Pálmafa Project

Céklás bruschetta

Hétvégi kényeztető reggeli, de én hétköznapokon is élek vele, mert imádom a “bruszkettát”, vagy nevezzük paradicsomos pirítósnak leegyszerűsítve.

Aztán van az a szitu mikor reggel esik le a tantusz, hogy a hűtőben csak 1 db paradicsom ólálkodik, viszont két éhes száj várakozik a reggelire korgó gyomorral, ráadásul edzés előtt, ugyanis A férfi is rákattant a bruschettára pár hete és volt, hogy vacsorára, majd másnap reggelire is ezt rendelt és nem éri be egy szelettel, ami érthető is…

Úgyhogy fel kellett turbózni más ződdel, ami jelen esetben bordó, méghozzá cékla. Mennyei, de tényleg, pláne ahogy pár csepp balzsamecet körbelengi, ha lett volna otthon torma, még azt is ráreszeltem volna, de azért nem maradt így sem hiányérzetem. Asszem mozzarellafüggő vagyok, de helyette tehettek rá fetát vagy valami hasonló lágy sajt is tökéletes.  A pirítós amúgy szerintem akkor legjobb, ha serpenyőben pár csepp olívaolajon pirul!

Nem ragozom, céklarajongóknak kötelező, akik meg nem szeretik, azoknak azért…

Hozzávalók:

1 közepes fej cékla

1 db paradicsom

1 teáskanál balzsamecet

1 zacsi mozzarella

1 mokkáskanál szárított bazsalikom (friss még jobb)

só, bors

1 evőkanál olívaolaj

A céklát apró lyukú reszelőn lereszeltem, a paradicsomot kis kockákra vágtam, hozzáreszeltem a fokhagymákat, fűszereztem, meglocsoltam az ecettel és az olajjal, majd a pirítósra halmoztam, a tetejére pedig mozzarellát tépkedtem.

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!