell venni a hőfokból.

 

Gluténmentes máktorta

Ezt a tortát 4 éve tettem fel a blogra és most eszembe jutott, hogy ismét meg kellene sütni, új fotót feltenni, stb., de főleg azért mert nagyon finom és egyébként is mákos cuccra vágytam. Különben is felháborító, hogy mióta blogok írok gyakorlatilag alig eszem ugyanazt azt a kaját kétszer. És nem azért ám, mert ehetetlenek lettek a receptek…

Ez a torta, ha jól emlékszem eredetileg is mascarponés gránátalmás máktorta néven futott és valahol Hegyi Barbara oldalán bukkantam rá. Nagyon egyszerű, az egyik legjobb tulajdonsága a sütinek, hogy nincs benne liszt, csak mák és akár krémsajtot, akár tejszínhabot, akár görög joghurtot kanalaztok rá, a végeredmény isteni finom, bármilyen piros bogyós gyümölccsel koronázva idény szerint.

Friss C-vitamin bomba feketeribizli figyelt velem szemben a konyhában és egyenesen a kertből érkezett, így ő került rá egy nagy marékkal. A cukormennyiséget pedig harmadoltam az eredetihez képest, ugyanis elfogyott a nyírfacukor, viszont elegendőnek bizonyult ez az adag is hozzá és még a tetejére kerülő joghurtot sem cukroztam, szerintem felesleges, de ez tényleg ízlés dóga. Egyébként ezt a tésztareceptet használtam már más sütikhez is, akár kisebb szögletes formában, fele adagban sütve, krém nélkül is, csak a gyümölcsöt a tetejére szórva még sütés előtt. Sőt, természetesen darált dióval és mandulával is működik, és akár muffin formában is elkészülhet. Nálunk torta lett Laci napra szeretettel, de egy a lényeg, hogy ha egyszerű, rusztikus tortát akartok sütni, ő ilyen!

Hozzávalók 24 cm-es tortaformához (28 cm-es forma is jó, úgy laposabb lesz kicsit)

50 dkg darált mák

10 dkg nyírfacukor

5 db tojás

10 dkg vaj

1 cs sütőpor

csipet só

Tetejére:

1 nagy doboz görög joghurt vagy mascarpone vagy tejszínhab

10 dkg feketeribizli (vagy más bogyós gyümölcs, málna, ribizli, gránátalma)

A torta elkészítése itt található!

 

Meggyes sárgabarack krémleves

Az érzés, hogy végre nem csak almát, banánt és narancsot lehet kapni a piacon, nekem felbecsülhetetlen. Mániákus nyers gyümölcsleves gyártó és fogyasztó lettem az elmúlt években és nem csak azért, mert időt spórolok, hanem mert sokkal finomabb a végeredmény és a variációk sora pedig végtelen, nincs két egyforma.

A lényeg, hogy legalább kétféle gyümölcs legyen benne, mindegyik puha érett és édes, plusz édesítésnek kiváló valamilyen aszalt gyümölcs, én a datolyát csípem legjobban erre a célra, de tökéletes a nyírfacukor is, és kell egy csipet só, hogy mindezt kompenzálja. Utóbbit most bátran néhány darab maradék szárított, enyhén sós és nem olajban tocsogó aszalt paradicsommal oldottam meg. Senki nem mondta volna meg, hogy paradicsom is került bele amúgy, ez az én titkom maradt.

Krémes és habos egyszerre, de semmilyen tejszín vagy joghurt nem került hozzá, persze öntsetek bele nyugodtan, ha ehhez van kedvetek, de enélkül is finom. Hűtenem sem kellett, mivel a gyümölcsök hidegre kerültek már előtte, úgyhogy tényleg csak pár perc türelem és egy nagy kanál kellett, hogy élvezhető legyen a végeredmény!

Hozzávalók 3 adaghoz:

fél kg sárgabarack

kb. 5-7 db datolya

3 db aszalt paradicsom (elhagyható, helyette egy csipet só)

15 dkg meggy magozva

kb. 1 evőkanál citromlé

édesítésnek méz v nyírfacukor mehet bele ízlés szerint

A barackot kimagoztam és a turmixgépbe tettem, hozzáadtam a datolyát, aszalt parit, belefacsartam egy evőkanálnyi citromlevet, és felöntöttem annyi vízzel, amennyi pont ellepte. Simára turmixoltam, beleszórtam a kimagozott meggyet, majd lehet kanalazni, de behűtve az igazi.

 

Datolyás padlizsánsaláta

Végre kapható padlizsán normális áron, sütve pedig a legjobb tartalmas nyári saláták rittyenthetőek belőle, amit akár egymagában, akár húsok mellé, vagy jelen esetben egy jóféle csicseriborsós lepényben tálalva elfalatozhattok.

A padlizsán mellé kimondottan passzol a hűsítő joghurt és ha még van lehetőségetek friss mentaleveleket is belekeverni a salátába, akkor lesz az igazi a végeredmény. A lepényről már nem is áradoznék most, megtettem már párszor, A férfi is függővé vált, nem volt más választása vacsorára ilyet kap hétköznapokon néhány alkalommal biztosan, bármilyen kéznél lévő zöldséges töltelékkel, na jó, néha hússal, hallal, kencékkel. A legjobb megoldás, ha szeretitek a mexikói tortillát, vagy a gyrost, de nem vágytok lisztre, akkor ilyen lepénnyel helyettesíthetitek, ízben szerintem még finomabb is.

Hogy mit keres benne zeller? Nos, volt otthon egy kevés és mivel tök jól passzol a dióval és a padlizsánnal is, ezért belereszeltem, de ti ki is hagyhatjátok, sőt nem muszáj a chili sem, ha nem vágytok csípősre.

Nem ragozom jó kis kaja ez a nap bármely szakában!Hozzávalók:

1 nagyobb padlizsán

1 kis fej zeller (elhagyható)

1 db chilipaprika aprítva

6-8 db datolya aprítva

1 nagy v közepes doboz görög joghurt (más joghurt vagy kefir is jó)

fél marék pirított dió

1 mokkáskanál római kömény

pár db mentalevél

1 gerezd fokhagyma reszelve

fél citrom leve

só, bors

kókuszolaj

Lepényrecept itt található!

A padlizsánt felkockáztam és egy serpenyőben megsütöttem kókuszolajjal meglocsolva. A másik opció, hogy 200 fokra előmelegített serpenyőben sütitek, az is tökéletes.

Ezalatt elkészítettem a lepényeket, majd a salátához lereszeltem a zellert és az összes többi hozzávalóval együtt tálba tettem, mikor a padlizsán megsült azt is hozzákevertem és kicsit állni hagytam, hogy összeérjenek az ízek.

 

Gyümölcsmártás extrákkal

Minden évben kell egy gyümölcsmártás recept. Általában június magasságában szál meg az ihlet ez ügyben, mikor megérkezik hozzám a kertből az első rekesz cseresznye és/vagy meggy szállítmány.

Az egyik “extra” a cékla láttán ne boruljatok ki nagyon, aki követ, tudja, hogy ez nálam már megszokott, aki meg nem, az feltétlenül kóstolja meg a céklát valamilyen piros gyümölccsel kombinálva, mert mennyei mannához jut ezáltal, ha mondom. Eperrel, meggyel és cseresznyével a legjobb, akár nyersen turmixba, akár pirítósra bruschettára, akár nyers gyümölcslevesbe, akár egy hasonló mártásba teszitek a végeredmény repetagyanús. Nem a céklaíz dominál amúgy benne, sokkal több a gyümölcs, amit igyekeztem nem szétfőzni, éppen csak összeforralni.

Dara és hús helyett,  pedig most dió és kecskesajt koronázta meg, utóbbi helyett a fetasajt is jó lehet, és jó sok zöld citrommal, illatos mentával kész a hmmm érzés és kiül az arcotokra a szép az élet felirat egyből.

Nincs benne tejföl, meg lisztes habarás, ami csak elnyomja az ízeket és szerintem egy kalap alá kerül ezáltal az összes hasonló gyümölcsmártás és pont az igazi friss aromák hiányoznak belőle. Persze tehettek hozzá egy kevés joghurtot vagy akár kókusztejszínt, ha szeretnétek, de ezek nélkül is pont elég krémes és selymes az egész sztori. Sűrítésnek elég a gyümölcsből pár kanállal visszaturmixolni és akkor még rizsliszt sem kell bele, ízlés dolga, nekem most az utóbbihoz volt kedvem.

Hozzávalók 4 adaghoz:

2 nagyobb fej cékla

kb. 60 dkg cseresznye és/vagy meggy

10 dkg dió

10 dkg natúr kecskesajt (feta is jó helyette)

1 db lime (citrom is jó helyette)

1 teáskanál szárított menta

1 kisebb ág friss menta

csipet só

méz vagy nyírfacukor ízlés szerint

2-3 evőkanál rizsliszt (zabliszt is jó helyette)

A céklát héjastól megfőztem, meghámoztam felkockáztam.

A cseresznyét és a meggyet kimagoztam, mindent egy lábosba tettem, tettem bele pár szelet zöld citromot, belefacsartam az egyik felének a levét is, beletettem a felaprított menta egy részét, kevés nyírfacukrot, csipet sót és felöntöttem annyi vízzel, ami éppen csak ellepte.

A diót megpirítottam pár perc alatt egy száraz serpenyőben, majd ledaráltam, nem baj, ha kicsit darabos marad.

Mikor felforrt a mártás kivettem pár evőkanálnyit a léből, összekevertem a dióval és a rizsliszttel, majd visszaöntöttem a mártásba, megvártam, míg ismét felforr és kicsit besűrűsödik, majd elzártam a gázt alatta. Szórtam még bele friss mentát, belefacsartam a lime másik felét is és kihűtöttem langyosra, vagy be is hűthető, tálalás előtt pedig kecskesajtot és pár szem diót tettem a tetejére.

Bazsalikomos zöldborsós spenótfőzelék

Nyárindító főzelék lett ez a javából, bár a főzelék szó sem annyira állja meg a helyét, nem is tudom minek nevezem, de baromi finom lett. Olyan olaszos, ráadásul spontán kaja, mert mikor éhesen megyek vásárolni, akkor egyszerűen rám szakad az egész piac…

Fogalmam nem volt, hogy mit főzzek, csak megláttam a friss spenótot és megvettem, majd rám kacsintott a friss zöldborsó, persze akkor abból is kellett egy kicsi, így haladtam szépen tovább egészen addig, míg kis csokor illatos bazsalikomra leltem, és közben még 150 Ft-ért óccó, viszont igazi olasz bivalymozzarellát is “rám tukmáltak” egy bödönnel, mert közeli lejáratú volt… Szeretek így vásárolni és málhás szamárként beesni aztán a konyhába, mit főzzek felirattal a homlokomon. Takarítás közben jön meg az ihlet, így született meg délre ez a recept.  Annyira jólesett!

Az aszalt pari nem muszáj rá, anélkül is finom lesz, de nekem kellett most hozzá ez a pici luxus a flancos bivalymozzarellám mellé na. A mozzarellára amúgy elég rendesen rá vagyok gyógyulva, bármikor képes vagyok egyet letolni csak úgy paradicsommal, mindig segít, ha az éhenhalás fenyeget. Ha van lehetőségetek kipróbálni a bivalytejest, akkor ne gondolkozzatok rajta, mert sokkal krémesebb, lédúsabb, mint a tehéntejből készült. Utóbbiból is vannak azért jók, én az Aldi, Lidli, Spar saját márkásait szeretem a legjobban, mert azok tényleg puhák és olcsók is, viszont márkanév nélkül, de sajna az egyik hazai gyártó kemény gumiszerű terméke nekem nagyon nem gyere be, ráadásul az a legdrágább is, de ízlések és mozzarellák..

Egy a lényeg, hogy ezt az ételt próbáljátok ki!

Hozzávalók 2-3 adaghoz:

fél kg friss spenótlevél

20 dkg friss zöldborsó

1 csokor bazsalikom

2 gerezd fokhagyma

1 szál újhagyma

szerecsendió

pár csepp citromlé

só, bors

1-1 evőkanál olívaolaj és vaj(utóbbi nem muszáj, de szerintem így finomabb)

kb. fél liter víz

Tetejére:

szárított paradicsom, mozzarella

A hagymákat felaprítottam, majd az olaj és a vaj keverékén megfuttattam őket kb. 1 perc alatt, majd hozzáadtam a borsót és a spenótot is, sóztam, alaposan megborsoztam, reszeltem bele szerecsendiót és a felaprított bazsalikom felével is megszórtam, átforgattam, lefedtem, megvártam, míg a spenót pár perc alatt összeesik, majd felöntöttem annyi vízzel, hogy ne teljesen lepje még el a zöldségeket. Így addig főztem, míg a borsó megpuhult, majd 1 nagy merőkanálnyi adagot kivettem simára turmixoltam és visszaöntöttem az edénybe, megvártam, míg ismét felforr és elzártam a gázt és facsartam rá pár csepp citromlevet.

Ha nagyon híg maradna, akkor egy pár kanál forró lében elkevertek 1 kanál rizslisztet, zablisztet vagy étkezési keményítőt vagy bármilyen lisztet és visszaöntitek a főzelékbe és már sűrűsödik is befele. De ez a cucc kicsit hígabban is isteni, tetejére tálaláskor mozzarellát tépkedtem rá és aszalt paradicsom darabokkal is megfejeltem, plusz rászórtam a maradék friss bazsalikomot.

 

Sült csirkemell áfonyamártással és édesburgonyával


Szeretem a színes ételeket, annyira jól mutatnak egy hófehér tányéron, hogy néha sajnálom megenni őket. Utóbbi hazugság természetesen a részemről. Alig vártam, hogy ráugorjak…

Jártamban, keltemben itt eszem, ott eszem, szeretek, -tünk jó kis éttermekbe betérni. Így történt ez pár hete is, mikor én egy jóféle babgulyással (igen jól olvassátok, én és a babgulyás egy helyen egy időben és tányéron) leptem meg magam, míg A férfi (Bambirajongók most lapozzanak) áfonyás vörösboros őzpörköltet nézett ki magának és mielőtt megkóstolhatta volna, már bele is trollkodtam a tányérjába csak úgy nőiesen a nagy leveses kanalammal. Elsősorban a mártás érdekelt és persze az őz is, mert a vadhúst nem igen szeretem, de őzet még nem ettem. Az van, hogy ízlett és nem kicsit, a vörösboros áfonyás cuccot kóstolva pedig már el is képzeltem, hogy ez simán ehető szárnyassal is, lisztes krokett helyett meg édeskrumplival inkább.

Így hazatérve megálmodtam ezt az ételt és lám, valósággá vált. Na nem teljesen úgy, ahogy elképzeltem, ugyanis kezembe kaptam a boros üveget, hogy majd jól felnyitom. Én. Egyedül. Dugóhúzó belecsavar, eddig sima és itt véget is ért a történet kb. Nem mozdult, nyúztam, húztam, szorítottam, mindenhova, ráfeküdtem, mindezt edzés után közvetlen, amikor mindig elhiszem magamról, hogy rettenetesen erős vagyok és legyőzhetetlen. Kiizzadtam, remegett a kezem, az üveg nyakát már féltem, hogy letöröm, A férfi távol, a szomszédhoz mégsem mehettem át remegő kézzel egy boros üveggel a kezemben vérben forgó szemekkel fényes nappal…

Mély levegő, megnyugszik, bor téma elenged, recept változik, B. opció. Van egy titkos lötyim a hűtőben, egy kedves barátnémtól kaptam nem rég. Ő a gránátalma szirup. Nem, nincs bor íze, de ebbe az ételbe amúgy sem árt esetleg egy pici édes, ha az áfonya nem az. Úgyhogy ebből kapott egy kanálkával a szirupból és be is fejeztem a főzést mosolygó arccal kisimulva.

A bor sorsa azóta eldőlt, illetve beledőlt az üvegbe a dugó egy fakanál segédletével egy langyos nyári este…

Szóval borral vagy anélkül, isteni! Amúgy meggyel is klassz lehet.

Hozzávalók 4 főre:

1 egész csirkemellfilé

25 dkg áfonya

2 db édesburgonya (kb. 1 kg)

kb. 1,5 deci víz (helyette lehet vörösbor)

1 evőkanál gránátalma szirup(elhagyható)

1 csapott evőkanál rizsliszt (más liszt is jó)

1 közepes rozmaring ág v 1 mokkáskanál szárított

só, bors

kókuszolaj

Az édesburgonyát meghámoztam, hasábokra szeltem és 200 fokra előmelegített sütőben puhára sütöttem kb. 20 perc alatt.

A csirkemellet vékony szeletekre vágtam, mindkét oldalát sóztam, borsoztam és kevés kókuszolajon megsütöttem egy serpenyőben oldalanként kb. 8-10 perc alatt, míg szép aranybarna lett kívül, belül pedig fehér, de még szaftos a húsa.

Ezalatt egy kisebb serpenyőbe szórtam az áfonyát, felöntöttem a vízzel és a gránátalma sziruppal, majd összefőztem kb. 10 perc alatt, majd a forró léből kimertem pár kanállal, simára kevertem a rizsliszttel és visszaöntöttem a mártásba, még egyszer összeforraltam és elzártam a gázt. Tálalható!

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!