Pálmafa Project

Blog szülinap női szeszéllyel fűszerezve

Vagy egy szeszélyes nővel? Nézőpont kérdése, mindenesetre 1 éves lettem én.

img018

Pontosabban a blog.

10 oldalas hegyibeszéd és évértékelő megírása helyett, szimplán csak örülök, hogy 1 évvel ezelőtt, remegő kézzel ugyan, de volt bátorságom útjára indítani a Pálmafa Projectet. Azóta sok minden változott körülöttem, bennem, de a lelkesedés a jó minőségű, egészséges evés, ivás, főzés irányába mindig állandó maradt, ezért persze hálás köszönet annak a néhány embernek , családtagnak, barátnak, akik az elejétől fogva bátorítottak, osztottak a kedvenc közösségi portálon, aztán meg néha én osztottam őket szóban és tiltakoztam hevesen a hirtelen jött “reflektorfény” ellen, de esélyem nem volt ellenük. Úgyhogy inkább csak hagytam sodródni az egészet a maga ritmusában arra amerre menni szeretett volna.

Azt azért még nagyon szeretném ha tudnátok, hogy minden egyes olvasóm fontos és minden alkalommal ha kapok egy “tetszik” -et az arckönyvben akkor az én arcom is mosolyra derül és ugyanúgy fogok örülni a 365. emberkének is aki velem főzöcskézik, mint majd pár hónap múlva a 10.000-nek is. 🙂 Fő az önbizalom és az étel a fazékban! Egy szó, mint száz köszi Mindenkinek aki örömét leli az oldalon és jókat eszik ezáltal!

Bátran írjatok véleményt, csakis kizárólag szép és jó kritikát negatívat, pozitívat egyaránt, és küldhettek recepteket amik megreformálásra várnak! 🙂

Valamint köszönöm Anyukámnak, Apukámnak, a jó Istennek, világbéke stb. Éééss őszinte hála a Cafeblognak a lehetőségért, mert a nézettségemhez és a világhírnévhez vezető utamhoz maximálisan hozzájárulnak! 🙂

Nnnaa éhes vagyok inkább együnk!!!

DSCF3329

Mert szeszélyes vagyok és Nőőő, a női szeszély pedig az a süti amit a Nagymamám nagyon sokat sütött, aki történetesen ma lenne 89 éves…. Felsorolni sem tudnám hány olyan pillanat, beszélgetés, illat, étel, élmény van amiért neki hálás lehetek… Ez a süti amúgy az én Anyukám kedvence aki a Nagyikám lánya, és véletlenül holnap érkezik a Zapukámmal, hogy megpróbálják felvenni a fővárosi pörgést két nap erejéig a kicsi lányukkal, de menni fog ez, mint mindig! 🙂

Eldugultam.

Női szeszély tortaformában (pálmafásítva)

A szakácskönyv amiben a receptet találtam majdnem velem egyidős, mert 1976-os kiadás. Az eredeti mennyiségeket írom, mellé megjegyzésként pedig az én verzióm. Én a tészta hozzávalóit megfeleztem, mert nem akartam, hogy túl vastag legyen, illetve tettem bele friss epret is. Előre szólok, hogy a friss gyümölcs levet fog ereszteni, szóval ha a hagyományos állagra vágytok akkor csak lekvárral süssétek. Az epres verzió is szeletelhető lesz, viszont a tészta tutira nem lesz száraz inkább szaftos, ahogy átjárja az eperlé, ami hűléskor besűrűsödik.

Természetesen sima tepsiben is készíthetitek én a hagyományos nagy kapcsos tortaformát használtam.

DSCF3334

 

Hozzávalók: 

Tésztához:

50 dkg liszt (nálam fele teljes kiőrlésű tönköly és fehér tönköly)

25 dkg vaj

15 dkg cukor (nálam fele nád és nyírfa)

fél deci tej

2 dkg élesztő

2 tojássárgája

Tetejére:

15 dkg baracklekvár (nálam ribizlilekvár + 20 dkg friss eper szeletelve)

6 tojásfehérje (nálam 5)

20 dkg vaníliás porcukor (nálam késhegynyi vaníliapor és kb. 3 evőkanál nyírfacukor)

5 dkg durvára aprított mandula (nálam dió)

A lisztben elmorzsoltam a vajat, majd hozzáadtam a tojássárgáját, a cukrot, és a langyos nádcukros tejben felfuttatott élesztőt és összegyúrtam egy gombóccá, majd fél órát pihentettem. Addig megmostam az epret és felszeltem, felvertem a tojások fehérjét, mikor félkemény volt a hab, beletettem a vaníliás nyírfacukrot és kemény habbá vertem. A sütőt előmelegítettem 180 fokra, a tortaformát kivajaztam. A tésztát lehet nyújtani is, de én inkább kézzel belenyomkodtam a forma aljába, rákentem a lekvárt és a szeletelt epret egyenletesen elolszlattam rajta. Szórtam rá pici diót is és kb. 25 percre a sütőbe toltam. Majd kivettem, rákanalaztam a tojáshabot, elkentem, kicsit felborzoltam egy kanál hátuljával a tetejét, megszórtam a darabolt dióval és alacsony hőfokon szárítottam a habot, míg kissé megszilárdult és a teteje pirulni kezdett.

DSCF3333

 

 

 

 

Köményes sajtos tallér - gluténmentes

Nem lehet abbahagyni, de tényleg! Nagyon sajtos, pofon egyszerű és csak szuper egészséges hozzávalókat tartalmaz.

Vasárnap köményes rágcsában gondolkodtam, hogy valaki kedvében járjak csak úgy a magam örömére, mert túl sok volt az édes, az azt megelőző napokban. A másik szempont az volt, hogy gyorsan elkészüljön és sokáig elálljon. Nos, a gyorsaság stimmel a sokáig eláll nem igazán, csak ha nagy önuralommal rendelkezik valaki, mert állatira eteti magát, forrón, langyosan, hidegen egyaránt. Egy hős vagyok, mert csak a fél tepsit tettem magamévá rögtön melegében, ezzel biztosítva a szükséges szénhidrátmennyiséget az esti edzéshez, vagy legalábbis ezzel vígasztaltam magam…

DSCF3288

A legjobb ebben a rágcsában, hogy nincs benne liszt, helyette viszont sok-sok lenmag és szezámmag, na meg persze kömény az íze kedvéért.

A lenmagról érdemes tudni, hogy tele van omega 3 és omega zsírsavakkal, amik a szív és érrendszer megfelelő működése szempontjából igen fontosak, valamint csökkenti a koleszterinszintet. Tele van B-vitaminnal, ásványi anyagokkal, és rákmegelőző hatása is ismert. Sőt, a tojást is lehet pótolni az őrölt lenmag és víz keverékével a sütés során. Ára teljesen barátságos, napi 1-2 evőkanállal jó ötlet belekeverni joghurtba, kefírbe, ezzel biztosítva a szervezet napi omega 3 és 6 zsírsavszükségletét.

A szezámmagról szintén ódákat lehetne zengeni, kálciumtartalma kiemelkedő, súlyarányosan több található benne, mint a tejben, ezenkívül magnézium, cink, D, E, B1, B2 vitaminok is ott vannak a sorban. Rendszeres fogyasztásával a kisebb epekövektől is megszabadulhatunk, felgyorsítja az anyagcserét és elősegíti az emésztést. Utóbbi a köménymagról is elmondható, de görcsoldó és puffadásgátló hatásáról ismert elősorban.

Úgyhogy a bolti chipseket bátran irányítsátok a kuka felé, illetve le se vegyétek a polcról, mert ez sokkal jobb minden téren, bárhol, bármikor!

DSCF3290

Hozzávalók:

25 dkg gouda sajt

6 dkg darált lenmag

6 dkg darált szezámmag

1 evőkanál szezámmag egészben

1 evőkanál egész köménymag

só, bors

A sajtot lereszeltem hozzáadtam a darált lenmagot és szezámmagot, valamint a köményt és az egész szezámmagot is, sóztam, borsoztam, beleszórtam a köményt is, majd alaposan kézzel összegyúrtam. Pici golyókat formáztam belőle, amiket egy sütőpapírral bélelt tepsibe tettem, majd kicsit kilapítottam őket a kezemmel. Egymástól legalább 5 cm távolra tegyük őket, mert sütés közben elterülnek. 180 fokon, kb. 15 perc alatt elkészül.

Ájult imám padlizsánja

Egy vicces nevű, de annál finomabb török eredetű ételt kaptok hétfőn reggel éhgyomorra. A háttér sztori annyi, hogy állítólag réges régen az imám, mikor megérezte a készülő étel illatát, elalélt és dobott egy hátast. Arról nem szól a fáma, hogy azért, mert annyira rossznak találta-e vagy mert tényleg ilyen hatással volt rá a gőzölgő fahéjas padlizsán illata. Nálam semmiképpen sem eredményezett vérnyomáscsökkenést ételünk, viszont a nyáltermelődésem abszolút beindult és ájulás helyett inkább megettem.

DSCF3308Valóban mesés az íze is, krémes, édes, fűszeres, de mégsem egy megterhelő fogás. És ebből sem hiányzik a hús, maximum köretként rizst, kuszkuszt vagy bulgurt tennék még mellé, de ezek nélkül is tökéletes. A töltelékből ha maradna, máris kész a másnapi ebéd is, csak némi tésztát kell kifőzni mellé, sőt reggelire hidegen pirítóssal is fenomenális lesz. Sokoldalú étel mondhatni.

Ami nagyon tetszik még az eredeti receptben, az a padlizsánsütés módja, tuti, hogy legközelebb a padlizsánkrémhez is így fogom elkészíteni, mert egyenletesen megpuhult, nem lett keserű és időben is hamarabb végeztem. Annyit változtattam rajta, hogy majoránna helyett őrölt római köménnyel fűszereztem, mert imádom, és a keleti konyha amúgy is sokat használja ezt a fűszert. Illetve vöröshagyma helyett újhagymát szeltem bele és friss paradicsom is ment bele vidáman, nem csak a konzerv.

DSCF3298

Hozzávalók 2 főre:

1 db nagyobb méretű padlizsán

1 doboz hámozott paradicsom konzerv

2 gerezd fokhagyma

2 szál újhagyma (vöröshagyma is lehet)

1-2 db paradicsom

1 csokor petrezselyem

1 marék durvára aprított mandula

1 csapott teáskanál őrölt római kömény

1 csapott teáskanál őrölt fahéj

só, bors

olívaolaj

A padlizsánt hosszában félbevágtam és a húsát mélyen bekockáztam, ügyelve arra, hogy a héját ne vágjam át. Ezután besóztam és fél óráig állni hagytam, így tuti nem lesz keserű a végeredmény. Fél óra múlva kicsit kinyomkodtam, hogy  a felesleges sós lé távozzon, majd vékonyan megcsorgattam olívaolajjal és egy sütőpapírral borított tepsin, húsával lefelé kb. 20 percig sütöttem 180 fokon.

Ezalatt felaprítottam a hagymákat és olívaolajon megfonnyasztottam, ráöntöttem a paradicsomkonzervet majd a felkockázott friss paradicsomot is. Sóztam, borsoztam, megszórtam fahéjjal és római köménnyel, majd kb. negyed óra múlva mikor a paradicsom még nem főtt szét teljesen de már puha és kezd besűrűsödni a mártás, elzártam a gázt alatta. Beleszórtam a mandulát és a felaprított petrezselymet, majd a megpuhult padlizsán belsejét egy kanállal kivájtam, úgy, hogy azért még maradjon tartása és vékonyan körben húsa is a padlizsánhajóknak, majd a kikapart részt is a paradicsom mártáshoz kevertem. Ezután pedig visszakanalaztam a tölteléket a fél padlizsánokba és még negyed órára visszakerültek a forró sütőbe.

 

Tojás és gluténmentes túrógombóc eperrel

Remek ötlet ahhoz, hogyan lehet egyszerűen és egészségesen túrógombócot készíteni!

Na erre tényleg senki nem mondhatja, hogy nagyon “reform” ízű, mert szerintem nem is igazán észrevehető a különbség az eredeti túrógombóccal szemben. Ráadásul biztosan elkerülhető vele a sűrű káromkodásokat helyettesítő hosszú sípszó, mikor a forró vízbe csobbanó gombócok szétesnek, ha éppen véletlenül nem sikerült volna a megfelelő arányokat eltalálni a búzadarával és a tojással…

DSCF3280

Na kitaláljátok mivel készült? Hááát persze, hogy a jó öreg kölessel. Nagyon sokat használom, itt elolvashatjátok, hogy mik a kedvenceim. Az a legnagyszerűbb, hogy bármilyen más hozzávalóval lehet kísérletezni ízlés szerint, aszalt gyümölccsel, kókusszal, friss gyümölccsel, pl. szilvásgombóc “pótlónak” isteni, de természetesen a hagyományos tejfölös változathoz is remek partner a köles. De ha már eperszezon van akkor ki nem hagytam volna, hogy eperszósszal legyen nyakon öntve, majd másnap egy hideg, nyers tejszínes eperlevesben csücsüljenek a gombócok, így legalább megmentésre került a tejszínmaradék a hűtőből. Igazi kánikula étel, de mégis laktató és tápláló, viszont kb. fele annyi kalóriát tartalmaz, mint a hagyományos verzió.

DSCF3283

Hozzávalók a gombóchoz 7 db gombóchoz:

1 pohár köles

25 dkg túró

kb. 2-3 evőkanál nyírfacukor

1 citrom héja

pár csepp citromlé

vaníliapor

10 dkg darált kesudió vagy dió, mandula

Az eperszószhoz: 25 dkg eper, pár darab menta és citromfű levél felaprítva, 1 kis kanál balzsamecet, méz ízlés szerint, majd az összes hozzávaló összeturmixolva.

Az eperleveshez: 25 dkg eper, 1 deci tejszín(maradék főzőtejszínt használtam de sima víz vagy kókusztej is jó helyette, amennyi éppen ellepi) nyírfacukor vagy méz ízlés szerint, pici citromlé, szintén botmixerrel leturmixolva.

A kölest dupla mennyiségű vízben puhára főztem, közben nyírfacukorral édesítettem, mikor az összes vizet felszívta elzártam a gázt és fedő alatt hagytam még puhulni kb. negyed órát, langyosra hűtöttem és belekevertem a túrót, a reszelt citromhéjat, citromlevet, vaníliaport és botmixerrel turmixoltam. Utóbbi művelet el is hagyható, de így egy kicsit jobban hasonlít az állaga az eredetihez.  Jót tesz neki ha áll hűtőben még egy fél órát, de nem tragédia ha azonnal tovább dolgozunk vele.

A kesudiót egy száraz serpenyőben megpirítottam, majd ledaráltam.

A köleses túróból gombócokat formáztam és meghempergettem a darált kesudióban, majd tálalás előtt megkoronáztam eperszósszal illetve másnap a szintén nyersen összeturmixolt hideg eperlevesbe kerültek.

Fehérboros spárgakrémleves

Ismét dobtam egy spárgát, legalábbis a levesbe. A héten pedig úgy alakultak az ételek, hogy  szinte mindenbe bor került és még csak csütörtök van… A krémlevesbe szintén belekívánkozott és nagyon kellemes aromát adott a hagymás, de főleg spárgás és friss kakukkfűvel átitatott ízek mellé.

Spárgafronton továbbra is a zöld a kedvencem, mert nem kell megpucolni és általában kevésbé áll fenn a veszélye, hogy fás lenne. Ráadásul a klorofil tartalma is magasabb a szép zöld színének köszönhetően, valamint béta karoin és C-vitamin is nagyobb mennyiségben található benne, mint fehér testvérében.  Nyugodtan rágcsáljuk nyersen is, főleg a felső spárgasípokat, mert azok a legzsengébbek, ezért is kerültek feltetétként a levesbe pici olívaolajon átforgatva előtte.

Azért azt észreveszem a piacon, hogy sokan csak messziről nézegetik a spárgát a standokon és valami furcsak földöntúli lényként tekintenek rá. Én is így voltam vele, de nem kell tőle félni és a zölddel tuti nem fogunk nagyot tévedni, olívaolajon csak simán átpirítva sóval, borssal, egy szimpla tükörtojáshoz is isteni reggelire. Persze a fehér spárgát sem szeretném lehúzni, mert megsértődik, azzal sincsen gond csak azt előtte meg kell hámozni vékonyan. Egy biztos, aki szereti a krémleveseket, ezt imádni fogja!

DSCF3268

Tejszínt terveztem beletenni a turmixolás után, de annyira ízlett így, hogy meggondoltam magam, jó sűrű lett már már főzelékszerű, de ez ízlés szerint változtatható.

Hozzávalók:

1 fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

1 csokor zöld spárga

pár csepp citromlé

1 deci fehérbor

friss kakukkfű

só, bors

olívaolaj + vaj

2 deci főzőtejszín (elhagyható)

A vöröshagymát és  a fokhagymákat felaprítottam, majd pár kanál olívaolajat és vajat megolvasztottam, amin a hagymákat megpirítottam. A spárgákat megmostam, az alsó részüket meghajlítottam és ahol eltörött azt kidobtam, mert onnantól kezdve fás a szára. De persze késsel is le lehet vágni őket. Kisebb darabokra szeleteltem a spárgákat, a sípjait pedig félretettem. A spárgadarabokat a hagymára dobtam, sóztam, borsoztam, megszórtam friss kakukkfűvel, hozzáöntöttem a bort és kb. 1 percig hagytam őket együtt forrni, majd felöntöttem annyi zöldségalaplével amennyi éppen ellepi. Mikor megpuhultak a zöldségek, lehúztam a gázról a levest és egy botmixerrel pürésítettem, ha túl sűrű lenne, nyugodtan lehet még vizet adni hozzá, illetve ha tejszínnel készítjük, az is ilyenkor kerüljön hozzá, majd még egyszer forraljuk össze vele. A spárgasípokat kevés olívaolajon, sóval, borssal átpirítottam és tálaláskor kerültek a levesbe. Mehet mellé reszelt sajt, vagy pirított kenyérkocka is.

DSCF3274

Görög paradicsomos húsgombóc

Szudzukakia az étel becses neve görögül és légyszi ne kérdezzetek vissza a név hallatán, hogy mije???:)

A lényeg, hogy réges régen egy görög nyaralás alkalmával (ha tudnátok milyen aprópóból…) Kos szigetén ettem először ezt jó kis szaftos kaját és akkor annyira megtetszett, hogy rögtön fel is kutattam a receptet hazatérés után. Ez azon kevés húsos ételek közé tartozik, amiért hajlandó voltam sertés húsért sorban állni a kedvenc hentesemnél a Lehelen, mert az életemből amúgy annyira nem hiányzik disznó uraság és ezalatt természetesen nem a hentest értem…

DSCF3256Ráadásul ezt kis adagban nem igazán érdemes elkészíteni, viszont ideális hétvégére vagy csak úgy ha több ember jön vendégségbe, de akkor is ha egymást követő napokon akad rá egy-egy új kóstoló, mint ahogy velem is történt. Ugyanis ételünk másnap, sőt harmadnap is ugyanolyan finom ízű felmelegítve, de akár le is fagyasztható. Görögországban elsősorban marhából vagy bárányból készül, utóbbi nálam kizárva, mert nem szeretem, de a sertés is tökéletes hozzá.

Köretként krumplit fogyasztanak hozzá általában, megfőzve, majd nagy darabokra vágva tepsiben megsütve. Szerintem a krumplipüré is remek hozzá vagy a krémes polenta azaz puliszka más néven, ami ugyebár kukoricadarából vagy kukoricalisztből készül. Én is ezt képzeltem most el a sűrű szaft alá és meg is valósítottam, jó sok bazsalikommal, fokhagymával és némi olívaolajjal. Így picit máris olasz jellege lett, de azt gondolom teljesen mindegy, akármelyiket választjátok szerintem nem fogjátok megbánni. Sőt ha valaki nagyon diétázna éppen, köret nélkül is remek és kevésbé megterhelő akár vacsorára is! Tudom vöröshúshoz inkább vörösbor passzol, de mivel fehér volt itthon, hát na bumm az borult a szószba egy kisebb pohárral…

DSCF3266

Hozzávalók 4 főre:

50 dkg darált sertés v marhahús

2 doboz hámozott paradicsom konzerv

2 gerezd fokhagyma

1 szelet tejben és 2 kanál fehérborba áztatott rozskenyér (zsemle is jó)

só, bors

1 teáskanál darált köménymag

kókuszzsír a sütéshez

Polentához: 

8 deci víz

4 deci kukoricaliszt

só, bors, szárított bazsalikom

1 duci gerezd fokhagyma

olívaolaj

A darált húst összekevertem a fűszerekkel, a beáztatott és kinyomkodott majd szétmorzsolt kenyérdarabokkal, és a lereszelt fokhagymával. Alaposan összekevertem, majd kb. 8 centis rudakat formáztam belőle, majd egy serpenyőben kókuszzsírt olvasztottam és mikor felforrósodott, beletettem a fasírtokat, úgy, hogy félig ellepje őket az olaj. Minden oldalát kb. 5 perc alatt barnára sütöttem. Közben egy mély lábosba öntöttem a paradicsomkonzerveket, sóztam, borsoztam. Én tettem bele egy teáskanál nyírfacukrot, hogy picit édesebb legyen a mártás, de ezt nem muszáj, ízlés dolga. Mikor a paradicsomok szétfőttek és a mártás elkezdett besűrűsödni, beletettem a megsült fasírtokat és még együtt is rotyogtak, kb negyed órát.

A polenta frissen az igazi, ha sokat áll megszilárdul, ezért azt csak a legvégén főztem meg. Felforraltam a vizet, sóztam, locsoltam bele kevés olívaolajat és beleöntöttem a kukoricalisztet, majd folyamatosan kevertem, hogy ne legyen csomós és ne égjen le, beleszórtam egy teáskanál bazsalikomot, és a reszelt fokhagymát. Akkor lesz jó, mikor sűrű, de krémes és elkezd elválni az edény falától és pöfékelve forr. Egy löttyintés olívaolaj a végén is jót tesz még neki, aztán egyből tálalható!

DSCF3261

Eperhab könnyedén

Ennél légiesebb desszert kevés létezik, ráadásul gyerekkorom kedvenc eperhabjára hajaz, amiről sajnos sehol nem találtam fotót. De a hozzám hasonlóan ártatlan, szemtelenül fiatalka kétszer 18 évesek biztosan emlékeznek a rózsaszín fedőpapíros, téglalap alakú dobozban kapható joghurthabra, amit én suli után, lestrapáltan hazaesve befaltam, persze szigorúan csak az ebéd után. Ez volt talán az egyetlen ilyen dobozos hűtős desszert, amit akkor szerettem. Mondjuk nagyon mást nem is lehetett kapni, talán még a krémtúrót, de én azt nem kedveltem túlzottan.

DSCF3227

Azért is jó ez a pohárkrém, mert olyan, mint ha meg sem ettük volna, a kalóriatartalma egy nagyobb levegővétellel vetekszik. Emellett pofon egyszerű, gyorsan elkészíthető , de ami a legfontosabb nagyon finom. Természtesen kefír helyett, lehet joghurttal is készíteni.

Aki emlékszik az eredeti habra, annak talán az is rémlik, hogy ilyen szivacsos, apró buborékos volt a belseje, amit én külön bírtam benne. Ezt az állagot most úgy próbáltam elérni, hogy  a végén mielőtt pohárba került, egy tejhabosítóval átmentem rajta, így sok pici bubi keletkezett benne és úgy dermedt meg.

DSCF3217

Hozzávalók poharanként:

2 dl kefír

10 dkg eper

2 teáskanál nyírfacukor

1 db lapzselatin

Az epret megmostam, lecsöpögtettem, nagyobb darabokra vágtam és egy mély edénybe tettem. Ráöntöttem a kefírt, nyírfacukrot és egy botmixerrel összeturmixoltam. A lapzselatin hideg vízbe áztattam kb. 10 percre majd kicsavartam és belekevertem az epres krémbe, majd egy tejhabosítóval az egészet felhabosítottam (botmixerrel is lehet), hogy tele legyen apró buborékkal, majd pohárba töltöttem és pár órára hűtőbe tettem.

DSCF3228

Tárkonyos sárparépa-cukkinifőzelék

Zsenge  őszi tavaszi főzelék kategória, ami egyébként szimplán csak cukkinifőzeléknek indult és sárgarépa fasírt lett betervezve mellé feltétnek, de utóbbi idő hiányában elmaradt, mert sürgősen moziba kellett mennem, viszont a répa a cukkini mellé került a fazékba és nagyon jóban lettek, ízben és színben egyaránt. A tárkony meg egész egyszerűen az egyik kedvenc fűszerem és alakulgat egy bokor is belőle az udvaron, igaz jelenleg Yvettel küzd és lehet hősi halált hal, de azért bízom benne, hogy ő nyeri a csatát…

A főzeléket egyébként víz helyett az előzőleg megosztott zabtejjel öntöttem fel, és teljesen jól működött, de tökéletes helyette a víz vagy tej is akár. A feltétet meg rátok bízom, de egymagában is nagyon finom, könnyed, de melengető étel lett belőle a hűvös időben. Gluténérzékenyek liszt helyett kukoricakeményítőt használhatnak a besűrítéséhez.

DSCF3250

Hozzávalók:

1 db cukkini

2 db közepes répa

2 gerezd fokhagyma

1 kis doboz tejföl

1 evőkanál fehér tönkölyliszt

1 teáskanál szárított tárkony v frissből 2 kanál

só, bors

olívaolaj

A cukkinit megmostam, a répát meghámoztam és mindkettőt lereszeltem. (A cukkinit nem hámoztam meg, szerintem felesleges). Kevés olívaolajat felforrósítottam, rádobtam a zöldségeket, hozzáreszeltem a fokhagymát és néhány percig hagytam őket puhulni, sóztam, borsoztam, megszórtam szárított tárkonnyal, majd felöntöttem annyi zabtejjel(víz is tökéletes helyette) amennyi éppen hogy csak ellepi. Megvártam míg megpuhulnak, ezalatt a tejfölt simára kevertem a liszttel, majd hozzámertem a forró zöldségléből egy merőkanálnyit és csomómentesre kevertem majd a főzelékbe öntöttem és megvártam míg ismét felforr és besűrűsödik, majd elzártam alatt a gázt. Tálaláskor megszórtam még friss tárkonnyal.

DSCF3252

Zabtej házilag

Az történt, hogy elfelejtettem tejet venni, na most anélkül tejes kávét inni pontosabban kávés tejet ahogy én iszom, elég nehézkes… Viszont mindig hegyekben áll nálam a natúr zabpehely, mert ez valahogy hozzátartozik a biztonságérzetemhez, így mindig veszek, nehogy bármikor az éhenhalás veszélye fenyegessen…nem vagyok százas tudom, de vállalom…Amúgy meg a zabpehelyből készült “tejet” amúgy is szándékomban állt kipróbálni, úgyhogy most vagy soha alapon már kapcsoltam is be a vízforralót.

Nem egy bonyolúlt hadművelet az elkészítése, le kell forrázni a zabpelyhet vagy edényben összemelegíteni a vizet a zabpehellyel majd turmixolni és utána még lehet javítani az sűrűségén tetszés szerint. Hogy miért jó? Mert laktózérzékenyek is fogyaszthatják, bátran lehet használni főzelékekhez, mártásokhoz. De őszinte leszek kíméletlenül, ízében meg sem közelíti a tejet, tehát egymagában fogyasztva a se íze, se bűze kategória viszont pici mézzel vagy fahéjjal, kakaóval, már lehet vele apró csodákat művelni, de pont ez a szép ebben, hogy ki lehet kísérletezni vele a saját ízlésünknek megfelelőt.

DSCF3244

Hozzávalók:

2 dl zabpehely

1 l víz

A zabpelyhet leforráztam 5 dl vízzel, majd állni hagytam míg megszívta magát. Ezután egy botmixerrel leturmixoltam, ismét öntöttem rá 5 dl forró vízet, majd megvártam míg kicsit kihűl és leszűrtem. A szűrőben maradt pépet fel lehet használni zabkásának vagy belekeverni joghurtba, gyümölccsel, reggelire tökéletes, így semmi nem veszik kárba.

DSCF3246

 

Rántott sajt dióbundában rozmaringos eperszósszal és körtével

Mennyi jó íz egy tányéron és egyáltalán nem ütik, sőt imádják egymást én meg őket!

Ezer éve nem ettem rántott sajtot, nem mintha nem szeretném, de nem a kedvenc elfoglaltságom a panírozással pepecselni, meg olajban sütögetni, úgyhogy kitaláltam, hogy kreálok egy kevésbé zsírbomba verziót. Szerintem sejtitek, hogy kókuszzsírban sült és zabliszt került a bundájába, a zsemlemorzsa helyett pedig dió. Köretként gyümölcsök, lekvár helyett friss eperöntet, rizs vagy sült krumpli helyett pedig körte került mellé.

DSCF3239

Ez az étel is jó példa arra, hogy nem kell lemondani semmilyen finom falatról ha valaki szeretne tudatosabb odafigyelni az étkezésére, sőt azt gondolom, hogy az igazán jó ízekre csak azután lehet rábukkani, hogy elkezdünk “tiszta” és jó minőségű hozzávalókat használni a konyhában. Talán ez olyan, mint a sport, ha megtaláljuk azt, ami tényleg feldob, és örömet, nem szenvedést okoz. akkor nem tudsz nélküle élni. A főzéshez visszakapcsolódva pedig én nem igazán kívánom már az étolajban, vastag fehér lisztes bundában sült rántott sajtokat.

Ami a sajt típusát illeti lehet camambert, én is imádom, bár zsíros ugyan, de helyette most mégis ordát választottam, mert mostanában rákaptam az ízére. Több ízben kóstoltam, ehhez talán a szezámmagos a legjobb vagy a sima. Az orda egy fehér színű savósajt, amiből arra lehet következtetni, hogy kevésbé zsíros. Picit böngésztem a témában, hogy mi is az a savó, nos ez a sajtkészítés során visszamaradt folyadék, ebből készül az orda. A tejsavóról fontos megemlíteni, hogy magas a fehérjetartalma, viszont kalóriaszegény. Úgyhogy bátran ki lehet próbálni, állagra nem olyan, mint a camambert, inkább túrószerű, éppen ezért olvadni sem fog úgy. Egyébként meg nyugodtan készítse mindenki a kedvenc sajtjával.

DSCF3241

Hozzávalók:

rántanivaló sajt kb. 1 cm-es szeletekre vágva

Panírhoz:

zabliszt, tojás, darált dió

Eperszószhoz:

eper

pár csepp citromlé

balzsamecet (elhagyható)

néhány friss rozmaring levél

pici méz v nyírfacukor

Körethez:

körte vagy alma, pár szem dió és rozmaring ág

vaj

Sütéshez: kókuszzsír

A körtét félbe vágtam, majd ismét félbe, kivágtam a magházát, mindegyik közepébe tettem egy picit vajat és egy szem diót, egy rozmaring ágat fektettem rájuk, majd 180 fokra előmelegített sütőbe toltam alufóliával lefedve kb. 25 percre míg megpuhultak.

Addig az epreket megmostam, megszórtam nyírfacukorral, pár csepp balzsamecettel és citromlével, a felaprított rozmaringgal, és egy botmixerrel pürésítettem.

A sajtokat előbb a zablisztbe, majd a felvert tojásba, és dióba forgattam, majd ismét tojásba és megint dióba. A dupla panír főleg akkor jó, ha könnyebben olvadó sajtot, pl. trappistát használunk, így nem folyik ki. Egy serpenyőben pár kanál kókuszzsírt megolvasztottam, majd beletettem a sajtot és minden oldalát pár perc alatt barnára sütöttem.

DSCF3240

 

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!