Pálmafa Project

Gravlax, a svéd pácolt lazac

Alcím: “Segítség, pasi a konyhában!” Megjegyzés: Isten tartsa meg jó szokását! Mert ez egy fejedelmi halétel, de tényleg. Igen, ezúttal más tollával ékeskedem. Mostanában a blogon “A férfiként” elhíresült egyed, jött, látott, ígért nekem gravlaxot még szerelmünk hajnalán és győzött. Pontosabban inkább én, hiszen elkészült végre 9 hónap után. Nyilván ki kellett érdemelnem, kicsit aggódtam is nem tagadom, mert eddig mindig csak a rántottáig jutottunk (mondjuk az is a kedvencem), és halvány lila dunsztom sem volt, mit kell tennem még a gravlaxért… Deee kanyarodjunk is vissza eme nemes halhoz, a többit meg fantáziátokra a bízom, de tanácsadást nem vállalok…Ha imádjátok a lazacot, mint mi, akkor irány Svédország, legalábbis gondolatban egyenlőre. Ez bizony egy nyers halacska, amit a pác ízesít, tartosít, főzni nem kell, szóval a rántotta tényleg bonyolultabb…

Ami fontos az elkészítésénél, hogy a hal friss legyen, szóval menjetek északra horgászni és versengjetek a medvével. Ha viszont ti sem vagytok ennyire szerencsések, akkor mindenképpen halbolt a megoldás, ahol a jégen csücsülnek a halak, kagylók, rákok, és egyéb tenger- és folyólakók. Nem, a lazac sajnos nem olcsó, akciózni sem nagyon szokták, ezt most tényleg más szemszögből kell nézni. Nem is eszünk minden nap lazacot, ilyet meg pláne, bár most egy hete tulajdonképpen mégis, ugyanis sikerült 3 kg lazaccal hazatérünk a Metroból. Ne kérdezzétek meg, hogy normálisak vagyunk-e…

De legalább a jövő karácsonyi menühöz is elég lesz a mélyhűtőbe nyúlni. Szóval azzal vígasztaljuk magunkat, ha már nyaralni nem megyünk idén, hogy ez így gazdaságos volt. 5000 Ft egyébként kilója a Metroban, piacon 6-7e Ft ugyanez, az éttermekben pedig 3-4e Ft-ért lehet lazacos fogást enni, amiben a halfilé kb. 10 dkg.

A zsákmányunk gyakorlatilag 2 db lazac volt az egyiket feldaraboltuk, és legfagyasztottuk, a másikból lett A férfi keze által a gravlax. Természtesen egy 30 dkg-os filének is bátran álljatok neki. Amúgy egy egész halacska ilyen formában elkészítve, kb. 10 főnek elegendő, ha esetleg egy különleges alkalom tiszeletére akartok villantani ezzel az étellel. Általában előételnek tálalják pirítóssal, vagy valamilyen mustáros, szószokás kencével együtt. Mi egyikre sem vágytunk, szerintük a legjobb a saláta mellé, annyira tiszta és jó zsírokat tartalmaz a lazac, hogy bármilyen nehéz szénhidrát csak elnyomja azt. Persze ez ís ízlés dolga, de ez egy “gyúrós” gravlax lett.

Általában cukor is szerepel a pácban, ezt mi kihagytuk, bár eszembe jutott, ha már cukor, akkor lehet, hogy egy pici mézet legközelebb tennék még hozzá, mikor A férfi nem néz oda, de nádcukrot szoktak használni legtöbbször. Fokhagyma viszont nincs az eredeti receptben, de mi toltuk hozzá rendesen, a citrommal és a kaporral társulva eszméletlen illata volt, van, és még lesz a hűtőnek is legalább egy évig… Ami a citromot illeti, nagy mennyiségű citromhéj kerül hozzá, úgyhogy érdemes kezeletlen héjút választani, az Aldiban például lehet kapni, nem is drágán. Ha nem találtok mégsem, akkor én grapefruitmag kivonatot szoktam egy kisebb tál vízbe csepegteni és abba beáztatni a citromot, majd alaposan átsikálni még egyenként őket, ez az egyik legjobb módszer bármilyen gyümölcs héjának a fertőtlenítésére.

Egy lyukacsos téglalap alkú “ikejás” szűrőtálba tettük pácolás után a halat, mert a hűtőben csücsülés során a víztartalma távozik és kicsöpög a tálcára, amit alá tettünk. Tulajdonképpen ennyi a történt, eldolgozik a halunk magában és pár nap alatt az elkészítője besöpörheti a dícséreteket. A férfi is így tett, most egy darabig rántottát sem kapok szerintem, viszont volt még egy étel, amit megígért nekem az pedig a Wellington bélszín, Ígérem, belehúzok, hogy ne csak 1 év múlva tudjam megosztani veletek annak a receptjét….

Hozzávalók:

1,5 kg lazac

2 nagy csokor kapor

4 citrom reszelt héja (ha lehet biocitrom)

4 evőkanál Himalája só

3 duci gerezd fokhagyma

A lazacot megmostuk, papírtörlővel megtöröltük, a bőre alá nyúlva egy éles kés segítségével lefejtettük róla azt. A kiálló szálkákat egy szemöldök csipesszel vagy egy kés segítségével ki lehet húzni belőle. Nagyon egyszerű, ha végig húzzátok a ujjaitokat a halhúson, érezni, hogy hol áll ki a szálka, nincs sok belőle és jó hosszúak, könnyen kijönnek. A pác alapanyagait összekevertük, majd belemasszíroztuk a lazac mindkét oldalába jó alaposan. Egy tálcára került a lyukacsos tál, majd ebbe a hal, pakoltunk még rá citromszeleteket, nagyjából lefedtük és ment a hűtőbe legalább 4 napra, 2 nap után pedig megfordítottuk. Az 5. napon pedig Isten megteremté a gravlaxot vékonyan fel lett szeletelve és így került vissza tányéron a hűtőbe, innentől számítva 1 hétig biztosan eláll még.

Címkék: , , ,

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Pálmafa says:

    Kedves Gabriella,

    Köszönöm, megtisztelő és építőjellegű hozzászólását!
    Mivel is rongáltam én a nyelvet egész pontosan, mert ez a leveléből nem derül ki sajnos???
    Én sem voltam még Svédországban, nem is írtam ilyesmit, de ha lettem volna, akkor is büszkén vállalnám, de addig is őszintén tudok annak is örülni, ha valaki már járt ott és kívánom Önnek is, hogy jusson el egyszer oda.

    További mosolygós szép napot!
    Üdvözlettel:
    Balassa Zsuzsanna

  2. Gabriella Kovács says:

    Kösz a receptet. Anyám azért morog, ha már közkinccsé tesztek ezt-azt, ne rongáljátok nyelvünket. Svédországba egyelőre nem utazunk, mert nincs rá pénzünk. Egyenlőre jött ki az egyenlegünk a nullával. Értitek?


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!